A kúriához fordul a budaörsi önkormányzat, nem fogadja el, hogy másodfokú bíróság október 10-én érdemi vizsgálat nélkül elutasította a város kártérítési követelését az állammal szemben az évi 2,1 milliárd forint „szolidaritási adó” elvonása miatt.
Tegnap a rendkívüli képviselőtestületi ülésen elhangzott polgármesteri beszámoló alapján már megírtuk, hogy a Fővárosi Ítélőtábla a Budaörs kontra Magyar Állam per másodfokú tárgyalásán Budaörs érveit, s hogy valóban jogtalanul von-e el az állam évi 2,1 milliárd forintot a várostól, érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
Az önkormányzat közleménye
A másodfok azzal zárta le a pert, hogy csak az Alkotmánybíróság mondhatja ki, ha az állam alaptörvény-ellenes, vagy önkormányzati törvénnyel ütköző jogszabályt alkotott. Ez viszont egy jogi paradoxon, mivel az önkormányzatnak nincs arra hatása, hogy az Alkotmánybíróság elindítja-e az eljárást, vagy éppenséggel mikor dönt egy adott kérdésben. Vagyis a polgári peres eljárásban olyan feltételt szabott a bíróság, amely nem teljesíthető, s amely a jogszabályokból nem olvasható ki. Ezért a város a Kúriától vár jogorvoslatot – olvasható az önkormányzat ma kiadott friss sajtóközleményében.
Mint ismeretes, még a nyáron elsőfokon részítélet született az ügyben. Ekkor a Fővárosi Törvényszék a budaörsi önkormányzatnak adott igazat, és az úgynevezett szolidaritási hozzájárulás címén addig elvont több mint hétszázmillió forint és kamatai visszafizetésére kötelezte az államot. (Éves szinten 2,1 milliárd forintot vonnak el az önkormányzattól, az egytizedét annak, mint amennyit az ország összes önkormányzatától.)
A per másodfokú tárgyalását 2017. október 10-én tartották, ahol a Fővárosi Ítélőtábla elutasította a Budaörsi Önkormányzat keresetét. A másodfokú bíróság a részítéletet ítéletnek tekintette, és az egész keresetet elutasította. Ezzel azt is megakadályozta, hogy az eljárás – a nyári részítélet kihirdetésekor elhangzottak szerint – 2018. januárban folytatódjon. A kártérítési per így jogerősen lezárult. Az önkormányzat az ítélet kézhezvételét követően, annak elemzése után a Kúriához fordul jogorvoslatért.
A mai közleményben az áll, hogy a polgármester elmondása szerint a másodfokú bíróság is kimondta, hogy ha az állam jogalkotással olyan jogsértést követ el, amiből valakinek kára keletkezik, akkor azt köteles megtéríteni. Azaz, nem volt helyes az államot védő ügyvédnek az az érvelése, hogy az államot immunitás illeti meg – tette hozzá, azaz nem tehet meg bármit az állam, amit csak akar, mint egy diktatúrában.
Azt viszont, hogy alaptörvény-ellenes-e egy jogszabály, az Ítélőtábla szerint csak az Alkotmánybíróság mondhatja ki – ismertette a részleteket Wittinghoff Tamás. Az önkormányzat, vagy magánszemélyek, de még az első fokú bíróság sincs abban a helyzetben, hogy kikényszerítsen egy sikeres AB döntést, egyáltalán még alkotmánybírósági döntést sem, mi több eljárást sem. Már csak ezért sem lehet ezt feltételül szabni. Ez a „fegyveregyenlőség” követelményét sérti. És sérti továbbá az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdését is, ami szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy a jogait a bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el.
Vagyis az a paradox helyzet állt elő, hogy senki nem cáfolta, hogy az a döntés, amivel Budaörstől elvonták a saját bevételét, teljességgel alaptörvény és önkormányzati törvény ellenes (az elsőfokú bíróság éppenséggel ezt ki is mondta) csak a másodfokon eljáró bíróság szerint meg kell várni, amíg ezt majd az Alkotmánybíróság kimondja.
Az is tény, hogy a vitatott eljárás az önkormányzatok európai chartáját is sérti. Mindez úgy tűnik egy polgári perben másodlagos.
A polgármester szerint volt még egy érdekes kitétel, amit az írásos ítélet kézhez vétele után tudnak majd alaposabban elemezni, nevezetesen, hogy ha egy érintett önkormányzatot kártalanítanak, akkor a többi, hasonló helyzetbe került önkormányzatot, mivel azok nem fordultak bírósághoz, hátrány éri. Csakhogy ez megint csak egy jogi abszurdum. Ha valakit meglopnak és nem fordul bírósághoz, nem fognak eljárni az ügyében. Ettől még ha más ezt megteszi, természetes, hogy az esetében a jogszabályoknak megfelelően köteles eljárni a bíróság. Ráadásul nem igen van olyan önkormányzat, mint Budaörs, amelyiknél az elvonás ilyen jelentősen a saját bevételeinek a terhére történt volna, és nem a meglévő állami támogatást csökkentették a hozzájárulással. (Budaörs ugyanis már csak jelképes forrást kap az állami feladatainak ellátásához a központi költségvetésből.) Ha mégis találunk olyan településeket, amelyeknél szintén érinti az elvonás a saját bevételeiket, hamar kiderül, hogy azok jelentős részét az állam busásan kompenzálta – eddig a budaörsi sajtóközlemény.
A másik oldal szemszögéből
Még tegnap megjelent a Nemzetgazdasági Minisztérium által közzétett hír is ugyanerről, amelyik az állam szemszögéből tálalva a döntést azt hangsúlyozza, hogy a Fővárosi Ítélőtábla szerint jogszerűen járt el a költségvetés a szolidaritási hozzájárulás bevezetésével. „Másodfokon pert nyert a magyar állam Budaörs ellen” – írják. Így foglalva össze az előzményeket: A budaörsi képviselő-testület 2016. június 22-én fogadott el „elvi nyilatkozatot”, amelyben tiltakozott „a várost sújtó 2,3 milliárd forintnyi szolidaritási hozzájárulás” és „iskolái teljes államosítása miatt”. A testület – amelynek tizennégy tagja közül tíz a Budaörs Fejlődéséért Egyesületet képviseli, egy a Jobbik, három pedig a Fidesz-KDNP színeiben jutott be – akkor a fideszes képviselők távollétében egyhangúlag fogadta el a nyilatkozatot. Akkor úgy tájékoztattak: a 2017-es központi költségvetésben szereplő önkormányzati szolidaritási hozzájárulás előirányzata 21,3 milliárd forint, amelyből Budaörsre a számításaik szerint – az alkalmazott képlet alapján – 2,3 milliárd forint jut. Ez a város teljes iparűzési adóbevételének a harmadát teszi ki.
A polgármesteri hivatal tavaly októberben jelentette be, hogy pert indítanak, valamint hazai és európai jogorvoslati fórumokhoz fordulnak a szolidaritási hozzájárulás miatt.
Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék június 23-án hozott, nem jogerős döntése értelmében az államnak vissza kellett volna fizetnie a budaörsi önkormányzat számlájára mintegy 765 millió forint szolidaritási hozzájárulást. A törvényszék álláspontja szerint a szolidaritási hozzájárulás intézménye nem jogellenes, az alkalmazása azonban az volt. Alkotmányossági aggályokat vet fel az olyan szabályozás, amelyben az állam az önkormányzatokat saját bevételeik terhére kötelezi közteherviselésre. Az önkormányzatot illető központi költségvetési támogatásokat meghaladó mértékű szolidaritási hozzájárulás elvonásának pedig nincs jogszabályi alapja – mondta ki a bíróság.
A Nemzetgazdasági Minisztérium szerdai tájékoztatása szerint a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla kimondta: teljes egészében jogszerűen járt el a költségvetés a szolidaritási hozzájárulás bevezetésével, a szabályozással tehát semmiféle kár nem éri az érintett önkormányzatokat.
Mint írták, az elmúlt években a hazai önkormányzati rendszer feladatellátásának köre és finanszírozási eszközei is átalakultak, az egyértelmű felelősségi viszonyok megteremtése, valamint az oktatás színvonalának további emelése érdekében az állam átvette az iskolák fenntartási, működtetési feladatait.
A települések közötti szolidaritás jegyében az átlagosnál lényegesen jobb jövedelmi helyzetű és gazdasági teherbíró képességű önkormányzatok a szolidaritási hozzájáruláson keresztül járulnak hozzá ezen közfeladat ellátásához. Budaörs azonban nem értett egyet a szabályozással, így pert indított az állam ellen – idézték fel.
Hozzátették: a most született bírósági döntés ugyanakkor véglegesen megerősíti, hogy a szolidaritási hozzájárulás fizetésének elve összhangban van az állami és önkormányzati feladatellátás átrendeződésével – zárul a minisztérium közleménye.
A jogerős döntést azonban a mai, fenti hír szerint Budaörs önkormányzata nem fogadta el, hanem a Kúriához fordul!
