Japán rendkívül zárt közösség volt, a nyugatiak először a 16. században pillanthattak be a szigetország kultúrájába, és ahogy a 19. században az első „fekete hajókkal” megérkeztek oda, onnantól kezdve napjainkig terjed Európában a „japonizmus” – derült ki Dénes Mirjam muzeulógus, művészettörténész tegnap (november 15-i) esti előadásából a Jókai Mór Művelődési Házban.
A nagyteremben a járvány újabb hulláma miatt viszonylag kevesen voltunk, ám sokan követték az eseményt az élő online közvetítésen keresztül. A Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum kurátora egy órában foglalta össze (bár mint mondta, erről akár három órán keresztül is lenne mondani valója), hogy 
mi az a japonizmus, és hogy az ipari forradalom, a nacionalizmus és az imperializmus és kolonializmus kialakulásakor milyen történelmi háttérrel fogadta a „Nyugat” a keletről jött új világot. Kitért Japán és a magyarok (kezdetben természetesen az Osztrák-Magyar Monarchia) kapcsolatfelvételére is.
Majd előadásában számos konkrét példával mutatta be a japán hatásokat Európában és Magyarországon. Így láthattunk a kivetített képeken eredeti japán tárgyakat, művészeti alkotásokat és az ezek inspirációja révén keletkezett európai műveket. Például Márffy Ödön 1906-ban készült „Nő macskával” című híres festményétől Zsolnay Júlia kerámia edényén (1896) és Monet „La Japonaise” (1876) , Manet „Emile Zola portréja” (1868) és Van Gogh „Arles-i hálószoba” (1888-1898) című művein keresztül a záró részben rövid részletet a Pillangókisasszonyból. A japán stílusjegyek ma is megtalálhatók, például az ismert utcafestő Banksy alkotásán.
Akit pedig ez a téma mélyebben érdekel, annak a „Gésák a Dunaparton” című kiállítását ajánljuk, igaz ez már 2017-ben volt személyesen látogatható a Várkert Bazárban, de online mérdemes rákeresni. Illetve már kapható Gellér Katalin és Dénes Mirjam közösen jegyzett kiadványa „Japonizmus a magyar művészetben” címmel.
Az előadásról e cikk elkészítéséhez az előadótól engedélyt kaptunk, a képek a színházteremben készültek.
