Szép, ha esik a hó, de nehezebb a mozgás

0
467

Tibi története (2. rész)

Sorozatunkban egy köztünk élő, igen aktív mozgássérült fiatalember életét követjük nyomon 2019-ben, hónapról hónapra. Ebből a részből kiderül, hogy Debreczeni Tibornak a tél nem a kedvence, hiszen a csúszós járdák még tovább nehezítik a közlekedést, de ennek ellenére most nem maradt tétlenül otthon.

A tél nem a kedvenc évszakom. Igaz, szép, amikor esik a hó, a szobám ablakából nézve. Akkor van a baj, ha menni szeretnék valahová. Az elektromos kocsim nem nagyon szereti a havas, csúszós járdákat, olyankor pár napig szobafogságban vagyok. A hideg miatt elég sokat kell öltözködnöm induláskor fel érkezéskor le, ami nem kevés idő. Az elektromos kocsimban sajnos nincs fűtés.

De azért nem maradtam egész hónapban otthon. Budán, 11. kerületben működik a Szentimre Városi Egyesület. Annak egy szakosztálya a Guriga klub, melynek – a budaörsi klubok mellett – lassan 25 éve tagja vagyok. Főleg mozgássérültek és segítőik járnak ide. Minden hónapban közösen elmegyünk valahová, télen inkább moziba, múzeumba, és ha elkezd tavaszodni, akkor már kirándulást szoktunk szervezni, így elég sok helyre jutottunk már el az évek során. Lassan bejárjuk fél Magyarországot. Az év első programján velük voltam moziban. Az idő nem volt kegyes hozzánk, éppen azon a napon kezdett esni a hó. Nem is tudtam elektromos kocsival menni, ezért a mechanikus kerekesszéket vettem elő. Egy kedves Guriga tag eljött értem és segített. Élmény volt hóesésben közlekedni Pesten, kerekesszékkel.

A január másik fontos eseménye, hogy végre rászántam magam a fogaim rendbetételére, ami nem volt könnyű elhatározás. A „túlmozgásom” miatt elég nehéz dolga volt a fogorvosomnak és féltem is kicsit. Kétszer másfél órát ültem a fogorvosi székben, amíg lecsiszolták a fogaimat, de két hét alatt készen is lett, így könnyebb enni, beszélni, megérte a szenvedést.

És talán a legfontosabb: január 19-én volt a Budaörsi Mozgássérült Egyesület szokásos évnyitó ebédje a Szikla borozóban, finom gulyáslevessel és az elmaradhatatlan szilvás kiflivel. (Erről ITT írtunk – a szerk.)

Ez a hónap lassan telt, nagyon várom már a tavaszt!

Az első, bemutatkozó rész ITT olvasható.