Budaörsön gyártják a twobát, amitől a tubások szabadon játszhatnak

0
289

Twoba néven magyar fejlesztésű hangszer-kiegészítőt mutattak be kedden a Budapest Music Centerben. A lényege, hogy a tubásokat nem takarja el a hangszere, szabadon mozogva játszhatnak, emellett a tuba tölcsére nem áll felfelé és így minden hang eljut a közönséghez.  Az egyik feltaláló Budaörsön él és az új alkatrész gyártása is Budaörsön zajlik.

  “A tubát úgy sikerült fejleszteni, hogy nem egy új hangszert alkottunk, hanem egy egyszerű eszköz segítségével szélesítettük az eddigi lehetőségeket. Egy új billentyű rendszer hozzáadásával a hagyományosból két perc alatt átszerelhető az új, szólópozíció” – mondta közös innovációjáról Szentpáli Roland tubaművész és a Budaörsön élő Juhász Zoltán hangszerkészítő a sajtótájékoztatón.

A twobát eredményező alkatrész gyártása, ami egy golyóscsapágyas, teflonbetétes billentyűzet, Budaörsön (ezen belül Kamaraerdőn) zajlik, a Blauform Kft.-ben, mely tulajdonosa és ügyvezetője Kelle Mátyás – tudta meg lapunk Juhász Zoltántól. A fejlesztés világszabadalmában és a terjesztésben Gerhard Meinl hetedik generációs német hangszerkészítő is részt vesz.

A tubát 1835-ben szabadalmaztatták, azóta a mérete nőtt, igazodva a szabadtéri fúvószenekari elvárásaihoz, a minél hangosabb megszólaláshoz. A zenész hagyományosan ülve szólaltatja meg a négy-hatkilós hangszert.

Szentpáli Roland a sajtótájékoztatón elmondta: a 20. század második felétől egyre több versenyművet írtak tubára (olyan komponisták, mint Krzysztof Penderecki vagy John Williams), ezzel megnyitva a hangszer előtt az utat, hogy szólóhangszerré váljon és szélesebb közönségeket érjen el. Ugyanakkor mivel a zenész ülve játszik, a hangszer tölcsére felfelé irányul, csak másodkézből, a plafonról visszaverődve hallja a közönség, ráadásul, mivel a tuba kitakarja, a nézők nem látják a tubás felsőtestét és arcát. “Magyar, francia és német hangszerkészítőkkel évek óta próbáltuk megoldást találni ennek feloldására”.

A tubaművész ötletei alapján tehát a budaörsi Juhász Zoltán aranykoszorús hangszerkészítő mester készített egy új billentyűrendszert, ami úgy reformálja meg a hangszer tartási pozícióját, hogy azon állva lehet játszani. A tubához csak a most kifejlesztett új, golyóscsapágyas, teflonbetétes alkatrész szükséges, ami utólag is installálható bármely ilyen rendszerű hangszerre. Az innováció segítségével a zenésznek csak minimálisan kell balanszíroznia a hangszert, miközben szabadon mozoghat a színpadon. Tökéletesen látja a karmestert, a hangszer tölcsére nem takarja el az arcát, a tuba a közönség felé szól.
“A kifejlesztett mechanika újítása, hogy a dugattyút nyomó helyett fordított, tehát húzó mozgásúra alakítottuk át, a korábbiaktól teljesen eltérő pozícióban működtetve, felső helyzetéből alulról húzza be a dugattyút a dugattyúházba. Így 180 fokkal át tudják fordítani a hangszert” – fejtette ki Juhász Zoltán.

A sajtótájékoztatón bemutatott videoüzenetében Gerhard Meinl hetedik generációs német hangszerkészítő, a Wenzel Meinl GmbH egykori tulajdonosa kiemelte: a tuba szabadalma óta ez a legnagyobb előrelépés a hangszer történetében.

Forrás: MTI és saját / fotó Ráki Gergely és archív