Szabályok és méltányosság a szociális ellátásban

0
593

Az egyedül élő betegek és a gyermeket egyedül nevelő szülők is számíthatnak támogatásra Budaörsön.

 

Szociális feladatokra, ezen belül pénzbeli támogatásokra és szociális intézmények fenntartására közel egymilliárd forintot fordít évente Budaörs önkormányzata. Ebből mintegy ötezer családnak segítenek. Az alacsony jövedelműek lakhatásának a biztosítása azonban nálunk is megoldhatatlannak tűnő probléma. Kövesdi Gabriellával, az önkormányzat szociális és egészségügyi irodájának a vezetőjével beszélgettünk.

– Milyen fontosabb jogszabályi változások vannak 2018-ban a szociális területen?

– A szociális területen 2018. január elsejétől nincs jelentős változás, de hozzá kell tenni, hogy sajnos, mert az ellátások összege – a gyestől kezdve az időskorúak járadékáig – az öregségi nyugdíjminimum összegéhez vannak kötve, ami már lassan tíz éve nem nőtt és 28 500 forint.

– Pedig azt hinnénk, hogy a választások évében erre is jut több pénz, ráadásul a kormánypárti médiában másról sem hallani, mint hogy milyen jelentősek például a családi kedvezmények.

– A kedvezmények csak a nagycsaládosokat és a magasabb jövedelműeket érinti. Azonban például a kötelező minimálbér emelése és a garantált bérminimum (ami 138 ezer, illetve 180 500 Ft lett) miatt a jövedelemhatárhoz kötött támogatásoktól sokan most elestek, mert papíron ugyan többet keresnek, de a valóságban nem, hiszen a különbözetet eddig jellemzően zsebbe kapták, ám az új jövedelemigazolásuk szerint nekik már nem jár a segítség. Ugyanez a helyzet a 3 százalékos nyugdíjemeléssel, ami nagyon kevés, de attól, hogy pár száz forinttal emelkedik a kapott össze, sokan éppen átlépik a támogatásokhoz megadott jövedelemhatárt. S miközben állandóan a 124 ezer forintos átlagnyugdíjról hallani, országosan 800 ezer embernek van 100 ezer forint alatt a nyugdíja, Budaörsön pedig, csak a 70 éven felüliek között, közel 1000 főnek nem éri el a nyugdíja a havi 110 ezer forintot.

– Ők kaptak karácsonykor egyszeri 10 ezer forintos önkormányzati támogatást. Visszatérve oda, hogy az öregségi nyugdíjminimum összege nem nőtt, és a jogszabályok minden szociális támogatást ehhez kötnek, helyi rendeletben nem lehet az összeghatárokat megemelni?

– De igen, lehet és Budaörsön évről évre mindig felülvizsgáljuk a helyi rendeletet és a különböző típusú támogatásoknál az öregségi nyugdíjminimumhoz kapcsolt különböző szorzóval adjuk meg a magasabb jövedelemhatárokat. Az időseknél és a gyermekes családoknál magasabban, és van egy méltányossági lehetőség is, aminek a megállapítása a képviselő-testület mellett működő szociális bizottság hatásköre. Így hozzánk 114 ezer, illetve ha egyedül él valaki, akkor 142 ezer forintos (fő/hó) jövedelem alatt lehet támogatásért fordulni. Viszont az a csapda, hogy elvileg lehetne a határokat tovább emelni, de hát az önkormányzat forrásai is végesek.

– Mennyit fordít az önkormányzat évente szociális célokra?

– A pénzbeli támogatásokra és a szociális intézményeink fenntartására közel egymilliárd forintot. Ebben tehát benne van többek között a két bölcsődénk működtetése kétszázhatvan férőhellyel, és a családsegítő központ fenntartása. További szociális intézményeink az idősek napközi otthona és a fogyatékkal élők napközije, aminek az üzemeltetésével a Magyar Máltai Szeretszolgálatot bíztuk meg, illetve Kamaraerdőn az idősek otthona a Magyar Evangéliumi Testvérközösség működtetésében, amit az idén bővítünk, ha találunk rá annyiért vállalkozót, amilyen összeg a beruházásra rendelkezésre áll. Továbbá a hajléktalanok ellátására szintén a Máltai Szeretetszolgálattal és az általuk fenntartott budapesti 11. kerületi szállóval, családok esetén a diósdi családok átmeneti otthonával kötöttünk szerződést. Az egyedül maradt gyerekek befogadására pedig az érdi Fészek egyesülettel.

– Miért jobb – ha valóban jobb és nem csak kényszermegoldás – ilyen együttműködési szerződéseket kötni, és nem saját önkormányzati intézményeket létrehozni és fenntartani ezekre a feladatokra?

– Ezek a civilszervezetek erre alakultak, hatalmas tapasztalattal, szakmai felkészültséggel rendelkeznek és költséghatékonyabbak, mint ha az önkormányzat saját maga végezné el ugyanazt a munkát. Jó példa erre, hogy az idősek napközi otthonának és a fogyatékkal élők napközijének az átadásával – ami nem kis vitát váltott ki annak idején – a korábbi évi 150 millió forint helyett évente 50 millió forintot költ az önkormányzat úgy, hogy közben a szolgáltatás színvonala javult.

– Igen, ezt mi is tapasztaltuk a napközi tavalyi nyílt napján, amiről tudósítottunk. Kik azok, akikre kiemelten figyel a budaörsi szociális rendszer?

– Természetesen a családosok, a gyerekek és az idősek, közülük is az alacsony nyugdíjjal rendelkezők. Továbbá az egyedül élők, különösen az egyedül élő betegek és a gyermeket egyedül nevelő szülők.

– Ez utóbbi azonban jelenleg a kormányzat által egyáltalán nem támogatott célcsoport.

– Így van. Például egy minimálbérből vagy garantált bérminimumból élő nő, ha egyedül marad a gyerekével, akkor a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre már nem lenne jogosult, amivel például a gyereke az óvodában vagy az általános iskolában az ingyenes étkezést is igénybe vehetné. Ezért itt Budaörsön a jövedelemhatárt – önként vállalt feladatként – szintén megemeltük úgy, hogy őt ne zárjuk ki a kedvezményből. Hiszen elég visszás, hogy míg egy magas jövedelemmel rendelkező, három gyerekes család esetében a gyerekek ingyen étkezhetnek, addig egy egyedülálló, szoros beosztásból élő szülő egy vagy két gyermeke nem.

– Más: az idei tél egyelőre enyhe volt, de országosan mégis több mint hetven ember fagyott meg akár a saját otthonában. Budaörsön az az alap, hogy senki nem fagyhat meg. Mit tesz ennek érdekében az önkormányzat? Például részt veszünk-e az országos tűzifa programban?

– Elmentünk megnézni a közútkezelő vállalat telepére az országos programban felajánlott tűzifát, amit ki lehetett volna osztani a rászorulók között, és megdöbbenésünkre se szállításra, se feldolgozásra, így fűtésre sem volt alkalmas. Lényegében az út mellett kivágott fák nyesedékét adták volna oda. Ezért úgy döntöttünk, hogy a programhoz nem csatlakozunk, de a képviselő-testület 1,2 millió forintot biztosított tüzelőanyag vásárlásra rászoruló családoknak és ebből vettünk 40 család számára egy-egy köbméter, azaz 7-8 mázsa tűzifát. Ajánlatkérésünkre a nagy Tüzépek nem is válaszoltak, de a megbízást elnyert vállalkozó felvágva ki is szállította a fát a családoknak, és nagyon sok pozitív visszajelzést kaptunk. Ezen felül a lakhatási támogatás keretében pénzbeli támogatást is adtunk tüzelőre az arra jogosultaknak, hiszen nem mindenki fával fűt, sőt, Budaörsön már nem ez a jellemző. A télre egyébként már ősszel elkezdtünk felkészülni, egyeztettünk a közterület felügyelettel, a rendőrséggel, a Máltai Szeretetszolgálattal, akikkel mint említettem szerződésünk van a hajléktalanok ellátására, illetve a családsegítő szolgálat is részt vesz ebben. Továbbá minden lehetséges fórumon (szociális kerekasztal, idősek tanácsa, a civilszervezeteknél, a médiában) felhívtuk a figyelmet arra, hogy figyeljünk oda a szomszédokra, egymásra, és akinél látják, hogy probléma például a fűtés, mert nem füstöl a kémény, azt jelezzék nekünk. Volt olyan, akinek a tűzifához kályhát is segítettünk beszerezni. Ettől függetlenül nem állítom, hogy ne lehetnének olyan nehéz helyzetben élő emberek, akikhez nem jutottunk el, de az intézményrendszer keretein belül igyekeztünk őket megtalálni, és segíteni nekik

– A hajléktalanok mintha kevésbé lennének az idén szem előtt Budaörsön, például a lakótelepen vagy az óvárosban a padokon, illetve a bevásárlóközpontokban is kevésbé lehet látni őket, mint korábban. Mi ennek az oka?

– Ők is jöhetnek és jönnek is hozzánk krízis-segélyért, és aki igazolja, hogy bár nincs itteni lakcíme, de életvitelszerűen Budaörsön tartózkodik, az postán maradó küldeményként átveheti a pénzt. Az igazolást a hajléktalan szállást is üzemeltető Máltai Szeretetszolgálat, illetve a családsegítő központ állíthatja ki. Azt sajnos nem tudjuk, hogy ezek az emberek éppen hol húzódnak meg, de ahonnan problémát jelentenek, oda azonnal kimennek a szakemberek és intézkednek.

– Hány embert támogat szociális ellátással valamilyen módon az önkormányzat?

– Havonta átlagosan négyszázan jelennek meg nálunk ügyfélfogadási időben, akik között vannak visszatérők, így összesen mintegy ötezer emberről van szó, akikről valamilyen formában gondoskodunk. Jellemzően anyagi problémájuk van, tehát gyógyszertámogatást, temetkezési hozzájárulást kérnek, vagy a gyerekek beiskolázásához, étkeztetéséhez, illetve különböző krízishelyzetekben segítséget. Vannak köztük olyanok, akik a jobb megélhetés reményében az ország szegényebb régióiból költöztek ide, de vannak régi budaörsiek is.

– Mi jelenleg az a fő szociális probléma, amit nem tud az önkormányzat megoldani?

A lakhatás biztosítása. Az ingatlanárak elszabadultak és így az albérlet is nagyon drága, amihez mi az alacsony jövedelmű, gyerekes családoknak maximum havonta 15 ezer forintot tudunk támogatásként adni, de az is feltétel, hogy a bérleti díj nem lehet több mint 90 ezer forint, és ezért bizony Budaörsön nehéz lakást találni. Önkormányzati szociális bérlakás mintegy ötven van, és ezekre nagyon hosszú a várólista, többségében azok a régi bérlők élnek bennük, akik annak idején nem vásárolták meg. Összesen pedig, tehát a piaci alapú és a néhány szolgálati lakással együtt kilencven lakás van az önkormányzat tulajdonában.

– Az ön által vezetett iroda neve szociális- és egészségügyi iroda. Hányan dolgoznak itt és milyen feladataik vannak?

– Tízfős az irodánk, és hozzánk tartoznak tehát többek között a pénzbeli szociális ellátások, a lakásügyek, a szociális és gyermekvédelmi intézmények, az ellátási szerződések. Az egészségügy területéről pedig mi fogjuk össze a háziorvosokat, a védőnőket és tartjuk a kapcsolatot az egészségügyi központtal.

Jövő hónapban tehát innen folytatjuk, a háziorvosok és az a védőnők munkájának az áttekintésével!

 Az igényelhető támogatásokról: ITT írtunk.