A kőhegyi egykori borospincék

0
622

Régi védett épületeink  4. rész

A Kő-hegy egyike Budaörs nevezetességeinek, amely évszázadok óta fontos szerepet tölt be a város lakóinak életében. A régi házakat bemutató cikksorozatunkban most az itt álló védett épületeket vesszük jobban szemügyre.

A Kő-hegy, amely a városunkat ölelő hegyvonulatok közepén magasodik a maga 235 méterével, az évszázadok során mára teljesen körbeépült. Szakrális hely: már messziről látható a nagy sziklán álló fémkereszt, amelyet még 1895-ben állítottak, majd mivel az eredeti keresztet az 1950-es években eltávolították, a jelenlegi 1995-ben került a helyére. Itt található a Szeplőtelen Fogantatás, más néven Mária-kápolna is (erről ITT írtunk), amelyet Wendler Ferenc épített 1855-ben. Az épületet két oldalról a díszes Szentháromság szobor és a Kőkorpusz veszi közre. A Kő-hegy népszerű kirándulóhely: minden hétvégén családok tucatjai másszák meg a csúcsra vezető vörös lépcsősort vagy a meredek ösvények egyikét. (A kereszteket ITT mutattuk be.)

A Kő-hegy körül körbefutó utcák elnevezése vagy magára a hegyre (pl.: Kőszikla, Kőhíd, Kőláb és Kőfejtő utca), vagy városunk egyik régi jellegzetességére, a szőlőre és a borászatra (pl.: Bor és Présház utca) utal. A szőlő egy keresztre fonódva megjelenik városunk pecsétjén is, egyszerre utalva Budaörs egykori lakóinak foglalkozására és istenfélő természetére. Városunkban az 1800-as évek derekán virágzott a szőlőtermesztés, így az ebben a cikkben szereplő présházak és pincék többsége is még a XIX. században épült. Szőlőültetvény uralta a Kő-hegy és környéke területeit, ami ma már szinte elképzelhetetlenül, a falu és a kőhegyi pincesor között is végighúzódott. Bár az 1875-ben megjelenő szőlőgyökértetű (filoxéra) miatt a szőlő kipusztult, a kulturális jelentőségű pincék még évtizedekig megvoltak, pusztulásukat a lakóházak terjeszkedése okozza: a lefedett talajba nem jut be a víz, vagy nem úgy, ahogy rég, illetve a növényzet kiirtásával azok gyökerei sem tartják már azt az agyagréteget, mely a mészkőhegyet borítja. (Arról ITT olvashattak, hogy miért a szőlőfürt van a régi pecséten.)

Azonban mutatóban mi még láthatunk pincéket, és még inkább a felszínen látványos, egykor présházként funkcionáló épületeket. A Bor utca 62-es szám alatt egy gyönyörűen felújított régi épület áll a kiszögellésben. 1863-ban épült, alatta kőboltozatos pince húzódik. Az eredeti jelleg megtartásával 2005-ben újították fel lakóépületté, azóta is a környék igazi ékessége. A csapott tetős épület fedélszerkezete szarufás-kakasülős, gerince az utca tengelyére merőleges. Utcai homlokzatán fehér keretezések láthatók, oromzatán két szellőzőnyílás. Az ajtó két oldalán keretbe foglalva a WH és az AH monogramok láthatók.

Innen pár száz méterre van a Présház utca 14-es szám, amelynek épülete az 1880-as években épült présháznak. A kőfalazatú épületből, amelynek gerince az utca tengelyére merőleges, kőboltozatos pince nyílik. Nyeregtető fedi, fedélszéke szarufás-kakasülős. A pórfödémes épület modern, egyrétegű nyílászárókkal rendelkezik. Egy időben borozóként működött: napjainkban is olvasható a „Sváb borozó” felirat.

Tőle nem messze található a rosszabb napokat is megélt Présház utca 8. szám alatt lévő, eredetileg szintén présháznak épült ház, mely a XVIII. század végén épülhetett. A téglán alaprajzú épület gerincvonala az utcára merőleges. Tíz évvel ezelőtti állapotához képest külalakja konszolidálódott, azonban a vaspántos kapuját elvesztette.

Néhány számmal arrébb áll a Présház utca 2-es szám. Az épületet 1867-ben építették téglaboltozatos pincével rendelkező présháznak, később csárdaként funkcionált, majd éttermet üzemeltettek benne, jelenleg nem használják. Tetőzetének gerincvonala az út tengelyével párhuzamos. Kapuja vastag kőkerettel rendelkezik, amelynek tetején feltűnő, az építés évszámával és egy szőlőfürttel ellátott díszes cégér látható. Érdekes megoldás, hogy az ereszcsatorna vizét egy régi prés kőcsurgatója közvetíti a talaj irányába.

Hasonló épület áll a közelben lévő Kőhát utca 1-es szám alatt is. Az 1847-ben épült présház tetőzetének gerincvonala az út tengelyére merőleges, a kőfalazatú présházból kőboltozatos pince nyílik. A bejárati ajtó kőkeretes, fent az építési évszám és a GH monogram olvasható, mely még ma is jelzi, hogy egykor Hierholcz Gyula tulajdona volt. Ma, a házszámtábla információi szerint egy kétgyermekes, kutyatartó család használja lakóházként.

Ugyanilyen kialakítású a Kőhíd utca 22-es szám présháza is. Az épület tetőzetének gerincvonala szintén az út tengelyére merőleges és belőle itt is kőboltozatos pince nyílik. Az 1873-as építési dátum és a JF monogram a bejárati ajtó fölött olvasható. Jelenleg a Braun család tulajdona, belül borozónak van berendezve, illetve rendelkezik egy eredeti, régi préssel is.

A Kőhíd utca 20-as szám alá 1937-ben építették a hasonló felépítésű présházat és alá a kőboltozatos pincét. Az épület szépen felújított, jelenleg lakóépületként funkcionál. Az ablak felett fehér keretben az ARD monogram és az 1937-es dátum látható.

A következő ház a Kőhíd utca 18. szám alatt áll. Szintén présház kőboltozatos pincével, az épület gerince az utca tengelyével párhuzamos. A bejárat fölött a TK és TB monogram, valamint az 1912-es évszám látható. Az épületet a felújítás során ún. harcsaszáj tetőtéri ablakkal látták el, amely nincs összhangban a településképi arculattal.

A Kőhíd utca 24-es szintén lenyűgöző épület: az utcafronton az olasz csizmára hajazó forma látható, nyílászárói díszes fémtáblásak.  A kőfalazatú présházból kőboltozatos pince nyílik, a tetőzet gerincvonala az utca tengelyével párhuzamos, a tetőn szintén az oda nem illő harcsaszáj-ablak megoldással, melyet a felújítás során kapott. Az épület előtt több mint száz éves, valaha egy prés alatt szolgáló kőcsurgató áll.

A Kőfejtő utca 1. szám alatt található, jelenleg új gazdára váró présház-pince épülete 1860-ban épült. A présház kőfalazatú, érdekessége, hogy belőle két pince indul ki: az egyik kő-, a másik pedig téglaboltozatos. A nyeregtetős épület gerincvonala merőleges az utca tengelyére. A bejárati ajtó felett padlásfeljáró nyílik szellőzőnyílással.

Amennyiben Ön helyi védett épületben él, és szívesen mesélne házáról, kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot! (E-mail: bnaplo@t-online.hu vagy 06 30 6454643)

(Forrás: Budaörs – Helyi védett értékek 2007. évi törzskönyve)

 Társszerző és fotók: Borhegyi Éva

Sorozatunk korábbi cikkei:

Összefoglaló bevezető ITT.

A Budapesti út régi épületeiről ITT írtunk.

A Templom tér régi házairól ITT olvasható.

Kapcsolódó cikkek:

A “kastély”, régi udvarházról többek között ITT és ITT írtunk.

A Zichy majorról ITT írtunk.