Tibi története (1. rész) – A bemutatkozás

0
346

Új sorozatunkban egy köztünk élő, igen aktív mozgássérült fiatalember életét követjük nyomon 2019-ben. Debreczeni Tibort sokan ismerik, hiszen ahol történik valami Budaörsön, ő biztos, hogy ott van. Ezekről egy-egy fotóval szokott beszámolni a Facebook oldalán. Most arra kértük Tibit, hogy a képeket rövid beszámolóval is egészítse ki és havonta küldje el nekünk, illetve lapunk olvasóinak. Javaslatára a bemutatkozással kezdjük.

Debreczeni Tibor budaörsi mozgássérült vagyok. Hajdúnánáson születtem egy szülőotthonban. Elég nehezen akartam meglátni a napvilágot, de végül sikerült. 6 hónapos koromig úgy fejlődtem, mint a velem egykorúak, igaz egy kicsit sírósabb baba voltam. Akkor kezdődött a baj, amikor meg kellett fordulni és én nem akartam. Szüleim gyanakodni kezdtek, hogy nincs minden rendben. Vittek orvostól-orvosig. Az egyik azt mondta, hogy halmozottan sérült leszek, vagyis értelmi és testi fogyatékos. A másik orvosnál leesett egy toll és én megrettentem a zajtól, tehát odafigyeltem a hangra. Ő azt mondta, hogy nyugodjanak meg a szüleim, mert értelmileg ép és fejleszthető leszek.

Szüleim egy újságcikkben olvastak a Pető intézetről és felhoztak Budapestre, hogy szakemberek foglalkozzanak velem. Másfél évig bentlakó voltam az intézetben, kéthetente látogathattak meg és havonta egy hétvégén mehettem haza. Szüleim nehezen viselték, ezért Budaörsre költöztek, így már minden nap hazamehettem. A Petőben kezdtem el az általános iskolát, majd 4. osztálytól a budaörsi 1. Számú Általános Iskolába (akkor még Esze Tamás és a Rózsa utcai épületben volt) kerültem, mint magántanuló. Majd a tanulmányaimat a későbbi Illyés gimnáziumban folytattam, ahol sikeresen leérettségiztem. Utána egy OKJ informatikai tanfolyamon szereztem oklevelet és ma is fontos eszköz a világgal való kapcsolattartásban a számítógépem.

1994 óta járok naponta a Farkasréti utcai fejlesztő napközibe, ahol sok mindent megtanultam: szőni, kötni, agyagozni. Fontos változást hozott, amikor 10 éve megkaptam az első elektromos kocsimat, azóta kitárult előttem a világ, mert már egyedül is sok helyre el tudok menni. Tagja vagyok a Budaörsi Mozgássérült Egyesületnek, velük zártam az óévet 2018. december 29-én az előszilveszteri bulin, az újévet pedig családi körben köszöntöttem.

(Folytatjuk)