Elkaszálták másodfokon Budaörs állammal szembeni követelését

0
2712
SONY DSC

Elkaszálták másodfokon Budaörs követelését az állami 2,1 milliárd forintos elvonás miatt. Nem vizsgálták érdemben a várost ért kárt sem az érveit, az ítélőtábla ugyanis azzal zárta le a pert, hogy csak alkotmánybírósági határozattal lehet azt bizonyítani, hogy a jogalkotó magatartása alaptörvény ellenes jogszabályt eredményezett. Viszont egy önkormányzat nem fordulhat az Alkotmánybírósághoz – az információt Wittinghoff Tamás polgármester a mai rendkívüli testületi ülésen osztotta meg.

Gyerekbarát település címet kapott Budaörs az UNICEF-től, amit október 26-án adnak majd át hivatalosan – kezdte a mai, rendkívüli testületi ülésen a képviselők és az érdeklődők tájékoztatását Wittinghoff Tamás polgármester. „Ez a pozitív hír” – tette hozzá, de ahogy fogalmazott, „a másikat nehéz minősíteni”.

Tegnap (tehát október 10-én) volt az állam elleni perünknek a másodfokú tárgyalása, és a kártérítési igényünket a Fővárosi Ítélőtábla elutasította, amivel a per jogerősen lezárult. De természetesen a Kúriához lehet fordulni az ítélet kézhezvételétől számított 60 napon belül, és körülbelül 3 hét, amíg a leírt ítéletet az önkormányzat illetve az ügyvédek meg fogják kapni. 

A polgármester keserűen kommentálta, hogy a másodfokú bíróság a részítéletet ítéletnek tekintette, és az egész keresetet elutasította. Amivel azt is megakadályozta, hogy elsőfokon az eljárás a nyári részítélet kihirdetésekor elhangzottak szerint 2018. januárban folytatódjon. Tehát a másodfokú bíróság egyetértett azzal, hogy az állam bármit csinálhat, „úgy mint a régi szép kommunista időkben” – jegyezte meg Wittinghoff Tamás -, tehát immunitást élvez, ami a diktatúrák jellemzője. „Ez már az uniós csatlakozás óta egyértelmű, hogy nem létezhet, jogsértések miatt az államnak igenis van kártérítési felelőssége. Következésképpen a Ptk. alkalmazható az állam kártérítési felelősségére is. Ebből az következik, hogy e tekintetben mindkét szintje a bíróságnak elismerte, hogy ha az állam jogalkotással olyan jogsértést követ el, amiből következően valakinek kára keletkezik, akkor azt megtéríteni tartozik és ezt jogi úton lehet érvényesíteni. Az ítélőtábla szerint mégis csak alkotmánybírósági határozattal lehet azt bizonyítani, hogy a jogalkotó magatartása alaptörvény ellenes jogszabályt eredményezett. És ezt itt válik érdekessé, hiszen nincs módja arra senkinek, sem egy állampolgárnak, sem egy önkormányzatnak, de még az elsőfokú bíróságnak sem minden esetben, hogy az Alkotmánybírósághoz” forduljon. Vagyis egy olyan feltételhez kötik a bizonyítást, amit egy önkormányzat nem tud teljesíteni.  „Így sem a tisztességesség, sem az ésszerűség nem tud érvényesülni” – összegzett a polgármester. „Vagyis az a paradox helyzet állt elő, hogy senki nem vitatja, hogy ez a döntés (amivel Budaörstől elvonták a saját bevételét – a szerk.) alaptörvény ellenes, csak meg kell várni, amíg ezt majd az Alkotmánybíróság kimondja. Azt se vitatja senki, hogy az önkormányzatok európai chartáját is sérti, amihez a magyar jogrend is csatlakozott, csak ez ilyen esetben nem számít.” A polgármester szerint volt még egy érdekes kitétel, amit az írásos ítélet kézhez vétele után tudnak majd alaposabban elemezni, nevezetesen, hogy ha egy érintett önkormányzatot kártalanítanak, akkor a többi, hasonló helyzetbe került önkormányzatot, mivel azok nem fordultak bírósághoz, kár éri. Csakhogy Budaörs az egyetlen település, amelyiknél az elvonás a saját bevételeinek a terhére történt, és nem a meglévő állami támogatást csökkentették a hozzájárulással.

(A testületi ülés napirendjéről ITT)