Klasszicista oszlopfő és a legszebb ablak

0
654

Régi, védett épületeink 5/2. rész

A kőhegyi pincék

Sajnos már csak töredéke van meg az egykori présházaknak, melyek a Kő-hegyet és környékét borították, de sorozatunkba így is csak több részletben férnek el. Az első pusztítási hullám a második világháború után érte őket, amikor „Budapest újjáépítéséhez” építőanyagnak vagy egyéb indokkal bontották le a kitelepítés miatt gazdátlanná vált épületeket. A második hullám pedig nagyjából a hetvenes években kezdődött és az óta is tart, az utóbbi néhány évben felgyorsult irammal.

 

Az Ostor utca 19. cím alatt nyilvántartott, de homlokzatával az Ostor közre néző, 1895-ben épült nyeregtetős ház az utca vonalával párhuzamosan áll. Díszítettsége már a polgárosodást tükrözi. Nyílászárói még fából vannak. Az ablakok körül fehér keretezés látható gipszangyalkákkal, az oromzatot díszítik még szintén fehér, klasszicista jellegű oszlopfőben végződő lizénák. Esztétikai környezetszennyezésnek fogható fel a hozzáragasztott csúnya toldaléképület.

Vándor András, sorozatunk szakmai tanácsadója hívta föl a figyelmet arra, hogy a Kőláb utca 1. szám alatt lévő egykori présháznak van a legszebb ablaka e városban. A kontyolt nyeregtetős épületnek több tulajdonosa van, a jobboldali fél felújított, lakott. A baloldali rész elhanyagolt, de ezen van a valódi kőkeretes kis fa spalettás ablak, és a vakolatát vesztett ház többi építészeti megoldása is – kőboltozatos bejárat – szemet gyönyörködtető. Már életveszélyes állapotban volt pár éve, amikor a képviselő testület megszavazott rá egy összeget, hogy szerkezeti megerősítéssel megmentsék az összeomlástól. A kis házhoz egy régi prés is tartozik.

A Csaka Pince üzemel ma a Budakeszi utca 1/2. házszámú, nyers kő homlokzatképzésű présház-pince épületében. A téglány alakú épület tetőzete hódfarkú cserépfedésű, gerincvonala az utcával párhuzamos. Az épületből kőboltozatos pince nyílik. Az ajtó fölött jobbra található a padlásbejárat, melynek meghagyták az eredeti ajtaját. Az eredetileg 1862-ben készült épületet 2016-ban újították fel.

A Kálvária mögött, egymásba olvadva áll két présház-pincének készített épület. Keletkezésük ideje szerint a Csap utca 8. 1873-ban, míg a Csap utca 10. 1847-ben épült. Tetőzetük gerincvonala az utcával párhuzamos. Mindkét kőfalazatos présházból kőboltozatos pince nyílik. A hódfarkú cserépfedésű, nyeregtetős épületek fedélszerkezete kétállószékes, a 8-as számú csapott tetőidomú. Mind a két présház pórfödémes, de míg a 8-as számúnak hagyományos, egyrétegű nyílászárói vannak (melyek fatáblásak), addig a 10-esnek jellegtelen, kétrétegű nyílászárókkal ellátott. A két rész között LH monogram és az 1873-as évszám látható.

A szemközti oldalon a kálváriadomb aljában Csap utca 5. szám alatt áll egy, az 1890-es években épült eredetileg présház-pincének, most lakóházként funkcionáló ház. 2007-ben újították fel. Tetőzetének gerincvonala az utca tengelyére merőleges. A tetőtéri beépítés során harcsaszáj ablakot kapott, de a többi nyílászáróin a hagyományos jelleget megőrizték.

A Máriavölgy utca 23. szám alatt található kőfalazatú présház eredetileg az 1890-es években készült. A 2000-es évek elején újították fel, melynek során padlásterét visszafogottan építették be, a tetőablakok belesimulnak az eredeti szarufás-kakasülős fedélszerkezetű nyeregtető síkjába. Az aszimetrikus elhelyezkedésű boltíves kapubejárat és padlásajtó-nyílást eredeti helyén megtartották. Kőboltozatos pince nyílik belőle.

A Mátra utca és a Kötő utca sarkán présház-pince együttes áll. Tetőzetének gerincvonala eredetileg valószínűleg az utca tengelyével párhuzamos volt, mostani állapotában az egyik épületrész az utcára merőleges tetőgerincű. A manzárd tetőidomú épület fedélszerkezete kétállószékes. A kőfalazatú présházból kőboltozatos pince nyílik. Hagyományos egyrétegű nyílászárói fatáblásak. A bejárati ajtó felett padlásfeljáró van. A 2007-ben felmért állapotához képest, azóta bevakolva jobb állapotúnak tűnik, de sajnos a magasabb házrész repedése olyan mértékű, hogy deszkák tartják össze. Az épületegyüttes jelenleg használaton kívül van.

A századfordulón épülhetett a Kötő utca 7. szám alatt álló ház, amelyet felújításakor jelentősen átalakítottak. Szarufás-kakasülős nyeregtető volt eredetileg a fedélszerkezete, most kétállószékes manzárd. Kőből és téglából épült, értéke, hogy még hagyományos, egyrétegű nyílászárókkal rendelkezik. Ablaküvegébe 1930 van maratva.

A főúthoz közeli, a homlokzatán lévő felirat szerint 1901-ben épült Csalló köz 4. cím alatt álló épületet idén felújítják. A présház-pincének épült ház ugyanolyan tulajdonságokkal rendelkezik, mint a Lomnici köz 9. szám alatt lévő, amely az 1850-es évekből származik. E kőfalazatú présházakból kőboltozatú pince nyílik. Az épületek hódfarkú cserépfedésű tetőzetének gerincvonala az utca tengelyére merőleges, nyeregtetős fedélszerkezetük szarufás-kakasülős. Hagyományos, egyrétegű nyílászárói vannak, a padlásajtó felett szellőzőnyílás található. A Csalló köz 4. számú présház nyílászárói hagyományos fémtáblásak, kőboltozatos pincebejárója felett fa padlásajtó van. A Lomnici köz 9. nyílászárói hagyományos egyrétegűek.

Kapcsolódó cikkünk: A Budakeszi utca 11. története ITT

Sorozatunk korábbi cikkei:

Bevezető ITT

Budapesti út régi házai ITT

A Templom tér régi házai ITT

A kőhegyi pincék 1. rész ITT

Kapcsolódó cikkek:

A “kastély”, régi udvarházról többek között ITT és ITT írtunk.

A Zichy majorról ITT írtunk.