Lakossági fórum volt Kamaraerdőn

0
836

Mintegy két tucat ember volt hétfőn délután a Kamaraerdei Részönkormányzat által tartott lakossági fórumon, a körzet önkormányzati képviselőjén, Kisfalvi Péteren és a városháza két munkatársán (Domahidi Emma műszaki osztály és mint törvényességi képviselő, jegyzőkönyvvezető Pintérné Berecz Anita) kívül elsősorban azok, akik máskor is figyelemmel kísérik szűkebb lakókörnyezetük eseményeit, gondjait, illetve egy-két új érdeklődő.

Az első hozzászóló Kocsis Zoltán arról érdeklődött, hogy miért nincsenek nyilvánosan meghirdetve a részönkormányzat ülései az előre meghatározott napirendi pontokkal, mert szívesen elmenne ezekre. Szerinte a már lezajlott ülések után a jegyzőkönyvek is késve kerülnek fel az önkormányzat honlapjára. Kisfalvi Péter tájékoztatta, hogy minden hónap második hétfőjén zajlanak az ülések 18 órától, és a meghívót az önkormányzat honlapján pótolni fogják. Ám rövid ellenőrzés után kiderült, hogy a határozatok elérhetőek.

Egy másik hozzászóló – aki többször is szót kért – többek között a Hosszúréti patak melletti szennyvíz főnyomócső beruházásáról érdeklődött. A képviselő és Domahidi Emma tájékoztatta arról a beruházásról, melynek keretében a budaörsi szennyvíztisztító telep megszűnik, és a budaörsiek szennyvize is a csepeli víztisztító műbe kerül a Budapest Komplex Integrált Szennyvízelvezetése (BKISZ) projekt keretében. A kamaraerdei főnyomócső műszaki átadása most pénteken lesz – tudtuk meg -, és a kivitelező 5 éves garanciával vállalta a zöldterületek és a járda, út helyreállítását. A beüzemelés tavasszal esedékes.

„Örökzöld” témák is szóba kerültek, például a buszfordulónál a zebra kialakítása, továbbá a patakparti park karbantartása; az autópálya bevezető szakaszának a fizetőssé tétele óta állandósult közlekedési dugó, „a volt Maksai pékségtől áll a sor”, illetve a Kamaraerdőt a budaörsi óvárossal összekötő felüljárókon is dugó van. „Nem lehetne a lámpán állítani?” – hangzott el. Kisfalvi Péter megjegyezte, hogy megoldást keresve tárgyaltak már Törökbálinttal, de „a forgalmat nem lehet ráönteni a belvárosra”. A buszvégállomáson pedig azért nem lesz zebra, mert kanyarba nem lehet tenni. Ám ahogy az anyagi fedezete meglesz, jövőre megépül a már erre az évre tervezett, összefüggő járda. Forgács László felvetette, hogy a fentről jövő buszok kanyarodjanak be a buszmegállóba, és akkor nem kellene az utasoknak az úttesten átmenni. Ez nem új javaslat, érdemes lenne végiggondolni!

S ha már busz: a Tescónál lévő megállóban a 87-es és a helyi 288-as miért egyszerre érkezik, szerencsésebb lenne, ha más időpontban követnék egymást – mondta egy hölgy. Többen kérdezték azt is, hogy a kisbusz miért nem megy végig a Beregszászi úton. Kisfalvi Péter emlékeztetett rá, hogy ezt a tervet, amit a járat kialakításakor ő is javasolt, éppen az ott élők ellenezték.  De vissza lehet rá térni, például ha összegyűlik minimum ötszáz lakossági aláírás. Illetve miért nincs iskolajárat Kamaraerdőből a Herman iskolához – kérdezték utána. Kisfalvi Péter azt felelte, hogy azért, mert a kamaraerdei gyerekek körzeti iskolája a jövőben (ha jól értettük) az 1-es számú iskola lesz.

Az is felmerült, hogy a Beregszászi úton, amióta évekkel ezelőtt megváltoztatták a számozást, nincsenek a házakon táblák az új számokkal.  A Beszercei utcával kapcsolatban pedig az hangzott el, hogy alighanem ez az egyik utolsó földút Budaörsön, de az volt a válasz, hogy amíg a város költségvetési helyzete az ismert állami plusz elvonás miatt nem rendeződik, nem számíthatnak az itt lakók útépítésre. Ekkor párbeszéd alakult ki arról, hogy lehet-e a vízelvezetés megoldása nélkül aszfaltozni vagy sem.

Visszatérő téma, amit Martin Áron tett szóvá, hogy Kamaraerdő építészeti értékeire vigyáznunk kellene, mert egyszer csak eltűnnek. Mint például a Törzsgyümölcsös kapujára, amit az egyesület védetté akart nyilváníttatni, de nem sikerült. Kopa Anikó szerint a Törzsgyümölcsös régi, széthulló épületében évek óta illegális szemétlerakó van, és konzultálni kellene a tulajdonos egyetemmel, hogy zárják. Domahidi Emma elmondta, hogy magántulajdon esetében az önkormányzatnak nem sok lehetősége van, általánosságban pedig hozzátette, hogy minden évben kiírnak pályázatot, amelyen régi épületek eredeti stílusban való felújításához lehet támogatást nyerni.

Maráz András azt firtatta, hogy a Tétényi fennsíkon épülő lakóparknak van-e építési engedélye, illetve a Beregszászi út és a Küküllő utca sarkán is épült egy ikerház, aminek a beépítettsége szerinte nagyobb, mint a megengedett. A műszaki osztály munkatársa hangsúlyozta, hogy már nem a budaörsi önkormányzat az építési hatóság, nincsenek eszközök a kezében.

A lakossági fórumon természetesen a fentieken kívül sok más is szóba került, és amire nem sikerült helyben válaszolni, azokról írásban kapnak tájékoztatást a kérdezők.

Írta: Kiss Annamária