Knáb Lászlóra emlékeztek tegnap a művelődési házban

0
915

Minden ember addig él, amíg a családtagjai, a barátai, az ismerősei és a tisztelői emlékeznek rá. A Krúdy Gyula Irodalmi Kör által Knáb László emlékére szervezett estre tegnap annyian jöttek el a budaörsi művelődési ház galériájába, hogy mindenki be sem fért a terembe, voltak, akik a nyitott ajtónál a folyosóról kísérték figyelemmel a programot.

Knáb László az idén lenne 65 éves, de már 5 éve nincs köztünk. Felesége, Knábné Urfi Erika pedig az idén májusban lett annak az irodalmi körnek a tagja, amely annak idején férje költői munkásságát felkarolta és innen egyenes út vezetett ennek az estnek a megrendezéséhez. Már az első percekben kiderült, hogy sokan  szerették a sokoldalú, érzékeny lelkű költőt, színészt, festőművészt, és többeknek könnyeket csaltak a szemébe szívhez szóló sorai. Eljöttek az egykori Őrmezei Tarkaszínházból a színésztársak, az irodalmi kör költőtársai és természetesen a  fiai, azok párjai és unokáját is elhozták, akit ő már nem ismerhetett meg. Az előadók mögött láthattuk Knáb László festményeit is és néhány versét kifüggesztve, melyek el is hangzottak. A Matterhorn címűt e sorok írója adta elő, melyet Holló Ila festménye ihletett.

Kanizsa József, a Krúdy Kör titkára és az est házigazdája tanítványának, pártfogoltjának tartja Knáb Lászlót. „Úgy éreztem, mintha  megsimogatná a hátam, ez nagyon különös érzés” – mondta. S amikor Knábné Urfi Erikának ünnepélyesen átadta  a Krúdy Kör posztumusz emlékérmét, amit eredetileg Krúdy halálának 85. évfordulója emlékére rendezett ünnepségen, Óbudán  a Kéhli vendéglőben tett meg, hatalmas tapsot kapott. A költő felesége ezt követően sok más oklevelet, kitüntetést, szavalóversenyeken illetve verspályázatokon kapott díjat mutatott be a közönségnek, és ezeket is elismeréssel fogadta a hallgatóság.

Bordás István, az önkormányzat nyugdíjas főtanácsosa és Siklós Endre, aki a budaörsi antológia szervezése kapcsán ismerte meg Knáb Lászlót, szintén hosszasan méltatta sokoldalú tehetségét, művészi munkásságát.

Knáb László verseit Kanizsa József,  e sorok írója tehát Eller Mária és Újvári Ferenc (a Zila Kávéházbeli rendezvények házigazdája) , továbbá Németh Nyiba Sándor zenész-költő – egyebek között a Magyar Kultúra Lovagja  – adta elő, valamennyien az irodalmi kör tagjai. „Most már nem tudom meg soha, mit érzett a szívében legbelül…” – kísérte gitárral saját sorait a “Könnyek nélküli apa” című  költeményéből Németh Nyiba Sándor.

Három nagy témakörre épült fel a műsor. Elsőként a szívhez szóló szerelmi lírából válogattak hat verset, majd a családról és az életről szólók következtek, végül a barátságról, Istenről, szeretetről négy-négy  költemény. Ráadásként Kreischer Nelly elégikus gondolatait hallhattuk, melyet Knáb László temetéséről írt. Befejezésként Knáb László fiának, Attilának a versét kaptuk  útravalóként az emlékestről.

A tudósítást azonban Knáb László: “A legszebb szó” című költeményével szeretném zárni: “Mi a legerősebb a világon, / mit nem tud legyőzni a hatalom? /Mi az, mi legyőzve a halált, / bánatot,  örömre vált? / Mi az, miből a sok is kevés? / Miért nem fáj a szenvedés? /Mi az, ami erőt ad, / hogy járjad rögös utad? / Mi az, mi könnyeket fakaszt, / de le tudja törölni azt? / Mi az, mi Belőle fakad, / mint hűs csörgő patak? / Tested szinte beleremeg, / ha ezt a szót elrebeged: / A SZERETET//

Írta: Eller Mária