Csík Edina: “Megfér egymás mellett a modern és a régi”

0
470

Budaörs védett épületei (8. befejező rész)

A Budaörsi Napló sorozatban mutatta be 2018 második félévében Budaörs régi, védett épületeit. Ezek országos viszonylatban ugyan nem jelentősek, a város életében azonban van csaknem ötven olyan ház, amelyeknek a megőrzése fontos. Az összegyűjtött anyagból nyílik egy kiállítás (a meghívó ITT érhető el) 2019. február 4-én 18 órakor a városháza aulájában, ahol a sorozat szakértője, Vándor András mellett – vele készítettük a bevezetőt tavaly júniusban – Csík Edina főépítész mond beszédet. És értelemszerűn vele zárjuk le – egyelőre? – ezt a témát lapunkban.

A régi házak tényleges felmérése tudomásunk szerint 2007-ben zajlott, majd ez 2012-ben kiegészült, és 2017-ben a települési arculati kézikönyv készítésénél egyes házak kikerültek a védettség alól, míg újabbak be lettek vonva. Várható-e újabb áttekintés, felmérés, illetve mik az eddigi tapasztalatok?

A legelső tematikus felmérés már korábban, 1994-ben történt, Sisa Béla műemlékes szakember vezetésével, dr. Vándor András mentorálása mellett. Ekkortájt jelent meg az a kormányrendelet, mely lehetővé tette az addig csak országos műemlékvédelemmel érintett építményeken túl az építéstörténeti, településképi szempontból fontos, a települések életében meghatározó jelentőségű épületek védelmét is. Így minden település felmérte értékeit, azok kezeléséről, támogatásáról, a változtathatóság mértékéről, a védelem lényegéről rendeleteket alkothattak az akkor pár éve alakult önkormányzatok. Ez történt Budaörsön is, az akkori jogszabály 45 értékes épületet tartalmazott. Az azóta eltelt időszakban jóval szélesebb körben vizsgáltuk többször is városunk épületállományát, és bár egy-egy épület tekintetében persze lehet még változás, a jelenleg meghatározott kör véleményem szerint elég kiterjedt, de nem is túlzó, így jelentősebb változás nem várható.

Hány ház áll jelenleg Budaörsön védettség alatt és ezek milyen állapotban vannak?

Most a 2017. október 1-től hatályos településképi rendeletünk tartalmazza a védett értékek listáját: a 125 „helyi egyedi védett elem” tartalmazza az épületeket, műszaki építményeket, épületrészeket, illetve kiterjesztettük a helyi védelem körét a növényzetekre is, így védelem alatt áll a Károly király út menti fasor, a Komáromi utcai hársfa sor és a régészeti múzeum kertje. A Kőhegy és környéke továbbra is védett terület, itt az utcahálózat, telekstruktúra is megőrzendő, hiszen attól és az épületek összességétől érezzük varázslatos hangulatú helynek. néhány nagyon szépen, igényesen felújított védett épületen túl a védett épületállomány nagy része sajnos közepes, vagy rosszabb állapotban van. A felújítási folyamatok elősegítésére találtuk ki támogatási rendszerünket.

Mit jelent az jogilag és építészeti szakmai szempontból, hogy egy épület helyi védettséget élvez? És mi a különbség, ha műemlék? Van-e Budaörsön a katolikus templomon kívül műemlékünk?

Egy település életében mindkét kategória nagyon fontos, hiszen a jóval nagyobb mennyiségű helyi védett épületek együttese alkotja azt a településképet, melyet meg szeretnénk őrizni, így ugyanolyan meghatározóak, mint a műemlékek. Jogilag természetesen mást jelent a kétféle védelem. Műemlékek esetében jóval szigorúbb kritériumoknak kell megfelelni, megyei szintű építéshatósági eljárás szükséges bárminemű változtatáshoz, felújításhoz. A helyileg védett épületek felújítása, átalakítása esetében hivatalunknál kell lefolytatni egy településképi bejelentési eljárást. Ehhez is terveket kell benyújtani, érdemes előzetesen részletesen felméretni az épületet műemlékvédelmi szakemberrel, aki az építés történetét, nyílászárók helyét, anyaghasználatot, használt színeket is fel tudja tárni. Törekedni kell az eredeti állapot helyreállítására, vagy az építés korában használatos színek, anyagok, motívumok használatára, főleg az utcai homlokzaton. Természetesen a védelem nem jelenti azt, hogy nem lehet az épületet korszerűsíteni, vagy akár kismértékben az úgynevezett kubatúráján változtatni (például tetőtér beépítés esetén emelni a párkány magasságán), de minden esetben gondosan kell eljárni, annak érdekében, hogy az épület jellegében, megjelenésén ne okozzunk jelentős törést. A templomon kívül műemlék még a Starentanz kápolna a Farkasréti út 87. szám alatt, a Budapesti úton a Jakob Bleyer Helytörténeti Múzeum, mint tájház, a Kálvária-domb és kápolna és a Templom tér 18. alatti lakóház. Utóbbi homlokzatát az elmúlt évben újították fel.

Az önkormányzat mióta támogatja pályázat útján a védett épületek felújítását és mik a tapasztalatok? Úgy hallottam, nem igazán élnek az ingatlanok tulajdonosai vele. Mi lehet az oka?

A helyi védelem, mint említettem, 1997 óta létezik Budaörsön, és ennek meghatározásakor már a támogatási rendszer is működött. Néhány kivétellel minden évben tudott az önkormányzat pályázatot hirdetni, és egy-két épület rendszeresen meg is tudott újulni támogatásunk révén. A helyes technológiai sorrend megtartása mellett ugyanis nagyobb volumenű felújítási munkákat is több részre lehet bontani és így volt, aki több éven keresztül kapott ehhez anyagi hozzájárulást a pályázat keretei között. A tapasztalat az, hogy nagyon nehéz ezen munkákhoz jó kivitelezőt találni, illetve a korszerűsítés, például az utólagos hőszigetelés okoz gondot. Komoly fejtörést jelent az anyaghasználat, hiszen a cél az, hogy szigetelő funkcióját elássa, de ne változtassa meg az épület jellegét, tehát ne hungarocell táblákból épüljön fel a homlokzat külső rétege a díszítőelemekkel. Jó lenne persze, ha minél több tőkeerős építtető látna abban fantáziát, illetve érezné magas presztízsnek, hogy védett épületben lakik, vagy ilyet használja irodaként, vendéglátó egységként. Szerencsére az utóbbi években egyre több ilyen beruházással is találkozunk. Emellett valószínűleg a rosszabb állapotban lévő épületek tulajdonosai sajnos nincsenek abban az anyagi helyzetben, hogy a felújítási költségeket vállalják, és biztosítsák a támogatáshoz szükséges önrészt.

A városnak tehát az lenne a jó, ha a szép, régi épületekből minél több újulna meg az eredeti építészeti jegyeket megtartva, ez viszont a tulajdonosok számára megdrágítja az építkezést, ezért sokan keresik a kibúvókat. Mit tehet a főépítész, hogy ne vegye el senki kedvét a felújítástól, de ne is engedje meg a szabálytalanságokat?

Biztatni tudom a tulajdonosokat, hogy érdemes nekifogni, mi mindenben segítjük őket, szakmailag és anyagilag is. A végeredmény pedig biztosan mindenért kárpótol, hiszen anyagi értékén túl jelentős eszmei értéke is van egy történettel, múlttal rendelkező szépen felújított védett épületben élni, dolgozni. A felújítási munkákat bizonyos mértékben valóban megdrágíthatja némileg például a pallótokos ablakok legyártatása, de a magas felújítási költség nem ettől függ, mert napjainkban minden kivitelezési munka elképesztő áron rendelhető meg, ha van egyáltalán szakember a piacon.

Már ön is évek óta itt él a városban, és nyilván szeretné, ha a kislánya egy élhető és szép, építészeti szempontból is harmonikus kisvárosban nőne fel. Budaörs azonban egykor egyutcás falu volt, tehát a városias jelleg kialakításához nem elég a régi épületek hangulatának a megőrzése, ennél jóval több kell. Teret kell engedni a fejlődésnek. Mit gondol, természetesen építészeti szempontból, hogyan teremthető meg a régi és az új dolgok harmóniája?

Pontosan, én is így gondolom, teret kell engedni a 21. sz. kihívásaira, ízlésvilágára, igényeire reflektáló építészetnek, anyaghasználatnak. Véleményem szerint szépen megfér egymás mellett, egymást erősítve a modern, nagy üvegfelületekkel, random nyílászáró kiosztással, feltűnő színekkel vibráló ház a régi 19. századi polgárházakkal, például a főúton. Vagy a kőhegyi régi présház mellett az azokra jellemző oromfalas, homlokzati, nyílás-fal arányokat tartó modern, mai anyagokból álló épület. Pedig az utóbbi nem osztott ablakokat használ, nem kőből épül, nem pala a tető héjazata, mégis tömegével remekül illeszkedik környezetébe. Sőt, mi több, biztatni is szoktam építtetőket, tervezőket arra, hogy ne historizáló, túldíszített „műházakat” tervezzenek, hanem merjék vállalni korunk trendjét, de a tömeggel, léptékkel illeszkedjenek környezetükbe, vagy mutassák meg az optimális változás irányát. Ebben nagyon nagy segítségünkre vannak a civilszervezetbe tömörült budaörsi fiatal építészek, továbbá tervtanácsunk tagjai, résztvevői is, építő, segítő tanácsaikkal.

Februárban új sorozatot indítunk, mégpedig a modern, nemegyszer építészeti díjat is nyert budaörsi épületeket mutatjuk be! – a szerk.

Sorozatunk korábbi cikkei:

Bevezető ITT

Budapesti út régi házai ITT

A Templom tér régi házai ITT

A kőhegyi pincék 1. rész ITT

A kőhegyi pincék 2. rész ITT és ahhoz kapcsolódó cikkünk: A Budakeszi utca 11. története ITT

A Farkasréti út és környéke ITT

Néhány különösen érdekes épület ITT

Korábbi cikkek a régi épületeinkről:

A “kastély”, régi udvarházról többek között ITT és ITT írtunk.

A Zichy majorról ITT írtunk.