Első fokon a bíró döntő részben Budaörsnek adott igazat az állammal szembeni perben

0
58

Első fokon a bíró döntő részben Budaörsnek adott igazat az állammal szembeni perben, így kötelezi az alperest, vagyis az államot, hogy az általa okozott kárt, mintegy 765 millió forintot és annak időarányos kamatait fizesse vissza a felperes Budaörs önkormányzatának.Az ítélet nem jogerős, a tárgyalás 2018. január 18-án folytatódik.


Ítélethirdetéssel folytatódott ma a Fővárosi Törvényszéken első fokon a Budaörs város önkormányzata által indított per a magyar állammal szemben.

Dr. Bene Lajos bíró a határozat kihirdetése illetve a felperes és az alperes jogi képviselői és a szép számú hallgatóság előtt elmondta, hogy büszkeséggel tölti el, hogy ennek a pernek ő lehet a bírája, mert fajsúlyos esetnek tartja, mely számos szakmai kihívást tartalmaz számára és a résztvevők számára is.

Ezek után felolvasta a határozatot, amely szerint az alperes köteles megfizetni az általa Budaörs önkormányzatának okozott kárt, annak időarányos kamatait és a perköltséget.

A határozat az indoklásban kitért arra is, hogy a magyar állam által Budaörsre kivetett szolidaritási hozzájárulás alaptörvény ellenes, visszaélésszerű, a felperest ellehetetleníti, ellenkezik az európai charta-val, diszkriminatív, valamint az ezt megalapozó törvényt a parlament hatásvizsgálat nélkül fogadta el. A bíró taxatíve felsorolta azokat a jogszabályokat, törvényi helyeket, jogforrásokat, amelyeket figyelembe vett a határozat meghozatalakor. Ezek közül a legfontosabbak: az Alaptörvény, a Stabilitási törvény, a Költségvetési törvény, az Államháztartási törvény, az Adózás rendjéről szóló törvény, valamint a Ptk. néhány ide vonatkozó szakasza. Ebből is látható ennek a jogi esetnek a bonyolultsága, összetettsége, sokrétűsége.

A részletes indoklásban dr. Bene Lajos bíró kifejtette, hogy az alperesi védekezésben előhozott, az államot megillető immunitás nem áll meg, lévén ez a jog legfeljebb az alkotmányozót, vagy az Alkotmánybíróságot illeti meg. Az államnak, amely a népfelség elve szerint a választói révén gyakorolja a hatalmat, ez nem jogosultsága. Ilyen értelemben a jogalkotó korlátozott.

Minden önkormányzatot megilleti a közfeladatai ellátásához szükséges állami támogatás. Az önkormányzat nem tekintheti sajátjának azt a vagyont, amit elvonnak tőle, ráadásul a magyar jogrendszer nem ismer adójellegű elvonást – állapította meg még a bíró és kifejtette, hogy ebben az esetben vizsgálni kell a jogalkotó szándékát. Az pedig nem lehet az, hogy a nettó finanszírozás elvonást eredményezzen. Tehát a szolidaritási hozzájárulás kizárólag a nettó finanszírozás keretén belül történhet, befizetési kötelezettség csak addig terhelheti az önkormányzatot, e fölé nem emelkedhet.

Minden körülményt figyelembe véve Budaörs nem kötelezhető, hogy saját bevételei terhére fizesse meg az államnak a szolidaritási hozzájárulást, többek között azért, mert ez nem közjogi viszony.

Összegszerűségét tekintve a Budaörsöt áprilisig ért kár összege eléri a 765 millió forintot, amit az államnak vissza kell fizetnie.

A per során felmerültek eljárási kérdések. Többek között az alperes (az állam) indítványozta Csenger Zalán Zsolt tanúként való meghallgatását, miután a felperes részéről felmerült, hogy a szolidaritási hozzájárulási törvény megalkotása nem a törvényi előírásoknak megfelelően történt, azt nem előzte meg hatástanulmány, széles körű szakmai és érdekvédelmi szerveket bevonó vita. Miután a per eddigi folyamatában a tanú meghallgatására nem került sor, valamint a gazdasági minisztertől sem érkezett meg az alperes által hivatkozott, az NGM által titkosított levél, mely a hatástanulmányok meglétét igazolta volna, a bíróság elnapolta a pert.

A határozat tehát nem jogerős és a bíró azt a felperesi igényt, miszerint az alperest tiltsák el a szolidaritási adó további beszedésétől, illetve az eddig okozott kárt az állam fizesse meg, a bíró elutasította. Budaörs beadványában azt is kérte, hogy az állam a szolidaritási hozzájárulás címen elvont összeget az állam a települési iskolákra fordítsa, ám ezt a bíróság szintén elutasította, arra hivatkozva, hogy a törvény erről konkrétan így nem rendelkezik.

Végül dr. Bene Lajos bíró a tárgyalást azzal rekesztette be, hogy a folytatás  2018. január 18-án lesz.

A határozat eddigi ismeretében joggal lehet Budaörs önkormányzatának képviseletében megjelent Wittinghof Tamás polgármester optimista, hiszen a per lényegét tekintve, a bíróság már kimondta, hogy a szolidaritási hozzájárulás alaptörvényellenes, kivetésével kárt okozott. A folytatásban ezt a döntését a Fővárosi főügyészség már nem változtathatja meg.

Az előzmények:

https://www.budaorsinaplo.hu/archivum/varoshaza/zavar-a-jogi-alapfogalmak-korul-onkormanyzat-kontra-magyar-allam-2-resz-reszletes-osszefoglalo

https://www.budaorsinaplo.hu/archivum/varoshaza/akkor-az-onkormanyzat-tamogatja-az-allami-koltsegvetest-1-resz

https://www.budaorsinaplo.hu/archivum/varoshaza/jogalkotassal-elkovetett-karokozas-megkezdodott-az-allammal-szembeni-perunk

https://www.budaorsinaplo.hu/archivum/kozelet/atverte-a-kormany-az-onkormanyzatokat-a-budaors-kontra-allam-per-ek-hattere

http://www.archiv.budaorsinaplo.hu/varoshaza/20160622/nem-a-23-milliard-ft-szolidaritasi-hozzajarulas-ra

http://www.archiv.budaorsinaplo.hu/varoshaza/20161018/perre-megy-az-allammal-az-iskolaiert-budaors

https://www.budaorsinaplo.hu/archivum/oktatas/varosi-szuloi-ertekezlet-komoly-veszelyben-az-iskolaink 

{gallery}Birosagi Per{/gallery}