Muszáj létbizonytalanságban élni akkor is, amikor már gépek végzik el helyettünk a munkát?

0
85

Szerdán egy érdekes kerekasztal-beszélgetés volt a feltétel nélküli alapjövedelem témájában a PostART szalonjában Az FNA nagy lehetőség a helyi és globális problémák megoldására címmel. Közgazdász, politikus és művész, valamint néhány civil szervezet képviselője vitatta meg, szükség van-e a mai világban feltétel nélküli alapjövedelemre, illetve milyen akadályai vannak a megvalósíthatóságának.

A beszélgetés résztvevői voltak: Büttl Ferenc közgazdász, a Fővárosi Szociális Közalapítvány ügyvezetője, Nagy Eszter, az Európai Föderalisták Uniója Magyarország elnöke, Somi Judit tanár, a Hétesi Közösségi Ház alapítója, Vágó Csaba, a budaörsi polgármesteri hivatal kabinetvezetője, Marikovszky Andrea képzőművész-tanár, a Women’s International Leage for Peace and Freedom tagja, Silye Attila zenész (Espress zenekar), Fröhlich Kristóf színművész, a Budaörsi Latinovits Színház társulatának tagja, Ercse Kriszta oktatáskutató, a Civil Közoktatási Platform
szóvivője és Farkas Gábor pszichopedagógus, családi és iskolai mediátor.

Moderátor: Józsa Márta, a Klubrádió szerkesztő-műsorvezetője.

Szentpéteri Györgyi, az Első Magyar Feltétel Nélküli Alapjövedelemért Egyesület üdvözölte az egybegyűlteket és bevezetésként elmondta, hogy az egyesület 13 éve jött létre abból a célból, hogy a feltétel nélküli alapjövedelem fogalmát széles körben megismertesse Magyarországon.

A rendezvény első felében a résztvevők egyesével bemutatkoztak és felvázolták, szakterületükön miért volna előnyös az alapjövedelem bevezetése.

Büttl Ferenc közgazdasági szempontból közelített; a robotizáció fejlődésével az emberi munka szükséglet már egyre kevesebb. Ebből következik, hogy egyre több lesz a munkanélküliek száma, ami gyakorlatilag kikényszeríti az alapjövedelem bevezetését. Ugyanakkor vannak pozícók, amit nem gazdaságos gépekkel végeztetni. Például az Egyesült Államokban a pénztárosokat nélkülöző önkiszolgáló kasszák bevezetésével az üzletek vesztesége kiugróan megnőtt a lopások gyakoribbá válásával. Az viszont már társadalmi döntések eredménye lesz, hogy ezeket a következményeket hogyan tudják befolyásolni, a jogi háttér kialakításával például. Illetve az meg például politikai döntés, hogy a robotok bevonása után az adózást tekintve, a jövedelmek újraelosztásánál milyen arányban vegyenek részt a vállalatok, ahol több munkafolyamat van gépesítve, onnan nagyobb résszel járuljanak a közöshöz.

Somi Judit az ózdi külső városrész, Hétes életét mutatta be a helyi igazságtalanságok tükrében. Eleve az ottlakók nem tehetnek arról, hogy az egykor működő bányászat és az acélkohászat bezárásával az ott élőknek megszűntek a munkalehetőségeik (60 %-os munkanélküliség). A régi lakásokat az önkormányzat adja bérbe, de olyan elképesztő feltételekkel, hogy például az épületfelújításokat maguknak kell elvégezni, kötelező biztosítást nekik kell fizetni, illetve rendre minden többe kerül számukra, ami nincs kiépítve, csak helyettesíthető eszközökkel, mint a palackos gáz vagy a mobilinternet. Az itt élő emberek tehát önhibájukon kívül kerültek ebbe a nagyon kiszolgáltatott helyzetbe és ha a szociális hálózat nem működik ebben a profitorientált világban, a feltétel nélküli alapjövedelem legalább biztosítana számukra némi könnyebbséget.

Nagy Eszter, aki eredetileg szintén közgazdász és a külügyminisztériumban is dolgozott sokáig, az Európai Uniós támogatásokról beszélt, ugyanis az EU költségvetésének egyharmadát általában a kohéziós politikájára használja, ami azt jelenti, hogy az elmaradottabb, szegényebb tagállamokat felzárkóztatására. Csak az a baj, hogy a regionális támogatások is az államon keresztül érkeznek, és ezért sokszor nem jutnak el a konkrét célra. A covid idején is az történt, hogy az EU felemelte ezeket az erőforrásokat, amiből például Ausztriában a gyermekes családoknak juttattak, Magyarországon viszont alig jutott el az emberekhez, csak néhány munkahelymentő pályázat keretében jelent meg.

Fröhlich Kristóf a színészek jelenlegi helyzetéről beszélt, ugyanis most nagyjából két lehetőség közül választhat egy színész, vagy olyan színházhoz szerződik, amelyik a kormány kegyeltje és akkor biztosított a megélhetése, viszont akkor nem biztos, hogy olyan munkát kap, amit szívesen csinál, de ha nem akar behódolni, hanem független színházakban szeretne játszani, akkor nem biztos, hogy abból megél, mert a függetleneket éppen most lehetetleníti el az állam. Az FNA segítene ebbe a döntésben, illetve azoknak a színészeknek sem kellene éhen halniuk, akiket egészségi állapotuk vagy bármi más akadályoz abban, hogy színészi munkát vállalhassanak, hiszen ők általában máshoz nem értenek.

Marikovszky Andrea elmondta, hogy nemrég készítettek egy felmérést száz művész bevonásával, amelyből kiderült, hogy 70 %-a az alkotó foglalkozást űzőknek a létminimum alatt él Magyarországon. 160-180 művészt támogatnak valamilyen ösztöndíjjal, egy éves időtartamra, ami nem sok. Úgy fogalmazott, ez a kapitalista világ, amiben élünk erőszakos, emberellenes, a tömegtermelés és -fogyasztás van a középpontban, az előremutató irány azonban az lenne, hogy az emberek térjenek vissza az emberiességhez, amit az oktatás, nevelői munka érhetne el, amiben nagy szerepe lenne az alkotó művészeknek is, akiknek bizonytalan helyzetét a feltétel nélküli alapjövedelem stabilabbá tehetné.

A budaörsi önkormányzatban dolgozó Vágó Csaba, a polgármesteri kabinet vezetője elmesélte, neki eddig mindig igazságtalannak tűnt a feltétel nélküli alapjövedelem, hiszen a gazdag éppúgy kapná, mint a szegény. Ugyanakkor ma olyan társadalmi egyenlőtlenségek vannak, 3 millió ember él mélyszegénységben az országban és az állam rengeteg téren nem végzi jól a munkáját, hogy ennél jobbnak tűnik az is, ha az állami bevételt egyenlően kiosztják mindenkinek, és ha ennek az az ára, hogy a kirívóan gazdagnak is, akkor úgy. Ámbár ehhez a progresszív adózás tűnik jó ötletnek, amivel finanszírozni lehet. Továbbá elmondta azt is, hogy Budaörs Város Önkormányzata viszont már arra rendezkedett be, hogy az állam által hozott hibás döntések kárvallottjait kártalanítsa. Így az önkormányzat fenntartása alól kivett és azóta elhanyagolt iskolák karbantartását finanszírozza, a tanárok fizetését kiegészíti, a csökkentett egészségügyi ellátó rendszert foltozza… Szemben az állami embertelen politikával, amely nyomorban tart embereket, ahelyett, hogy megoldást találna például a hajléktalan-kérdésre, kriminalizálja őket. Ezzel szemben az FNA azt üzeni, legyünk egymásért felelősek, legyen ismét a szolidaritás a fő társadalomszervező eszme!

Ercse Kriszta határozottan jelentette ki véleményét, hogy aki nem szorul rá, az ne kapjon alapjövedelmet. Meg egyáltalán, ha jól működne az államgépezet, nem is lenne szükség rá, nem ért egyet azzal sem, hogy a szociális háló helyett legyen az FNA. Sem azzal, hogy Budaörs önkormányzata tömje be a kormány fúrta lyukakat. Szerinte a megoldás csupán annyi, hogy normális kormányzatot kell választani, amelyik valóban a közjót szolgálja. Még hozzátette azt is, hogy egyébként ott kellene kezdeni a változást, hogy már kisgyermekként mindenki megtanulja, hogy minden ember egyformán értékes és méltósága van, ezzel szemben ma az iskolákban csak tovább növelik a gyerekek közötti különbségeket, előnyben részesítik a „jó családból” érkezőket és átnéznek az „alulról” érkezőkön. Nagy Eszter ehhez hozzáfűzte, Finnországban ezt csinálják remekül, az összes tanszert ingyen kapják a gyerekek, az étkezést is, így mindenki egyenlő esélyekkel indul az iskolában a tanulás terén.

Végezetül még a közönség soraiból hozzászólt az elhangzottakhoz Dobos Éva, az Első Magyar Feltétel Nélküli Alapjövedelemért Egyesület egyik alapítója is, aki összefoglalta, hogy valóban teljes politikai, gazdasági, társadalmi paradigmaváltásra lesz szükség, hogy az alapjövedelmet minden egyes ember megkapja, és egyébként hogyan kell megváltoztatni például az adórendszert, hogy mindenki a jövedelméhez, a lehetőségeihez képest járuljon hozzá a társadalmi és gazdasági feladatok ellátásához.

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here