Így telt Tibinek az április

0
626

Tibi története (4. rész)

Sorozatunkban egy köztünk élő, igen aktív mozgássérült fiatalember életét követjük nyomon 2019-ben, hónapról hónapra. Debreczeni Tibor áprilisban is rengeteg helyen járt. Például elmeséli egy napját a Pető intézetben, illetve kirándulását a Mi kis falunkban.

A mögöttünk álló április az év negyedik hónapja, ilyenkor borulnak virágba a fák és színes tulipánok, nárciszok.  Szeretek bennük gyönyörködni a kertünkben. Reggelente már nem kell sokat foglalkozni az öltözéssel, csak felkapok egy kis tavaszi kabátot és indulok is a napközibe.

Már a bemutatkozási cikkemben írtam, hogy 3 éves koromtól járok a Pető Intézetbe. 10 évig szinte minden napomat ott töltöttem, majd kisebb- nagyobb megszakítással hetente-kéthetente még most is bejárok konduktív pedagógiai foglalkozásokra. Sok éven át a szüleim vittek autóval a Kútvölgyi útra. Amióta felújították és akadály- mentesítették a Széll Kálmán teret, azóta egyedül járok az elektromos kerekes székemmel. Két órán át tart a foglalkozás, először fekvő feladatokat csinálunk egy fa priccsen, ami nem túl kényelmes, majd ülő foglalkozás következik, amikor a kezeinkkel gyakoroljuk a finom mozgásokat. A bordásfal sem maradhat ki a sorból. Legvégén az asztalnál kézművesedünk és hasznosítjuk a tornán tanultakat.

„A Pető-módszer Dr. Pető András nevéhez fűződik. Egyedülálló módszerének (konduktív pedagógiai módszer) alapgondolata az volt, hogy idegrendszerünk a károsodások ellenére is rendelkezik tartalékokkal, új kapcsolatok kiépülésének lehetőségével, s ezek a tanulási-tanítási folyamat megfelelő vezérlésével mozgósíthatók.”

Ebben a hónapban sem maradt el a színházlátogatás. Ezúttal a Napközi otthonnal mentünk el az Újszínházba megnézni két délelőtti ifjúsági előadást. A két napon más-más darabot adtak elő. Én a szerencsések közé tartozom, mert mind a két napon ott lehettem.

Idén is elérkezett a húsvét, szinte nyárias idővel. Eljött hozzánk Judit testvérem a családjával és együtt ünnepeltünk. Egyik nap elmentem velük kirándulni a Pilisbe. Meglátogattunk egy pár filmforgatási helyszínt. Először az Üvegtigris büfé kocsiját kerestük meg, ami még most is működik. Majd tovább mentünk Pilisszentlélekre, ahol a „Mi kis falunk” sorozatot forgatták. Megkerestük Pajkaszegen a Polgármesteri Hivatalt és Teca kocsmáját, ahol megittunk egy üdítőt a hosszú falusi séta után. A nap végén megkerestük még az egri vár másolatát, ahol az Egri csillagok című filmet forgatták, Pilisborosjenő mellett. Sajnos én nem tudtam megnézni, mert sokat kellett volna odáig gyalogolni. Amíg a többiek elmentek, mi a keresztlányommal g elbeszélgettünk az élet nagy dolgairól. Már sötét volt, amikor hazaértünk.

Hónap utolsó szombatján került sor a Guriga klub kirándulására. Most Komárom városát látogattuk meg. Először megnéztük a monostori erődöt, ágyúk és puskák voltak kiállítva egyik részén. Fül süketítő élmény volt részünk, előttünk lőttek ágyúval. Hamar elszaladt a délelőtt, menni kellett ebédelni. Finom csülkös bableves és palacsinta várt bennünket. Sokáig beszélgetünk az asztalnál, így rövidre sikerült a délutáni program, de belefért a süteményezés a cukrászdában és ellátogatunk a komáromi fesztiválra. Kellemesen, szép élményekkel tértünk haza.

 

További képek: http://dtibi.freeweb.hu/aprlicikk.html

Tibor eddig megjelent írásai közül a bemutatkozását és első beszámolóját majd a másodikat itt érdemes elolvasni.