Sorozatunk első három részében bőségesen írtunk arról, hogy ha házilag végzünk el bizonyos dolgokat és nem készen vásároljuk meg azokat, főleg ha magunk termeljük meg hozzá az alapanyagokat is, akkor relatíve sokat spórolhatunk. Amiért most visszatérünk rá, hogy nyár végén, ősz elején itt a befőzés ideje. És e sorok írója – aki az elmúlt hatvan évben bizony eléggé távol tartotta magát a kamrától – a saját kudarcélményeit szedte össze, hátha tanulságos más kezdő „befőzők” számára is.
A fő tanulság, hogy a pár napig nagyon finom fügelekvárom miért penészedett meg néhány hét múlva: lusta voltam az üvegeket és a fedelüket alaposan kimosni. Mentségemre szóljon, hogy eleve tisztán tettem el őket, amikor a boltban vásárolt befőttek, lekvárok kifogytak belőlük, és nem volt még bekötve az új lakóhelyemen a mosogatógépem. Így ez utóbbi hiányában csak kézmeleg vízben kiöblítettem őket és a tető alá celofánt tettem, de ez bizony nem elég. Akinek ugyanis nem áll rendelkezésre ehhez mosogatógép, és azon is a maximális tisztaságot jelentő program, annak először forró, mosószeres vízbe be kell áztatni az üvegeket, majd mosogatószerrel és üvegmosó kefével jó alaposan elmosni, utána pedig annyiszor és alaposan öblíteni, míg nem marad rajta egy picike hab sem. De még ez sem elég! A csírátlanításhoz végül 10-15 percig tartsuk forrásban lévő vízben, ahonnan csipesszel emeljük ki, fordítsuk át helyezzük száradni egy száraz és tiszta konyharuhára. Nem, ne törölgessük el! Akkor hiába dolgoztunk vele. Ám a csírátlanításhoz igénybe vehetjük a sütőt is, vagy ami még jobb, ha a már kitisztított üvegeket a mikrohullámú sütőbe tesszük be és forgatjuk meg ismét csak a legmagasabb fokozaton pár percig. Az üvegeket pedig ezek után csak kívülről fogjuk meg, amikor megtöltjük a kész lekvárral, befőttel vagy savanyúsággal.
Magáról a befőzésről itt és most csak néhány alapszabály: csak friss és egészséges gyümölcsöket használjunk! A romlott részeket vágjuk ki vagy ha biztosra akarunk menni, az egész gyümölcsöt tegyük félre és az ép részét használjuk fel mondjuk süteménybe. Az édesítés mindenkinél más, az alap ugye a cukor, de aki cukormentes befőttet, dzsemet stb. szeretne, az használhat édesítőszereket, viszont jó ha utána olvasunk ezek mostanában egyre nagyobb hangsúlyt kapott káros hatásainak. Aki pedig nincs oda az édes ízért, használjon eleve magas cukortartalmú gyümölcsöket, külön édesítés nélkül. Nem, a végeredmény ízre nem ugyanaz, de az biztos, hogy egészségesebb lesz. Fontos, hogy bármit is teszünk el, vegyünk elő akár a nagyszülőktől megörökölt recepteket, akár az interneten rákeresve olyan útmutatót, ami részletesen írja le a teendőket és tartsuk is be azokat. Megint csak saját tapasztalat, hogy újításokat nem kezdőként kell kipróbálni. Tehát a recept szerint aprítsuk, vágjuk, süssük vagy főzzük meg az alapanyagokat, tényleg ne tegyük bele, ami hibás, és a csorba üvegeket se használjuk fel!
Az utolsó fázis a befőzés sikeréhez a dunsztolás. Ez a hőkezelés sterilizálja a gyümölcsöt és az üvegben maradt levegőt. Miután szépen fokozatosan, hogy ne repedjen meg az üveg, belemerjük a forró lekvárt, és lezártuk (akár celofánnal, akár a tiszta tetővel vagy mind a kettővel), bugyoláljuk be őket újságpapírba, takarókba, hogy lassan, több nap alatt hűljenek csak ki. Ha főzés nélkül teszünk el egész vagy szeletelt gyümölcsöket, akkor arra öntsük rá az ízesített, forró levet, ez esetben a már lezárt üvegeket tegyük be nagy lábasba és forraljuk fel. Ezt hívják nedves dunsztnak, és a célja, feladata ugyanaz, mint a száraz hőkezelésnek, a nem kívánatos baktériumok elpusztítása.
A savanyúságok készítésénél is az alap, hogy ne kerüljön nem kívánatos baktérium az üvegekbe. És attól függően, hogy uborkát, paprikát, esetleg tököt vagy vegyes zöldségeket akarunk-e savanyítani, kövessük a kiválasztott receptet. Egy általános: a megmosott zöldségeket befőttesüvegbe tesszük, majd annyi forró vizet öntünk rájuk, ami ellepi, letakarjuk és hagyjuk kihűlni. Amikor kihűlt, öntsük le a vizet róla egy edénybe, majd adjuk hozzá a vízhez a sót és a cukrot. Tegyük vissza a tűzre és amikor elkezd forrni, öntsük bele az ecetet és kavarjuk össze. Töltsük rá ezt a levet a befőttesüvegekben elhelyezett zöldségekre és zárjuk le őket kupakokkal.
A sorozat cikkei:
A „fapados” repülés valóban olcsóbb, de…! – Spóroljunk együtt 12. rész
