Budaörs nagyon lecsúszott a toplistáról a vásárlóerő alapján

0
768

Budaörs a 2019-es egy főre jutó vásárlóerő alapján 26., míg a teljes település vásárlóerő alapján 41. lett azon a listán, melyen a GKI Zrt. rangsorolta a települési és kerületi vásárlóerő (nettó keresetek, nyugdíjak, szociális ellátások) változását 2012-ről 2019-re. Ezzel bizony nagyon nem vagyunk az ilyen vizsgálatokon megszokott toplistán.

A települési teljes vásárlóerő változása 2012-2019 között (2012=100)

Forrás: NAV és KSH adatok alapján GKI számítás

502 településen és Budapesten 6 kerületben a 7 év alatti növekedés nem érte el az 50%-ot, mely évi átlagban kevesebb, mint 6%-ot jelent. Átlag alatt, 50-60% között növekedett 677 település és 3 kerület. Átlagosan 793 település és 3 kerület, míg átlag feletti 70-80% közötti növekedés volt 599 településen és 5 kerületben. Kiemelkedő volt 584 település és 4 kerület helyzete, ahol 80%-nál is nagyobb volt a vásárlóerő növekedés.

Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Veszprém, Fejér, Pest és Bács-Kiskun, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyes részei nagyobb ütemben növekedtek, mint az ország többi része. Ezzel ellentétben a délnyugati és északkeleti megyék rendre a lassabban növekedők közé tartoztak. Vagyis a jólét növekedése jelentős területi különbségek mellett valósult meg. Ennek oka részben a minimálbéres népesség eltérő aránya az egyes településeken (a minimálbér messze az átlag felett emelkedett a vizsgált időszakban), részben pedig a közmunka elérő elterjedtsége voltak. Ez utóbbi a közmunka elindulásakor emelte a települési jövedelmet, de mivel a közmunkás bér szinte alig emelkedett az utóbbi években, később visszafogta a települési vásárlóerő növekedését.

Az egy főre jutó vásárlóerő alakulása 2019-ben (ezer Ft/fő)

Forrás: NAV és KSH adatok alapján GKI számítás

A települési összes vásárló erő mellett érdemes megvizsgálni a 2019-es egy főre jutó településenkénti vásárlóerőt is! 312 településen nem érte el az 1 millió forintot az egy főre jutó települési vásárlóerő tavaly. Átlag alatti, azaz 1 és 1,3 millió között volt 740 településen és a 7. és 19. kerületekben. 1009 településen és 5 kerületben átlagos 1,3-1,6 millió forint volt ez az érték. Átlag feletti, 1,6-1,9 millió volt 717 településen és 6 kerületben. Kiemelkedő 10 kerület és 285 település helyzete, ahol 1,9 millió forint feletti volt az egy főre jutó vásárlóerő. Az ábrán jól látható, hogy a Dunántúl északi felében és Közép-Magyarországon találhatóak rendre a magasabb vásárlóerővel rendelkező települések, míg a szerényebb vásárlóerővel rendelkező települések Dél-Dunántúlon és Észak-Kelet-Magyarországon találhatóak. Látható, hogy ahol magas az egy főre jutó vásárlóerő, rendre ott gyarapodtak a jövedelmek is a legnagyobb ütemben, tehát a szegényebb települések egyre jobban leszakadtak, míg a gazdagabb települések előnye tovább növekedett. Ezek alapján 2019-ben a következő három-három településen volt a legnagyobb és legkisebb az egy főre jutó vásárlóerő értéke: Felcsúton, Veszprémfajszon és Debrétén a legmagasabb, míg Gadnán, Tornanádaskán és Csenyétén a legkisebb. Ez a koronavírus járvány hatására várhatóan még élesebben fog jelentkezni.

Budaörsre külön rá kellett kérdeznünk, hiszen nem szerepeltünk az elsők között, és Szták Richárdtól megtudtuk, hogy a 2019-es egy főre jutó vásárlóerő alapján, ami 2,6 millió Ft a 26., míg a teljes település vásárlóereje alapján, ami 80 milliárd Ft a 41. városunk ezen a listán. Ez azért meglepő, mert a korábbi években a hasonló felméréseken a toplistán volt a helyünk. (Korábbi cikkeink: ITT és ITT és ITT.) Az okok elemzésére ez a tanulmány nem tér ki települési szinten, azt nekünk kell majd elvégezni.

 

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here