Szabó T. Anna számára öngyógyító is volt a “Szabadulógyakorlat” megírása

0
222

Új online sorozatot indított a Jókai Mór Művelődési Ház LiteRandi – irodalmi találkozások Budaörsön címmel. A január 22-én este online, élőben közvetített irodalmi est vendége az itt élő Szabó T. Anna volt, akit Hanzelik Éva és Artner Szilvia művelődésszervezők kérdezgettek.

Szabó T. Anna, író, költő, műfordító Budaörsön él már tizenkét éve szintén író férjével, Dragomán Györggyel. A beszélgetés elején el is mondta, miért szeret itt élni. Kolozsváriként fontosak a közeli hegyek, melyek szülővárosa környezetére emlékeztetik, és ami hosszú távon is ide köti már, az nagymamája, aki azt kérte, itt helyezzék örök nyugalomra, hiszen „egy sír jó ok arra, hogy az embernek köze legyen egy helyhez”. Anna számára az első években nehéz volt a nagyváros nyüzsgése után lassítania az itteni viszonyokhoz, de  megszerette. S gyakran eszébe jutnak édesapja szavai is, aki azt tanácsolta, ha az ember szomorú vagy gondjai vannak, akkor menjen fel a hegytetőre, és ott mindjárt  jól lesz. „És ez így is van, valahányszor felmegyek, a lelkem is felemelkedik” – mondta az írónő. Úgy fogalmazott, hogy az emelkedő leküzdésével az ember maga mögött hagyja a gondokat. Bár budaörsi helyekről keveset írt eddig – ismerte el – úgy gondolja, eljön az ideje, hiszen Kolozsvárról is húsz év elteltével tette meg. Néha azonban megihleti Budaörs “egy-két aprósága”, ahogy mondta: „Nem kell ahhoz elmenni Velencébe, hogy az ember az átszellemültséget érezze.” Budaörs nagyon érdekes hely, nemcsak a történelme miatt, mely tragikus és szomorú, hanem a természeti környezet miatt, ahol a Farkas-hegyen bikapókot látni és ritkaságszámba menő növényeket. Mint egy biológus lánya: „A természeti apróságok hihetetlen izgalmat jelentenek nekem” – tette hozzá.

“Ott ahol élsz, ott láss csodát. / Egy cefreszagú almafát. / Vadmurok ernyőjén a foltot. / Egy piros falat, mikor boldog. / Hullott szilvákat, pocsolyákat. % Ahogy a vad nyár mindent áthat./ A napunk úgyis lemegy egyszer. / De addig: fogd, és ne ereszd el.”

Sokszor eljár kisboltokba beszélgetni és egy-egy mondat mögé olykor egész történeteket alkot képzelőereje segítségével – tudtuk meg.

A mostani beszélgetés fő témája Szabó T. Anna “Szabadulógyakorlat” című novellás kötete volt, illetve a nők helyzete, amit évszázadokon át a kiszolgáltatottság jellemzett. Egy-két novellája Arany János balladáira épül, például az Ágnes asszonyra. Sok baj eredeztethető abból – hangzott el -, hogy a nők  a konvenciók miatt nem beszélhettek és így gyűlt fel bennük például a harag. Szóba kerül Nagy Olga: “Asszonyok könyve” című gyűjteménye, mint ihletet adó forrás, ami  falusi asszonyok elbeszéléseiből áll. Jellemző, hogy egyikük arra a kérdésre, mikor volt boldog életében, azt válaszolta: amikor húsvétra sikerült befejezni a nagymosást. „A szorongás tette őket képtelenné a felszabadult örömre.” És bár ma azt gondolhatnánk, hogy ezen túl vagyunk, nem egészen így van… A Szabadulógyakorlat súlyos, tragikus novellákból áll, mégis szert tehet az olvasó némi derűre „amikor utána elgondolkozunk azon, mitől lehetne jobb”. Az írónő számára öngyógyító folyamat is volt ezeknek a megírása, ahogyan igaz az, hogy a fájdalom enyhül, ha beszélnek róla.

Megtudtuk azt is, hogy a könyv címe eredetileg “Csupasz domb” lett volna, Emily Brontё “Üvöltő szelek” című regényében a Szelesdomb után, amiben a lecsupaszítottságon lett volna a hangsúly, de végül a  könyv szerkesztőjének az ötlete volt a “Szabadulógyakorlat.”

A novellák zeneiségével kapcsolatban érdekesség, hogy az írás során Annának vissza kellett hoznia magába a kamaszkori szenvedélyt, mert felnőttként visszafogottakká válunk. De „nem felejt el érezni az ember, csak elnyomja az érzelmeit” – mondta az írónő és hozzátette, ő szeret önazonos lenni.

Vajon miért szerepel kevés írónő a magyar tankönyvekben? -merült fel. Szabó T. Anna szerint pedig  hosszú a névsor, akikről a fiataloknak tanulniuk kellene: Rakovszky Zsuzsa, Balla Zsófia, Takács Zsuzsa, Gergely Ágnes, Beney Zsuzsa, Nemes Nagy Ágnes nevei hangzottak el.

Februárban is lesz LiteRandi, akkor Závada Pállal, akivel a budaörsi vonatkozású Wanderer című regényéről beszélgetnek majd a művelődési ház munkatársai.

(Az élő közvetítésről a tv2040 is készített felvételt, aminek a linkjét hamarosan itt is közzétesszük – a szerk.)

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here