Az ősz jó oldalai Tibi történetében

0
433

Sorozatunkban egy köztünk élő, igen aktív mozgássérült fiatalember életét követjük nyomon 2019-ben, hónapról hónapra. Debreczeni Tibor számára a szeptember – ahogy sokaknak – a szüretről szólt, de volt gyógyfürdőben és főzőversenyen is. Olvassák el beszámolóját!

,,Itt van az ősz, itt van újra, S szép, mint mindig, énnekem…”, írta Petőfi. Egy pár gyerek nem ért vele egyet, mert véget ér a nyári szünet és kezdődik az iskola. Az ősznek azonban vannak jó oldalai is: olyan szép, mikor színesednek a fák, érik a szőlő a borkedvelők örömére. Családunkban több évtizedes hagyomány a szüret. Apunak  szoktam segíteni a darálásban és a szőlőpréselésében, mindig alig várom a présből kicsepegő must ízét. Anyu a befőzéssel foglalatoskodik, hogy télen is tudjuk élvezni a nyár ízeit. A dolgos napok végén a hosszabbodó estéken jó visszaemlékezni a nyári élményekre.

A hónap első szombatján Sopronban voltunk, vissza kellett vinni a törpe nyulakat az unokáknak, mert nálunk töltötték a nyári szünetet. Nagyon megszerettem a nyuszikat, nehéz volt megválni tőlük, a kutyám is több napon át kereste.

Szeptember második fele mozgalmasan indult. 16-án a szüleimmel elmentünk egy pár napra nyaralni Hajdúszoboszlóra. Már kiskorom óta nagyon szeretünk oda járni, mindig nosztalgiázunk a régi szép családi nyaralásokról. Sokat üldögéltem a jó meleg gyógyvízben, jól esett ellazulni benne. A fürdések után jó nagyokat sétáltam a szüleimmel, direkt nem vittük a tolókocsimat, hogy a gyaloglást is gyakoroljam.

Amikor hazaértünk, másnap várt a következő program: az Empátia nap. Már majdnem 2 évtizede részt veszek rajta. Mindig várom a Roll Dance kerekesszékes tánccsoportot, Niki szép versmondását és a hagyományosan ismét finom ebédet, töltött csirkecombot. Színvonalas műsorok voltak, együtt énekeltünk a Tulipán Kvartettel és jót táncoltunk a Vidám Romákkal. Megvártam a végét, a tombolahúzást, majd indultam haza. Útközben láttam, hogy zajlik a Templomtéren éppen a Budaörsi Vigasságok. Gyorsan hazamentem megvacsorázni és mentem is vissza a rendezvényre. Pontosan odaértem a Meg egy cukorka koncertjére, nem sokat hallottam még róluk, de megkedveltem a zenéjüket.

Vasárnap is várt egy rendezvény, a nyári szünet utáni első Guriga klub program. A Budai Ciszterci Szent Imre Plébánia főzőversenyén vettünk részt. Minden szeptemberben megrendezik ezt az eseményt, a Házas Sátor közösség jóvoltából. Egyik évben meg is nyertük a versenyt, miénk lett a főzőkanál díj. Most korhely levest készítettünk, mindenki besegített valamit a főzésben. Volt, aki hagymát vágott, mások a kolbászt szeletelték fel, stb. Én voltam a főkóstoló. 2 óra alatt készült el a leves, nagyon finom lett. Sokan jöttek hozzánk egy kis kóstolóért. Sajnos most nem nyertünk, de jó volt újra együtt lenni. A szervezők az idei kóstolójegy bevételét a Szentimrevárosi Egyesület Guriga csoportjának ajánlották fel, hála nekik!

Másnap, hétfőn a napközivel voltam kirándulni a Szemlő-hegyi barlangban. Nem is gondoltam, hogy egyszer én is eljutok egy barlangba kerekesszékkel. Teljesen akadálymentesen lehetett végignézni a természeti képződményeket, cseppköveket. Sok érdekes dolgot mesélt az idegenvezető. Nem volt szabad hozzáérni a sziklákhoz, mert a természet egy évezredes munkáját lehetne elrontani. A végén lekapcsolták a világítást is, hogy megtapasztaljuk, milyen a barlangi sötétség és a csend.

Több program lehetőségem is lett volna, de az időm véges.

Képek még: http://dtibi.fw.hu/szeptcikk.html

A sorozat cikkei:

 az augusztus ITT

A júliusi beszámoló ITT található.

Júniusról ITT,

május ITT,

április ITT,

Tibi  bemutatkozását és első beszámolóját majd a másodikat itt érdemes elolvasni.