Hova menjünk enni, inni, de előtte és utána mivel töltsük fel magunkat és vendégeinket szellemileg is? Az éttermek, kávézók, sörözők listája helyett a nevezetességeket ajánljuk, de ezt sem a teljesség igényével, hiszen ahhoz nem egy cikket, hanem egy budaörsi útikönyvet kellene írnunk. Így ez az ajánló értelemszerűen nagyon szubjektív, a szerző nézőpontjából.
Kezdjük tehát ott, hogy vendégeink – külföldről vagy vidékről – fáradtan megérkeznek kora délután. 
Az ebéden már túl vannak, ezért néhány saját készítésű szendviccsel, frissítővel kínáljuk meg őket – amit akár meg is rendelhetünk házhozszállítással például a Friedmann házból -, majd beszélgetünk és pihennek egy kicsit. Az estét azonban már jó lenne aktívabban eltölteni.
Mivel nem esik az eső, a séta mellett döntünk. Az indulási pont pedig legyen a Templom tér, hiszen így városunk műemlék épületébe, a római katolikus templomba is benézhetünk, megcsodálva egyebek között az orgonáját.
S ha vendégeinket érdekli a nosztalgiánk, pár lépéssel arrébb megmutathatjuk, hogy hova jártunk 50 – vagy kevesebb, vagy több? – évvel ezelőtt általános iskolába, az Eszébe. Ez nem az iskola neve volt, hanem csak az utcáé, ahol az 1. számú iskola eredetileg állt. Az épületben jelenleg a St. Benedek gimnázium tagozata működik. S ha már itt vagyunk, a szomszédban megmutathatjuk Mindszenty bíboros mellszobrát és a róla elnevezett katolikus iskolát. Melyek azt követően jöttek létre, hogy 1993-’94-ben az önkormányzat és az egyház megegyezett abban, hogy a város nem az egykori egyházi iskola épületét adja vissza, hanem közösen megépítik az újat.
A templomkert mellett menjünk le a lépcsőn a Nefelejcs utcába, és térjünk be az Ótemetőbe. Ide már több mint hatvan éve nem temetnek, viszont a restaurátorok csodálatosan helyreállították a régi sírköveket.
Ha nem fáradtunk el és nincs még késő, érdemes itt tovább sétálni a Kőhegy felé, és felkapaszkodni rá (egy darabig lépcső vezet), aminek a tetején a fura formájú sziklán a hatalmas kőkereszt Budaörs egyik jelképe. Kicsit elidőzhetünk a helyreállított kápolnánál, amiből mozgást érzékelve zene szól. Mesélhetünk a jövőre újra színre kerülő Passióról, aminek ez a helyszíne. És persze gyönyörködhetünk a kilátásban, ahogy elterül lábunk alatt a város, a maga összetettségével és megosztottságával, a régi és az új keveredésével. Jól látni messziről is a fő utcát, a Károly király utat, ami eligazodási pont lehet a tájékozódáshoz. Továbbá az autópálya mentén a nagy áruházainkat.
Lesétálva a hegyről alighanem eltelt annyi idő, hogy érdemes autóba ülni vagy buszra szállni, hogy elmenjünk az előre kiválasztott étterembe vacsorázni. Mennyit szánunk rá? Szeretik vendégeink az olasz különlegességeket? Akkor az Aromihoz a Templommal szemben gyalog is visszajutunk. A városból kivezető úton, a fő utcán a Micinél (aki Miklós) házias jellegű, nemzetközi ételekkel biztosan jól lakunk. De ha az ellenkező irányba megyünk, a Semmelweis utcában ott a régi fogadó, röviden a Királyok. Barátságos hely és nagyon jól főznek. A többi látnivalót pedig hagyjuk másnapra.
Másnap süt a nap, rekkenő a hőség, így vendégeink is egyetértenek abban, hogy menjünk strandra. Néhány éve ezt is megtehetjük helyben, és mindjárt el is dicsekedhetünk a vadonatúj sportcsarnokkal és uszodával. A Hársfa utca gyalog egy kicsit húzós, tehát mehetünk autóval vagy még inkább az ingyenes helyi kisbusszal, ami a bejáratnál tesz le minket. Kijövet visszautalhatunk tegnapi sétánkra, megmutatva a csarnok melletti új 1. számú iskolát.
Ebéd – mondjuk a Holliday Inn-ben – után pihenő, majd megint egy kis városnézés. A Kálvária dombon még nem jártunk. Kicsi dombról van szó, nem megerőltető a séta a stációk mentén. Krisztus történetét üvegtábla képek mesélik el, Molnár Göb Zoltán, a helyi művészegyesület elnökének az alkotása, nem szokványos megoldás. És a téren el is üldögélhetünk a szépen rendezett kis parkban, vagy délután három óra után betérhetünk egy frissítő italra vagy ha kimaradt az ebéd, egy jó sváb ételre a Szikla borozóba.
A régi és az új békés egymás mellett élése Budaörs városházája. A Kálvária utcától maximum tíz perces séta. Menjünk el odáig, és meséljük el, hogy az épület egyebek között Ybl-díjat kapott, és azzal is nyugodtan dicsekedhetünk, hogy az aulában rendszeresek a kiállítások, a nagyterem pedig nem csak a tanácskozások, hanem remek koncertek helyszíne is. A képviselőtestületi ülésekről inkább ne beszéljünk, kár lenne politikával elrontani az egyébként remek hangulatot.
Az esti program kiválasztásához már fel kell mennünk az internetre, hátha van valahol éppen valamilyen érdekes rendezvény, hiszen ennek megvan az esélye. Amennyiben vendégeink szeretik, ha eseménydús a programjuk, hívjuk meg őket például augusztus végén (az idén 26-án) az IdeSüssre, azaz Budaörs Napjára. Ekkor ugyanis az évben második alkalommal (először tavasszal a Budaörs Fesztiválra) zárják le a főutcát a Petőfi Sándor és a Károly király út között, hogy kézműves kirakodóvásár és számtalan gyerek és felnőtt előadás, koncert vegye el az autóktól a helyet. De előtte és utána most már ott a PostART és a kávézója, az egykori lányiskola majd posta épületében, lejjebb pedig a Zichy-major és az új kávézója.
Ezekből a programokból kimaradt némi vásárlás Budaörs számos áruházának valamelyikében, de ha vendégeink olyan vidékről jöttek, ahol nincsenek hasonlók, természetesen ide is nyugodtan elvihetjük őket, kívánság szerint. S valljuk be, ha az üzletsorokon található éttermekben – például a Kikában nagyon jól főznek – eszünk, akkor olcsóbban megússzuk, mint a vendéglőkben. És most nézem, hogy nem ajánlottam külön gyerekeknek szóló látnivalókat sem. Ilyen például a két múzeumunk, a helytörténeti és a régészeti, az utóbbihoz tartozik a Csiki pihenőparkban a szabadtéri tábor. S ha már ide is kinézünk, nézzünk be visszafelé a Hollósy cukrászdába, és kóstoljuk meg például a mákos-meggyes házi tortájukat. De ha semmi más nem jut eszünkbe a kicsiknek: városunk sok-sok tiszta, rendezett, jól felszerelt játszótérrel rendelkezik, amelyek minden biztonsági követelménynek megfelelnek. És ahol napközben az anyukák és apukák a gyereknevelés mellett igazi társadalmi életet élnek. (De ez már egy másik cikk témája…)
Fotók:Petőházi Emese, archív és Kálvária Zombor Bálint
Kapcsolódó cikkek:
https://budaorsinaplo.hu/budaorsi-jatszoterek-4-resz/
https://budaorsinaplo.hu/budaorsi-jatszoterek-3-resz/
https://budaorsinaplo.hu/budaorsi-jatszoterek-2-resz/
https://budaorsinaplo.hu/budaorsi-jatszoterek-1-resz/
https://budaorsinaplo.hu/mi-szol-a-parkban-szokokutak-budaorson/
