Dr. Ritter Gergely háziorvos, a 6. számú választókörzet képviselője (BFE)
Sorozatunkban önkormányzati képviselőket kértünk meg, hogy számoljanak be arról, szóban vagy írásban, hogy miket tapasztaltak a környezetükben az elmúlt bő másfél év alatt a pandémia idején és mire számítanak nyáron és az év végéig. Dr. Ritter Gergely a harmadik oltásról is beszélt.
„Borzasztó másfél év volt, az kétségtelen” – kezdte Dr. Ritter Gergely az elmúlt másfél év járvánnyal terhelt időszakának értékelését. A képviselő-testületi munkáról ő is, mint a többi, eddig megkérdezett képviselő elmondta, hogy bár hagyományos módon nem lehetett sem bizottsági, sem testületi üléseket tartani és a várost érintő ügyekben a polgármesternek kizárólagos döntési joga volt, ennek ellenére a veszélyhelyzet idején Wittinghoff Tamás kikérte a véleményüket. Minden döntése előtt a képviselők ugyanúgy értesítést kaptak az ügyekről, mint korábban, sőt, interneten keresztül szavaztak is, aminek azonban csak annyi jelentősége volt, hogy megerősítették a polgármestert saját döntésében.
A 6. számú körzetének történéseiről Dr. Ritter Gergely beszámolójából kiderült, hogy – hasonlóan Budaörs többi részéhez – nagy beruházások nem voltak itt sem. „Tekintettel arra, hogy az állami elvonások úgy megszorították a költségvetést, hogy gyakorlatilag csak a működtetésre maradt pénz, a beruházásokat – a legszükségesebbektől eltekintve – mindenben vissza kellett fogni” – tájékoztatott. Kisebb felújításokra került sor, a szükséges útjavításokon kívül a csapadékvíz-elvezetés javítása a Petőfi Sándor utcában és a Baross utca – Széles utca kereszteződésében lévő híd rekonstrukciója zajlott le. El kellett azonban halasztani a tervezett körforgalom kialakítását a Garibaldi – Csata utca kereszteződésénél, pedig régóta tárgyalnak róla, hogy meglegyen. „Jó lett volna már megcsinálni, mert eléggé kaotikus ott a helyzet” – fogalmazott a képviselő.
Amilyen kevés esemény történt az elmúlt másfél évben a doktor úr választási körzetében, praxisában annál több munka akadt. Bár a pandémia alatt, főként az első időszakban a most februárban elkezdett oltásokig, minimálisra csökkent a személyes orvos-beteg látogatások száma, de emiatt jócskán megemelkedett a mindenféle hírközlő eszközön (email, telefon) keresztüli megkeresés. „Nehéz időszak volt, naponta 50-60 levelet kellett feldolgoznunk, de volt, hogy 600-at” – mondta Dr. Ritter Gergely. „Az oltások beindulásával pedig máshogy volt rossz” – folytatta. „Szó volt arról, hogy van oltási terv, de ennek nyoma sem látszott. Csak a kapkodás, az összevisszaság, a fejetlenség uralta ezt az egész időszakot, iszonyatos káosz volt” – tudtuk meg a valóságot az orvostól.
Ezért aztán Ritter doktornak szünet nélkül oltania kellett, húsvétkor és pünkösdkor is. A szervezetlenség miatt pedig több ezer telefonhívást kellett lebonyolítani a páciensekkel. „A húgom és a lányom is részt vett ebben, sokszor éjszakába nyúlóan telefonáltunk” – mesélte. Mindemellett egyéb plusz feladataik is voltak. „A kórházak kiürítettek egy csomó ágyat, szerintem teljesen fölöslegesen, ezért azoknak a betegeknek a gondozása, akiket a kórházakban kellett volna ellátni, szintén a mi feladatunk volt” – avatott be a részletekbe Dr. Ritter Gergely. Majd hozzátette, a szakrendelők orvosai közül nagyon sok orvos – idősebb, fiatalabb egyaránt – megijedt a járványtól és nem dolgozott. Ez azért nehezítette a helyzetet, mert azok a betegek, akiknek beutaló nélküli szakrendelőre lett volna szükségük, szintén háziorvosaikhoz fordultak. A több mint négyezer pácienssel rendelkező praxis megközelítőleg 80%-át beoltották már a második dózissal is, de augusztusban folytatódik a harmadik oltással.
A háziorvos szerint a zűrzavar kialakulásában szerepet játszottak egyes politikusok átgondolatlan kijelentései is, például amikor Szijjártó Péter bejelentette a híradóban, hogy a repülőtéren ott van 600 ezer Pfizer vakcina, másnap több száz telefon érkezett, érdeklődve, hogyhogy nem akar Ritter doktor azzal oltani. „Még mi voltunk a hibásak, hogy nem Pfizerral oltunk! Hasztalan mondtuk, nehezen hitték a páciensek, hogy hiába van ott a reptéren a Pfizer, ha itt a rendelőben meg nincs egy darab se belőle!”
Vagy ilyen volt például a kismamák oltása körüli félreértés, amikor felröppent a híre, hogy kismamákat is oltanak, s erre rögtön elözönlötték a terhes kismamák az összes oltópontot, be is dőlt mindjárt az első nap az egész rendszer, hasonlóan ahhoz, amikor egy péntek reggeli rádióinterjújában Orbán Viktor megpendítette, hogy aznap bárki kérhet Pfizert. Később kiderült, hogy ez nem hivatalos bejelentés volt, csak Novák Katalinnak eszébe jutott, hogy valamelyik közösségi oldalán írjon arról, milyen jó lenne beoltani a kismamákat. De ezt mindenki rögtön komolyan vette. „Hívtam a kormányhivatalt ez ügyben, de fogalmuk sem volt, hogy mi az álláspontjuk. Egy hétbe telt, mire hivatalossá vált, hogy tényleg lehet oltani a kismamákat, de az még külön bonyodalmat okozott, amikor kiderült, hogy ebbe a szoptatós kismamák nem tartoznak bele.”
Arra a kérdésre, hogy jutott idő a gyógyításra, a doktor úr azt válaszolta: „Azt szokták mondani, hogy egy nap 24 órából áll, de akkor még ott az éjszaka” – ami sok mindent elárul.
A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos statisztikáról nincsenek pontos adatok. „Az ÁNTSZ nem tudja, hogy a kormányhivatal mit tud, a kormányhivatal pedig nem tudja, hogy az ÁNTSZ mit tud. Nem egyszer fordult elő az, hogy a kormányhivatal kért tőlünk adatot, azt megküldtük nekik, majd az ÁNTSZ kérte, hogy nekik is küldjem át, mert a kormányhivataltól nem tudták neki átküldeni. Ennyit a szervezettségről” – közölte a doktor úr.
Némileg javított a járvány helyzeten, amikor a Favipiravir nevű gyógyszert bevetették és már hozzá lehetett jutni. Az enyhe és középsúlyos tüneteket mutató pozitív betegeknek lehetett adni.
Megkérdeztük, hogy Dr. Ritter Gergely szerint valóban szükséges-e a harmadik oltás. Válaszában kifejtette, hogy a kínai és az orosz (?) vakcinákról utólag derült ki, hogy nem elég hatékonyak. Eleinte senki nem ismerte a vírus tulajdonságait, sem az oltóanyagokkal kapcsolatban nem kaptak hivatalos, korrekt leírást. Az is kiderült, hogy a kínaiak 60 éven felüliekből összesen talán 100 embert oltottak a másfél milliárdos Kínában. Amit nálunk úgy fordítottak le, hogy a kínaiak azért nem oltották az idősebbeket, mert inkább a munkaképes lakosságot oltották, hogy ne essenek ki a munkából. Valójában azonban azért nem oltották őket, mert ebben a korcsoportban nem volt hatékony. „Most ennek a levét isszuk, amikor a harmadik oltásról van szó. Bár arról is megoszlik a szakma véleménye, hogy mennyire kell komolyan venni, hogy valakinek van-e antitest vagy nincs a szervezetében, mert az immunválasz nem csak ebből áll. De azt mutatják a felmérések, hogy bizony a kínaival és az orosszal (?) komoly fenntartások vannak ilyen szempontból, úgyhogy most augusztusban beindul a harmadik menet.”
A beszélgetés során kiderült, a koronavírus elleni vakcina nem olyan, mint az influenza elleni oltás, amit évente adnak. Létezik ugyanis egy influenza figyelő szolgálat, mely úgy működik, hogy az orvosoknak be kell jelenteni az influenza gyanús eseteket az ÁNTSZ-nél, majd az ÁNTSZ adott esetben mintát vesz a betegtől, tipizálják azt a vírustörzset, amit a beteg torkából levettek, majd a WHO-n keresztül az egész világon összesítik ezeket az eredményeket, s megnézik, melyik az a négy leggyakrabban előforduló törzs, amelyek a legtöbb megbetegedést okozták, és a következő évi influenza oltást ezekből dolgozzák ki.
Ezzel szemben a koronavírus elleni, úgynevezett booster oltások esetében az mRNS technológia miatt (ami információt közvetít) arra is van lehetőség, hogy ezeket a tulajdonságokat a gyártó megváltoztassa, így gyorsan tud reagálni az újabb variánsokra. Ez a booster oltás lenne az, ami bevethető a variánsok ellen, de a harmadik oltás nem ilyen. Azt inkább egy emlékeztető oltásnak vagy serkentő oltásnak lehetne nevezni, mert az a feladata, hogy akinél nem termelődött antitest a keleti oltóanyag ellen, azt megpróbálja Pfizerrel vagy Modernával stimulálni, hogy mégiscsak termeljen.
Dr. Ritter Gergely véleménye szerint érdemes a gyerekeket is beoltatni. „Tizenkét éves kortól lehet oltani a gyerekeket szülői beleegyezéssel, de nem nagyon tolonganak a jelentkezők, pedig a következő szakaszban inkább ők lesznek az érintettek. A Delta- és a brazil variáns elsősorban a gyerekeknél okoz komolyabb megbetegedéseket” – tudtuk meg. Valószínűleg érdemes lenne még az iskolakezdés előtt oltani, mert ha a gyerekek újra összekerülnek az iskolában, a járvány ismét felerősödhet.
A jövőt tekintve a doktor úr nem mert jóslásba bocsátkozni, hogy milyen erős lesz a negyedik hullám. Azonban annyit elmondott, hogy a lakosság 50%-os átoltottsága még kevés. „Csak 80-90%-os átoltottságnál lehetne azt mondani, hogy meg lehet úszni nagyobb veszteségek nélkül a járványt” – mondta.
Sorozatunk korábbi cikkei:
1.rész: Monostori-Kalovits Márk
