November 1-jén a Mindenszentekre emlékezünk, és november 2-án van a Halottak napja. Itt Budaörsön három temetőben nyugszanak az őseink, illetve a negyedik a magyar-német katonai temető.
A katolikus egyház ünnepe, Mindenszentek (latinul: Festum omnium sanctorum), november elsején piros betűs ünnep a világi naptárban is 2000 óta. Ez a nap azoké a szenteké, akiknek nincs külön ünnepnapjuk. Az ő elismerésük a VII. században kezdődött azzal, hogy 609. vagy 610. május 13-án IV. Bonifác pápa a római Pantheont az összes vértanúk tiszteletére szentelte. Majd később, a VIII. században III. Gergely pápa a Szent Péter Bazilika egyik mellékkápolnáját „minden tökéletes igaznak” a tiszteletére szentelte. Még ugyanebben a században május 13-ról november elsejére tették át. 835-ben I. (Jámbor) Lajos frank király és római császár IV. Gergely engedélyével hivatalosan elismerte az új ünnepet.
November másodikán van halottak napja, melynek kialakulása későbbi eredetű. 998-ban kezdődött Franciaországban a holtakért való imádkozás szokása, amely a XIV. században vált általánossá.
Az utóbbi években Magyarországon is egyre több helyen indulnak október 31-e estéjén az amerikai filmekből ismert, „Csokit vagy csalok” (Trick or treat) mondattal kísért édességgyűjtő útjukra a jelmezes gyerekek. A Halloween egyébként a kelta kultúrából ered, a kelták halotti istenének éjszakája, és a kifejezés az all hallow eve (azaz minden szentek előestéje) angol elnevezésből származik.
November 1-jén, csütörtökön, Mindenszentek ünnepe, parancsolt ünnep az egyházi életben. A Budaörsi Egyházközösség honlapján olvasható, hogy Szentmisék fél 8-kor, fél 11-kor és este 6 órakor lesznek, míg délután 3 órakor halottainkért a fájdalmas rózsafüzér imádkozására kerül sor a plébániatemplomban. Ezt követően az Ótemetőt is érintve vonul a gyülekezet a régi temető nagykeresztjéhez, ahol halottainkért a megszokott ájtatosságot tartják. A temetői imádkozás után az atyák szívesen megáldják az újonnan készült síremlékeket, sírkereszteket. Ott, a helyszínen szólítsák meg őket ezzel kapcsolatban.
Szimpatikus hagyomány az Egyesült Államokban, a szélesebb körű családi és baráti vacsorával ünnepelt Hálaadás napja november negyedik csütörtökjén. Bár története helyi jelentőségű – a XVII. századi telepeseket segítő, halászatra és termesztésre tanító indiánok révén az éhhaláltól menekedett közösség ünnepe -, mai formáját is lekoppinthatnánk a halloweeni bohóckodás mellett. Ránk férne.
Budaörsön a legkorábbi az Ótemető, ahova az 1788-tól Mária Terézia által Magyarországra (Budaörsöt gróf Zichy Péterné, született gróf Bercsényi Zsuzsanna népesítette be újra) betelepített sváb családok halottait helyezték. A legrégebbről származó sírkő az 1782-ben elhunyt Mertinger József plébánosé. Ide már az 1960-as évek eleje óta nem lehet temetkezni, de egy pályázat keretében néhány éve a síremlékeket restaurálták és a temetőt emlékparkká alakították. (Itt találtuk Mária sírját.)Továbbá az innen alig ötven méterre található úgynevezett Régi temetőhöz tartozó, mai napig működő ravatalozó is itt található. Illetve egy kápolna, amely jelenleg, saját templomuk felépüléséig, görög katolikus istentiszteleteknek ad otthont. Szintén a kerítésen belül van a magyarországi németek kitelepítésének emlékműve.
A Régi temető – a régiek szerint ez volt az új temető – azaz a Budaörsi Katolikus Temető. Az Ótemető bezárásával párhuzamosan jött létre, több mint fél évszázada a Nefelejcs utcában, de mára ez is betelt. Csupán azokat a sírhelyeket értékesítik, amelyeket a korábbi tulajdonosok nem váltanak meg 20-25 éve után. A temető kerítése egy éve újult meg.
A Budaörsi Újtemető a város telítettsége miatt Törökbálint közigazgatási területén jött létre. Cikkeink az itteni lehetőségekről: ITT és ITT.
Meg kell még említeni a magyar-német katonai temetőt, ahova – Budaörsről Budakeszi felé található – a második világháború idején a Budapest körzetében, valamint az Észak- és Kelet-Magyarországon elesett mintegy 132 200 német és 570 magyar katona, korábban jeltelen sírokban nyugvó exhumált maradványai kaptak helyet. Ez Magyarország legnagyobb második világháborús katonatemetője, és bár az alapkövet még 1996-ban lerakták, csak 2002-ben szentelték fel. Az alapkoncepciójának része a megbékélést szimbolizáló Békepark, mely illő átmenetet képez a nyughelyek és az azt övező természet között. Ide minden évben fiatal német katonák jönnek és vesznek részt aktívan a sírkert gondozásában.
