TWOBA – egy tuba és egy másik – interjúnk Juhász Zoltánnal

0
79

Hangszer-világszabadalom, a tuba 1835-ös „születése” óta a legnagyobb szabású és legmesszebb ható reformja – csak néhány azon címszavak közül, amelyekkel a sajtó felhívta a figyelmet a Szentpáli Roland és a budaörsi Juhász Zoltán által kitalált és megvalósított, a tubát kétéltűvé varázsolni tudó szerkezetre. Juhász Zoltán válaszolt kérdéseinkre.

  • Hogy élték meg ezt a szenzációt?

Őszintén szólva nem ez volt az elsődleges motiváció, bár kétségtelenül jólesett. Minket egyetlen dolog sarkallt: kitalálni, hogy az egyre szaporodó szóló tubairodalmat igazi szólistaként játszhassák a muzsikusok: a közönség előtt állva úgy, hogy ne takarja el teljesen a hangszer és a tölcsér, amelyen kijön a hang, ne a plafonra, hanem a publikum felé terelje a dallamokat.

  • Úgy tudom, hogy bár mindenféle rézfúvós hangszer javításával foglalkozik, az igazi specialitása a saját modellű historikus kürtök készítése. Hogy került ennyire szoros kapcsolatba a tubával?

Pontosan úgy, ahogy mondta. Több mint 35 éve vagyok a pályán és nagyon sok muzsikussal kerültem kapcsolatba határon belül és határon túl. Szerencsés korban is élek és dolgozom, hiszen a magyar rézfúvós muzsikusokat világszerte a legjobbak között jegyzik. Sokakkal ápolok szinte baráti kapcsolatot, ami akkor sem szűnt meg, amikor elkezdtem a Mester Juhász Zoltán barokk és natúrkürtöket készíteni.

Szentpáli Roland, aki a földkerekség egyik legjobb tubása, negyed százada a „kuncsaftom”. Nagyon sok mindent próbáltunk ki és oldottunk meg együtt – ő egy mindig újat kereső, kiváló, zeneszerzőként is elismert muzsikus. Most is megkeresett ezzel a kérésével, de akkor egyszerűen nem volt időm vele foglalkozni. Aztán megpróbálta a legjobb hangszerészeknél Németországban és Franciaországban is, de nem járt sikerrel. Visszajött és leültünk, nézegettük a hangszerét. Egyszer csak beugrott: ha a tubán lévő billentyűket a hangszer másik oldalára helyezzük, a tölcsér a közönség felé dől és odamegy a hang. Egy heveder alkalmazásával az is lehetővé válik, hogy a zenész állva játsszon, gesztusokkal instruálhatja a karmestert például egy tubaverseny esetén. Kellett természetesen jónéhány hónap, amíg kitaláltuk a billentyűáthelyezés technikai megoldását, majd hogy ezt tökéletesítsük és egyszerűvé tegyük az átfordítás folyamatát. Nem az volt ugyanis a cél, hogy két tubát vásároltassunk azokkal a muzsikusokkal, akik zenekarban és szólistaként is megnyilvánulnak, hiszen a tuba a legdrágább rézfúvós hangszer. Elkészült egy olyan szerkezet, amelyet 2-3 perc alatt helyére lehet tenni (majd visszaszerelni).

  • Hogy fogják megoldani, hogy ez a találmány ne kerüljön illetéktelen kezekbe, de eljusson azokhoz, akiknek eladható?

Ebben nagy segítséget kapunk Gerhard Meinl német hangszerésztől, aki az 1810-ben alapított Meinl hangszercég hetedik generációját képviseli. Szentpáli Roland hosszú évek óta az ő cégének hangszerein játszik, én magam pedig annak a budaörsi hangszergyárnak voltam az ügyvezető igazgatója 2001 és 2006 között, amelyet Sternberg Hangszermanufaktúra néven ő alapított (és tulajdonolt) Budaörsön.

Azonnal átlátta ennek a találmánynak a jelentőségét és a benne rejlő perspektívákat, úgyhogy mentorként mögénk állt és az ügyvédeivel intézteti a szerkezet genfi levédetését.

  • A budaörsiek számára külön hírértéke van annak, hogy ez a különleges alkatrész a mi városunkban készül. Minden elemét a saját műhelyében állítja elő, vagy van alvállalkozó?

Vannak munkafolyamatok, amelyekhez különleges precizitású gépek szükségesek. Ezek mérhetetlenül drágák és megfelelően szakképzett kezelőket igényelnek. Ők is budaörsiek, úgyhogy ez a hangszeralkatrész teljes mértékben Budaörsön készül.

  • Mi lesz a szebbnél szebb és jobbnál jobb barokk és natúrkürtökkel, a német nyelvterületen különösen kedvelt Juhász-féle Jagdhornokkal, ha egyszer csak dőlni kezdenek a megrendelések? Leállnak a kürtkészítéssel?

Erről szó sem lehet. Amikor elkezdtek ismertté válni a kürtjeim, akkor is tovább javítottuk a trombitákat, harsonákat és tubákat is. Ez utóbbiak között egészen nagyszabású feladataink is voltak. Ha kevés lesz a kapacitásunk, bővíteni fogjuk. A kürtök egyre keresettebbek egész Európában. Annál is inkább, mert a historikus kürtökben is kínálunk zenekari játékra alkalmas, szólistáknak való, sőt, a kettő közötti úgynevezett kamarahangszereket. Ezzel a „portfólióbővítéssel” valójában 300 évet ívelünk át: alkalmassá tettük az 1700-as években uralkodó, kisebb térben, kevesebb hangszer társaságában használt hangszereket úgy újrateremteni, hogy a hangzás megfeleljen az akkori hangzásideálnak, ám alkalmas legyen a 21. századi zenélési körülmények között is optimálisan megszólalni.

Írta: Tóth Anna

Kapcsolódó cikkünk: https://budaorsinaplo.hu/budaorson-gyartjak-a-twobat-amitol-a-tubasok-szabadon-jatszhatnak/