Milyen levegőt szívnak gyerekeink az oviban, bölcsiben?
A legtöbbet a levegő jobb minőségéért azzal tehetünk, ha figyelünk fűtési szokásainkra és csak megfelelő módon és megfelelő energiaforrással fűtünk. A budaörsi Ne fűts hulladékkal mozgalom 2020 november közepe és december vége közötti mérései szerint az idő több mint felében a levegő minősége egészségtelen volt és a reggeli és az esti órákban rosszabb, mint napközben. Cikkünk szerzői a mozgalom két vezetője.
A múlt év november közepén 3 budaörsi óvoda és egy bölcsőde udvarára szállópor mérőket helyeztünk ki, a mérések adatait a www.nefutshulladekkal.hu weboldalon lehet követni. A mérők kihelyezésével célunk, hogy számszerűsítsük a láthatatlant, illetve, hogy a mérések eredményei szakmai beszélgetéseket, hatósági egyeztetéseket indítson el. Mindemellett pedig hasznos a mindennapokban is: például mielőtt szellőztetünk vagy játszótérre indulunk, rápillanthatunk az adatokra.
A levegőminőség megállapításánál a PM2.5-nek nevezett szállópor mérésére helyeztük a hangsúlyt. A PM2.5 érték az 1 köbméter levegőben lévő, 2.5μm átmérőnél kisebb porszemcsék mennyiségét (tömegét) adja meg. Szemben a hatóságok által mért, és határértékkel ellátott PM10-el (10μm átmérőjű porszemcsék) a PM2.5-nek károsabb hatása van az egészségünkre. Az emberi hajszál átmérőjének harmincada méretű PM2.5 az orrunkon, légcsövünkön könnyedén keresztülhaladva, mélyen a tüdőnkbe hatol és akár a véráramba is bejuthat, felületén számos – többek között a hulladékkal fűtésből származó – rendkívül káros és veszélyes anyagot szállítva. Magyarországon a rossz levegő az otthoni hulladék, kezelt fák égetése, vagy rossz minőségű tűzifa használata miatt keletkezik, pedig a törvény szerint hulladékkal fűteni bűncselekmény is lehet! Az így keletkező rossz levegő rákot, szívinfarktust, agyvérzést, a magzatok genetikai károsodását, impotenciát és számos más betegségeket okozhat, így közös érdekünk, hogy Budaörsön javítsunk ezen a helyzeten.
Jelen cikkben 2020 november közepe és december vége közötti mérések adatait vizsgálva a következő eredményekre jutottunk:
Az alábbi ábrán látható, hogy a másfél hónapos időszak alatt, az idő több mint felében a levegő minősége egészségtelen volt. Az egyes kategóriák megállapításánál az ún. AQI-t (Air Quality Index), az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal javaslatait vettük figyelembe (https://www.airnow.gov/aqi/aqi-basics/)
A levegőben található PM2.5 szállópor értékének átlaga 38,76μg/m³ volt, ami jóval magasabb, mint az EU által éves határértéknek meghatározott 25μg/m³. Igaz, fontos figyelembe venni azt is, hogy a 2020 tavaszi és nyári teszt méréseink alapján 10μg/m3 átlagot mértünk, így éves szinten még megvalósulhat az EU-s határérték alatti érték.
A négy budaörsi intézménynél kihelyezett mérők adatait egyenként vizsgálva kiderült, hogy a Mindszenty Óvoda, a Kincskereső Óvoda és a Pitypang Bölcsőde levegő minősége, az említett AQI szerint az érzékeny csoportok számára (gyerekek és idősek) egészségtelen volt, a Pagony Óvodában elfogadható. (Kincskereső Óvoda: 45.9μg/m³, Mindszenty Óvoda: 39.26μg/m³, Pitypang Bölcsőde: 38.19 μg/m³, Pagony Óvoda: 32.63μg/m³)
Napszakokra (órás bontásban) vizsgálva az adatokat az látszik, hogy a reggeli és az esti órákban rosszabb, a napközbeni órákban jobb a levegő minősége.
Az alábbi, következő ábrán pedig az látható órás bontásban, hogy az egyes mért helyszíneken, a közös PM2.5 átlaghoz képest mekkora eltérést mutatnak az adatok (ezt az ábrán látható csíkok színével jelöltük). Ebből pedig azt a következtetést lehet levonni, hogy a Kincskereső óvodában a legrosszabb a helyzet, mivel itt látható a legnagyobb rossz irányú eltérés a nap összes órájában.
Az adatok vizsgálata során látható volt, hogy sokszor az egyes mérők adatai szinte együtt mozogtak, tehát nem közvetlen, helyi hatás érvényesült. Ennek oka valószínűleg az – és fontos kiemelni –, hogy a levegő minősége nagyban függ az időjárási viszonyoktól is. Ha esik az eső vagy fúj a szél, akkor egyértelműen jobb a levegő. Amikor a felsőbb légrétegekben melegebb levegő jelenik meg valamilyen időjárási hatás miatt, akkor az alsó légrétegekben a szállópor feldúsul, mivel az alsó rétegek hideg levegőjéből a por nem tud feljutni a melegebb rétegekbe, ez az ún. hidegpárna hatás. Ezekben az esetekben szmog alakulhat ki. Ilyen időjárási jelenség esetén különösen fontos, hogy ne fűtsünk hulladékkal vagy rossz minőségű fával, mert azt akár napokig is szívhatjuk, méréseink is jelentős levegőminőség romlást mutattak ezekben az időszakokban.
Hasonló jelenség léphet fel esténként is, miután lemegy a nap: a hideg földfelszín gyorsabban lehűti az alsóbb légrétegeket és ezért a szállópor lassabban jut fel a magasabb légköri rétegekbe, tehát a fűtésből származó rossz levegő egy időre egy szűkebb, alsó légrétegben ragad bent.
Fontos az is – ami a már említett tavaszi és nyári teszt méréseink alapján is állítható -, hogy a szállópor koncentrációnak elsősorban nem az autók az okai, erről ír a Herman Ottó Intézet egyik tanulmánya is:„Az elmúlt években elkészített országos légszennyező anyag kibocsátási leltárok adataiból kiderül, hogy napjainkban a kisméretű szállópor kibocsátásához a legnagyobb mértékben a lakossági fűtés járul hozzá (több, mint 80 %-kal). Emellett lényegesen kisebb a hozzájárulása a korábban fő probléma-forrásnak gondolt iparnak (kb. 5 %) és közlekedésnek (kb. 5 %).”
Tehát legtöbbet a levegő jobb minőségéért azzal tehetünk, ha figyelünk fűtési szokásainkra és csak megfelelő módon és megfelelő energiaforrással fűtünk.
Ahogy arról mozgalmunk 2019 januári és februári, nyilvános találkozóin is szó volt, amennyiben hulladékkal vagy rossz minőségű fával történő fűtést észlelünk a környezetünkben, először próbáljunk meg beszélni szomszédunkkal, tájékoztassuk a helytelen fűtés következményeiről, a helyes fűtésről és értsük meg a helyzetét. Amennyiben szükséges és megtehetjük, nyújtsunk neki segítséget. Ezen kívül felhívhatjuk figyelmét arra is, hogy Budaörs Önkormányzatánál a rászorulók számára jó minőségű szociális tűzifa igényelhető. Amennyiben viszont nem a szükség miatt fűt a szomszédunk helytelenül és nem sikerül dűlőre jutni vele, úgy lehetőségünk van hívni az önkormányzat éjjel-nappal hívható zöldszámát: a 06 80 180-001 ingyenes számon lehet bejelenteni a rossz fűtéssel kapcsolatos kirívó eseteket. A bejelentés után a közterület-felügyelet és a rendőrkapitányság munkatársai – akik az esti órákban is közös járőrszolgálatot látnak el -, rövid időn belül kimennek a helyszínre, dokumentálják az esetet és továbbítják az ügyben hivatalos hatósági jogkörrel rendelkező járási hivatal felé.
Tegyünk közösen azért, hogy gyerekeink tisztább levegőben nőhessenek fel, mert a levegő minőségének javítása mindannyiunk felelőssége!
Írta: Szücs-Winkler Róbert (és Várady Zsolt)
FRISSÍTÉS: 2021. május 3-án Szúcs-Winkler Róbert kiegészítése, hogy „A cikkben megjelent adatokat jelenleg felülvizsgálják és azok fenntartásokkal kezelendőek”, Várady Zsolt pedig szerzőtársként való törlését kérte, ezért tettük őt utólag zárójelbe.
Kapcsolódó 2021. május 3-án közzétett cikkünk: https://budaorsinaplo.hu/milyen-a-levego-budaorson-szakmai-szemmel/
Kapcsolódó cikkeink:
“Ne fűts hulladékkal!” – budaörsi mozgalom és felvilágosító kampány
