Gyerekek a cybertérben – az online kortárs bántalmazás határok nélkül

0
101

A Budaörsi Jókai Mór Művelődési Ház szervezésében a gyermekek egymás közötti bántalmazásáról tartott online előadást Reményiné Csekeő Borbála, aki pszichológus, pszichológia tanár, valamint pár- és családterapeuta. A virtuális térben ez ugyanúgy megjelenhet, ahol még nagyobb kárt tud okozni a bántalmazott lelkében. 

Az előadás során először kiderült, mit jelentenek azok a kifejezések, amelyeket az internetes, kortárs bántalmazást fedik, és amelyek angol megfelelőjét használják a magyar szakemberek is: cyber bullying. Majd Reményiné Csekeő Borbála pszichológus kifejtette ezeknek a magatartászavaroknak a hátterét, mozgatórugóit és általános lefolyását, végül kifejtette, hogy a gyerekközösségekben előforduló csúfolódásoknak, zaklatásoknak milyen nagy szerepe van a csupán szemlélődőknek is, illetve mekkora felelőssége és befolyása azok alakulására.

Cyber, mint virtuális tér, és bullying, amelyet több szóval lehet érzékeltetni: többnyire erőszakoskodást, zaklatást, szekálást jelent, de benne van a megalázás, a kiközösítés szándéka is. Maga a bullying az internet előtti korban is létezett, és persze most sem csak a világhálón van jelen, azonban most annyiból időszerűbb, amennyiben az elmúlt egy évben az iskolák gyakori bezárásával, a digitális oktatásra váltással megnőtt az internetes zaklatások száma. Abban különbözik más, akár fizikai erőszakba torkolló agresszivitástól, hogy nem hirtelen felindulásból adott reakció, hanem látszik benne a tervszerűség, ismétlődő, mindig ugyanazok között alakul ki, és jellemzője, hogy egy közösség tagjai között a hatalmi egyensúly felbomlik, az erősek bántják a gyengébbeket.

A virtuális térben ugyanúgy megjelenhet, mint az élet egyéb területein, a különbség azonban az, hogy sokkal nagyobb kárt tud okozni a bullying elszenvedőjének lelkében, mert időben kiterjedtebb annak hatása, ráadásul újra meg újra előkerülhet. Például egy iskolafolyosón elkövetett megalázó helyzetről fotót vagy videót készítenek és azt teszik fel az internetre, ahol a hozzászólásokkal folytatódik a bántalmazás, és ennek már több tanúja is van, mint az iskola keretei között. Másrészről a bántalmazóban, mivel nem látja áldozatát, nem működik az az önkontroll sem, ami szemtől-szemben gátat vetne a szekálásnak, ha látná annak közvetlen hatását, a bántalmazott megsemmisítését”, ami egyébként kioltaná belőle a további bántást. A pszichológus elmondta, azért fontos beszélni erről a témáról, mert nagyon sok gyereket érint az ilyen jellegű bántalmazás, a gyerekek felét, és ezen belül az internetre áttevődőek még nagyobb kárt okoznak az áldozatok önbecsülésében, mint a fizikai bántalmazások.

A bullying abban is különbözik az egyszeri konfliktusoktól, hogy az egész közösséget érinti, mert ritkán marad titokban, így a szemlélők is részeseivé válnak. A bántalmazó igényli a megerősítést, a bántalmazott pedig a védelmet, ily módon tehát beleszólhatnak a folyamatba. Ahogy a felnőttek is, akiknek felelőssége, hogy a gyerekek ne maradjanak benne az egyszer kiosztott szerepekben. Áldozat egyébként bárkiből lehet, aki éppen kilóg a közösség soraiból valamivel, a bántalmazókra pedig az jellemző, hogy szükségük van a hatalom érzésének birtoklására, sokszor például azért, mert korábban ők is bántalmazottak voltak, így tudják, milyen az, és ezt szeretnék elkerülni. De van, aki például rokona érdemei révén érez jogosultságot a hatalomra. A szemlélők azonban a legfontosabb szereplői ezeknek a bullyingoknak, ugyanis nélkülük egyáltalán nem működik, ezért befolyásuk is nagy ezek lefolyására. A hangadó/bántalmazó cselekedeteivel való egyetértés vagy egyet nem értés legalizálja azokat. Ha a közösség engedi a bántalmazást, akkor az egész közösséggel baj van, és fel kell tárni, meg kell beszélni velük a problémát, nem elég a bántalmazót eltávolítani vagy az áldozatot másik iskolába vinni, mert semmi nem fog változni.

Útra kelt képeknek nevezte az előadó azokat a kompromittáló fényképeket, amelyekkel a szintén idegen elnevezésű szextinget követik el a fiatalok az interneten. Ez azt jelenti, hogy például egy párkapcsolat egyik tagja másokkal is megoszt olyan intim képeket partneréről, ami így bullying eszköze lehet. Sokan nem tudják, de bűncselekmény a 18 évesnél fiatalabbról készült, nemi vágy felkeltésére alkalmas képek terjesztése.

Reményiné Csekeő Borbála megjegyezte: „a világháló mindenkié és senkié”, vagyis mindenki használhatja, de ez nincs kontrollálva. A probléma részben abban gyökerezik, hogy a szülők és az iskola egymásra hárítják a felelősséget.

Arról, hogy mit tehetnek a gyerekek, illetve a felnőttek ennek megelőzéséért, megakadályozásáért, a pszichológus elmondta, kutatások igazolták, hogy a kortárs bántalmazások kezelésében a leghatékonyabb eszköz a kortárs segítés, amit viszont a felnőtteknek kell megtanítaniuk a gyerekeknek, egész pontosan azt, hogy felelősséggel tartozunk egymás iránt. A kortárs segítés lényege, hogy nyitott szemmel járva a gyerekek észrevegyék, ha valami rossz történik társukkal, és álljanak ki a gyengébb mellett, igyekezzenek megakadályozni társukat a helytelen cselekedetekben. Ez azért különösen fontos, mert a tinédzserek már nincsenek állandóan felnőtt felügyelete alatt, azonban kontrollra még sokszor igencsak szükség van. És szükséges azt is megjegyezni, hogy nem számít árulkodásnak, ha súlyos helyzetben felnőtt segítségét kéri egy gyerek. „Egymás között vannak a gyerekek, egymásra utalva” – fogalmazott Reményiné Csekeő Borbála. (Budaörsön Bakai Gyöngyi szervez kortárs segítő csoportokat, a Városi Ifjúsági Klub hátterével – BÉ.) Ezen kívül meg kell tanítani a gyerekeknek, hogyan oldjanak meg konfliktusokat erőszakmentesen, hogyan lehet hibákat helyrehozni, félreértéseket tisztázni.

Az előadás végén egy hallgató kérdését megválaszolva a pszichológus tájékoztatott arról, hogy honlapjukon (www.kekvonal.hu) módszertani anyagok elérhetők, szülőknek szánt segédanyagok is és pedagógusok számára összeállított óravázlatok, tréning gyakorlatok, amelyek az előadás témáját is képező bullying, sexting és grooming (rosszindulatú csábítás, behálózás, zsarolás) témáit dolgozza fel.

A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány, melynek Reményiné Csekeő Borbála a szakmai vezetője, egy lelkisegély szolgálat gyerekeknek, illetve 24 év alattiaknak, a hat számjegyből álló telefonszámot (116 111) hívhatják azok, akik támogatásra szorulnak. Emellett létezik egy másik vonal, a 116 000, amelyet azok a felnőttek hívhatnak, akik saját vagy nevelésükre bízott gyerekekkel kapcsolatban szeretnének szakértőkkel tanácskozni.

Az előadás ITT tekinthető meg.

 

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here