Spóroljunk együtt! Befejező rész

0
162

12 pontban egész éves sorozatunk

Mivel a december nagyon nem a spórolásról szól, ráadásul új sorozatunk ötlete is érlelődik már, szeretnénk lezárni ezt a végül 13, online 14 részt megért témát. Kicsit csalódottan, mert olvasóinktól kevesebb ötletet kaptunk, mint amire az induláskor a kedvező fogadtatás tükrében számítottunk. Ám tulajdonképpen elégedetten, mert a legkülönbözőbb forrásokból összegyűjtött takarékossági tippeket mi magunk is kipróbáltuk és a legtöbbről bátran kijelenthetjük, hogy beváltak.

Miközben pár hónap alatt az átlagembereknek is a korábbi többszörösére nőtt a havi villany- és gázszámlája, és a napi bevásárlás a tehetősebbeknek is sokkszerű élmény, mert az élelmiszerárak hihetetlenül elszálltak, a fő motiváció (egyelőre?) mégsem a nélkülözés, hanem inkább a környezettudatosság” vezetett a spóroláshoz – írtuk egy éve az első részben, elsősorban saját, nem reprezentatív felmérésünkre alapozva. Nos, azóta sem készült, vagy legalábbis nem jutott el hozzánk hivatalos kutatási eredmény. De az kiderült, hogy a „spóroláshoz” inkább társulnak olyan negatív fogalmak, mint a „lemondás valamiről, ami jó”, vagy hogy „nem tehetem meg, pedig szeretném”, illetve, hogy „kevés van belőle, pedig többre lenne igény”, mint az, hogy „ma is csökkentettem az ökolábnyomomat” és ez jó érzéssel tölt el. Ezért a „spórolás” kifejezés helyett találóbb lehet a „pénzügyi tudatosság”, ami a meglévő forrásaink hatékonyabb felhasználását jelenti.

Sorozatunk zárásaként ebben a cikkben pontokba szedjük – hiszen a marketingesek szerint így könnyebben megjegyezhető -, hogy mit tehetünk „spórolásként” elsősorban a saját pénztárcánk, de másodsorban a szűkebb és tágabb környezetünk érdekében!

1. Kezdjük az apró változtatásokkal! Nem kerülhet a szemetesbe ételmaradék, a kukába még hordható ruha, a bevásárláshoz vigyünk magunkkal saját, tartós szatyrot, vegyük fel a fa alól az utolsó hullott gyümölcsöt is és hasznosítsuk!

1.b Addig nyújtózkodj, amíg a takaród ér! Sokan vannak, akik olyan úri huncutságra is költenek, mint lakásillatosító, vagy a tusfürdő olcsó szappan helyett, a lombfújó seprű és gereblye helyett, ablakspriccelő ultrás víz helyett stb. Holott, ami nagyanyáinknak tökéletesen megfelelt, azon praktikák jó része újra gondolható napjainkban.

2. Tudatosítsuk a költéseinket! Ha pénzt csak pénzzel lehet csinálni, akkor megtakarítani úgyszintén. Ön tudja, hogy hány kiló húst, krumplit, száraztésztát, rizst, mennyi tejet, sajtot, túrót fogyaszt? Mennyi tisztítószert, mosóport, piperecikket vásárol? És hogy ezek mennyibe kerülnek? Ha eddig ilyen számításokra nem volt szüksége, most ideje összeadni. Meg fog lepődni, hogy bizonyos termékcsoportokra eddig mennyit adott kit. Amire eddig a legtöbbet költötte, abból tud a legjobban spórolni. 

3. Legyenek otthon alapélelmiszerek! A dolgozó nő konyhája akár van kamrája, akár nincs, tele van élelmiszer hozzávalókkal. Liszt, rizs, cukor, tészták, befőttek, szószok, tojás, zöldségek, hagyma, krumpli stb., fűszerek.., mindenki maga tudja, mi az az alapanyag,  amiből szinte minden héten használ a főzéshez. De! Az alapkészlet ne legyen felhalmozás, hiszen a lejárt dolgokat kidobni bizony nettó pazarlás.

4. Készítsük el mi magunk, de csak azt, amit megéri! Sokak szerint ez a spórolás lényege, ráadásul – teszik hozzá -, a saját készítésű dolgokban tudjuk, hogy mit tettünk bele. Igaz, de azért ezzel is érdemes vigyázni! Az alapanyagok beszerzésén kívül ugyanis a főzéshez-sütéshez, varráshoz, barkácsoláshoz stb. energiát is felhasználunk és legalább önmagunk számára forintosítsuk a saját munkaerőnket! Például, hogy mennyit kerestünk volna, ha a lekvár készítése alatt a saját szakmánkban alkotunk valamit. Más kérdés, amikor olyan tevékenységet vállalunk be a spórolás jegyében, ami pihentet és szórakoztat.

5. Öltözködjünk divatosan, de tudatosan! A ruházati költségek csökkentésére nagyon jól működnek itt Budaörsön is a Zero Waste csoportok, és egyre kevésbé kínos, ha valaki turkálóban, vagyis a használt ruha boltban vásárol. Fehérneműn kívül itt bármit be lehet szerezni, ha szerencsénk van, igen jó minőségű cuccokat, és környezetvédelmi szempontból tényleg ez az ideális, merthogy jóval kevesebb egy ilyen ruhadarab szén-dioxid lábnyoma, mint az újaké. Ám az új dolgokról sem kell teljesen lemondani, ha kapszula gardróbban gondolkozunk. A lényege, hogy egymással variálható alsót, felsőt, kiegészítőket szerzünk be, mindenből pont annyi, amennyire szükségünk van, hogy mindig legyen tiszta ruhánk, és amikor egy új darab kerül a szekrénybe, az csak valaminek a pótlása lehet.

6. Készítsünk pénzügyi tervet napit, heti, havi és éves lebontásban és azt tartsuk is be. Ez lehet egy excel táblázat, vagy a bankszámlánkhoz rendelt virtuális „persely” szolgáltatás, de akár a készpénzt is betehetjük megcímkézett borítékokba és abból vásárolunk, fizetjük ki a számlákat. A lényeg, hogy ne csak tudomásul vegyük minden újabb hónap végén, hogy megint mennyivel kevesebbet vettünk több pénzért, hanem alakítsuk a tervet az inflációhoz, a bevételekhez és ne lépjük túl a megszabott keretet! „Egy másik motiváció nálam a spórolásra, hogy felírom és bedobom egy kis dobozba, amiről hirtelen azt gondolom, hogy nagyon meg szeretném venni, és egy hónapig felé sem nézek. Van, hogy több dolgot feljegyzek, mint halaszthatatlan és létfontosságú dolgot. És most jön a trükk! Egy hónap múlva, amikor átnézem, hogy miket írtam fel, vagy nincs már rá szükségem, vagy addigra sikerült átcsoportosítva összeszedni az árát” – írtuk az 5. részben.

7. Vásároljunk akciósan, de csak azt, ami tényleg kell! A takarékos gazdálkodás második alapszabálya, hogy kerüljük az impulzív vásárlást! Nem könnyű, mert a mai bevásárlóközpontok hatalmas csábítást jelentenek, amikor a marketingesek által kitalált és kidekorált útvonalon kell összeszednünk, amiért eredetileg bementünk. Különösen nehéz nemet mondani az akciókra. De valóban mindig nemet kell rá mondani?  Nem, sőt, azon termékek esetében, amelyeket rendszeresen vásárolunk, érdemes az akciókat figyelni, és ahhoz igazítani a beszerzés időpontját.

8. Tudatosan válasszunk bankot, és a pénzügyeket komplexen vizsgáljuk! Lakásvásárlás esetén például, ha lakáshitelt veszünk fel, ne csak azt nézzük, tudjuk-e fizetni a részleteket. Tegyük fel az alábbi kérdéseket: az új ingatlannal milyen egyéb költségeim lesznek? Azzal, hogy más helyre költözök, többet is kell-e költenem majd? Erről bővebben a 9. részben írtunk, érdemes visszalapozni!

9. Racionalizáljuk az utazási költségeinket! Aki nem tud vagy nem akar lemondani az autóról, annak a pillanatnyi vételár mellett nagyon utána kell számolni, hogy a kiválasztott autóra mennyit kell később költeni, hogy ne hagyja cserben az úton.  A közösségi közlekedés esetében pedig ne legyünk restek megtudni, hogy milyen kedvezményes jegyek vagy bérletek léteznek. Ha pedig nem vagyunk benne biztosak, hogy például a legújabb országbérletek vagy vármegyei bérletek megtérülnek-e, három hónapig írjuk fel, mennyit is költöttünk a bérlet mellett utazásra és mennyit költöttünk volna rá nélküle.

10. A fapados repülő tényleg olcsóbb, de…! Vége már a nyaralási szezonnak, jövőre azonban már most tervezhetünk utakat, ezért érdemes felidézni, hogy  ha fapados légitársasággal megyünk, mennyit kell az alacsonyabb árért lejjebb adni a kényelemből, illetve az összehasonlítást ne az alapjegyárakkal tegyük meg, hanem a feláras opciókkal együtt. Erről a 12. részben írtunk bővebben.

11. Az idő pénz! Végül, de persze a téma még folytatható lenne, számoljunk mindig azzal is, ha minél koncentráltabban végezzük el a feladatainkat, annál hamarabb végzünk vele, az elnyert plusz időt pedig vagy visszaforgatjuk még több munkavégzésbe, ami szó szerint több pénzt hoz, vagy a jóllétünkre fordítjuk, aminek értéke felbecsülhetetlen. 

12. Költs energiahatékonyságot növelő beruházásokra! De most? Ez az a rész, amit végül nem írtunk meg, mert miközben egyértelmű, hogy a szigetelt ház, a jól záródó ablakok és ajtók, a napelemekkel való villamosenergia előállítása, az energiatakarékos háztartási eszközök, a ledes lámpák stb. hosszabb távon spórolást jelentenek, rövid távon több tízmilliós kiadással jár az átállás, a megtérülési idő pedig többek között a fogyasztók számára kedvezőtlenül megváltozott jogszabályi környezet miatt évtizedekben mérhetőek. Összeszedtük ugyan az igénybe vehető pályázati lehetőségeket is, de mivel mind a mai napig még azok sem jutottak hozzá a pénzükhöz, akik már évekkel ezelőtt „megnyerték”, ennek a témának a sorozatunkról függetlenül egy komolyabb elemzést szánunk jövő év elején.

A sorozat cikkei:

Az idővel is bánjunk takarékosan! – Spóroljunk együtt 14. rész – Budaörsi Napló (budaorsinaplo.hu)

A befőzés sikere a tisztaságon múlik – Spóroljunk együtt! 13. rész – Budaörsi Napló (budaorsinaplo.hu)

A „fapados” repülés valóban olcsóbb, de…! – Spóroljunk együtt 12. rész – Budaörsi Napló (budaorsinaplo.hu)

Busszal, vonattal, jeggyel vagy (ország)bérlettel? – Spóroljunk együtt 11. rész

A saját autó soha nem volt olcsó mulatság, de… – Spóroljunk együtt! 10. rész

Spóroljunk együtt 9. rész – Pénzkezelés, pénzügyi tudatosság

Spóroljunk együtt 8. rész – Létezik-e ingyenes bankolás?

Spóroljunk együtt 7. rész – Mit érdemes házilag megcsinálunk?

Akció! Akció? – Spóroljunk együtt! 6. rész

Mi motivál, hogy ne csábulj el fizetésnapon se? – Spóroljunk együtt! 5. rész

Hogyan spóroljunk a ruhaneműn? És mi az a kapszulagardrób?

Üres kamrában bolond a gazdaasszony 

Spóroljunk együtt! – 2. rész: Mindenki más szinten nyomorog

Spóroljunk együtt! 1. rész

 

 

 

 

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here