Diabetológia: a terápia maga az életmód

0
116
Bemutatkoznak a szakrendelések – 4. rész

Testsúlyra figyelni, eljárni a szűrővizsgálatokra, a háziorvos beutalása alapján felkeresni a diabetológiai szakrendelést: a 2-es típusú cukorbetegség kialakulása, ha nem előzhető is meg minden esetben, de odafigyeléssel, megfelelő étrenddel, rendszeres testmozgással késleltethető – mondja dr. Ábel Tatjána diabetológus főorvos, aki a járványidőszak alatt is személyesen fogadta a betegeket Budaörsön.

A Budaörsi Egészségügyi Központ diabetológiai szakrendelése a Magyar Diabetes Társaság által akkreditált szakellátóhelyként fogadja a felnőtt pácienseket a hét három napján. A rendelésen a három diabetológus szakorvos mellett egy szakasszisztens és két dietetikus szakember dolgozik, az orvos-beteg találkozások száma a járvány előtti esztendőkben megközelítette az évi háromezret. Az 1-es típusú (régen: „inzulinfüggő”) diabétesszel élők mellett az esetek mintegy 80 százalékát teszik ki a 2-es típusú (felnőttkori) cukorbetegek. A harmadik csoportba azok a nők tartoznak, akiknél várandóssági cukorbetegség alakul ki. Emellett a diabetológiai szakrendelés foglalkozik a vérzsír-rendellenességek – koleszterin- és trigliceridszint-emelkedés – ellátásával is. A szakrendelés felkeresésének feltétele a beutaló, amit jellemzően a háziorvos állít ki. A beutalás oka lehet a megemelkedett vércukor- vagy vérzsírszint, de akár a váratlan testsúlygyarapodás is.

A diabétesz, illetve a betegséget megelőző állapot felismeréséhez nagyon fontos a szűrővizsgálatokon való részvétel – hívja fel a figyelmet Ábel Tatjána. 45-50 éves kortól mindenkinek érdemes évente konzultálnia háziorvosával, aki előírja a vérvétellel járó vércukorvizsgálatot, illetve – ha a diagnózis nem egyértelmű – a szükségesnek ítélt további vizsgálatokat. A cukorbetegségre való hajlam, elsősorban a 2-es típusú diabétesz esetében, genetikailag öröklődik, ezért mindenképpen számon kell tartani, hogy az első fokú rokonságban – édesapa, édesanya, testvérek – volt-e, van-e érintett. Ha igen, a vércukorszint rendszeres ellenőrzése már fiatalabb kortól indokolt.

A vércukorszint emelkedésének jellemző tünete lehet, ha valaki sok vizet iszik és ürít, vagy ha jó étvágy mellett is fogy. A testsúly megváltozása mindig intő jel: rendszerint valamilyen anyagcsere-rendellenességre utal, a túlsúlyos állapot pedig magával hozhatja a 2-es típusú diabétesz kialakulását. Sajnos a cukorbetegségnek ez a változata sokszor lappangva kezdődik, akár egy évtized is eltelhet a tünetek észleléséig, ezért is fontos a rendszeres szűrés.

A szűrővizsgálatok mellett mit tehetünk magunkért, ha veszélyeztetettek vagyunk, esetleg kezdődő cukorbetegségünk van? A legfontosabb feladat a testsúly megtartása, az elhízás elkerülése. Ami a táplálkozást illeti, kiindulásnak jó a vörös húsok fogyasztásának mérséklése és az összetevők egyensúlyán alapuló mediterrán étrend követése, ám hangsúlyozni kell, hogy az anyagcsere mindig egyénfüggő, vagyis ami az egyik ember számára ideális, a másiknak esetleg egyáltalán nem. Itt kapnak szerepet a téma szakértői, a dietetikusok, akik tanácsadással segítik a pácienseket. A másik dolog, amire oda kell figyelni, a folyadékbevitel. Napi kettő és fél, három liter folyadékot szükséges meginni, természetesen víz formájában, ami a vese működése szempontjából is fontos. Végül a harmadik, amit a betegeknek meg kell tenniük saját érdekükben, a rendszeres testmozgás. Hogy e téren kinek mi a legjobb, megint csak egyénenként kell meghatározni. Általánosságban elmondható, hogy az állóképességet növelő mozgásformák hasznosabbak, mint a hajszolt, intenzív edzések.

A cukorbetegségnek számos veszélyes szövődménye van; a diabetológus szakorvos a laborvizsgálat mellett gyakran küldi szemészeti vagy – ha a kiemelt kockázati csoportba tartozik – kardiológiai vizsgálatra a beteget.

A már kialakult cukorbetegséggel élők ellátásában az utóbbi két évtizedben jelentős a fejlődés. Az 1-es típusú diabétesz esetében viszonylag új dolog az a folyamatos vércukormérő rendszer, ami a hagyományos mérések között rejtve maradó vércukor-ingadozásokat rögzíti naponta közel 300 mérést végezve. Ennek az eszköznek a kiírása az inzulinpumpa-centrumokban történik (nem csak inzulinpumpás betegeknek), de a szakmai kapcsolatoknak köszönhetően a műszer a budaörsi betegek számára is elérhetővé vált. A gyógyszerek között is vannak újdonságok, injekció és tabletta formájában is. Két nagy hatóanyagcsoportról van szó, szedésükkel jelentősen csökken a szív- és érrendszeri szövődmények kialakulásának és a testsúly növekedésének a valószínűsége, ami a két legnagyobb rizikófaktor ebben a körben.

A járványügyi korlátozások időszakát Ábel Tatjána és kollégái végigdolgozták, a betegfogadás folyamatos volt. A diabétesszel vagy a betegség szövődményeivel, például magas vérnyomással vagy szívelégtelenséggel élő páciensekre nagyon oda kellett figyelni, az ő esetükben a megfertőződés és kórházba kerülés súlyos, akár végzetes következményekkel fenyegetett. Ezek a betegek okkal féltek a rendelőbe jönni, őket, ha máshogy nem, telefonon keresztül gondozták. A diabetológiai terület számára a járvány kemény időszak volt – mondja Ábel Tatjána –, az itt gyógyító orvosoknak a szakfeladatokon túl bizony sokszor kellett szerepet vállalniuk a betegutak felkutatásában, egyengetésében is, hogy mindenki megkapja az egészsége megőrzéséhez szükséges ellátást.

Helyiek előnyben

A diabetológiai szakrendelés igénybevételéhez a beutaló mellett időpontfoglalás is szükséges. Az előjegyzési idők csökkentése érdekében a Budaörsi Egészségügyi Központ változtatásra készül: 2022. szeptember 1-jétől már csak az ellátási területén – Budaörsön, Herceghalmon – élőket fogadja közfinanszírozott formában, a máshonnan jövők számára ezzel párhuzamosan térítéses magánrendelést tud majd felajánlani. Mivel a cukorbetegség folyamatos orvosi kontrollt igényel, az ellátási területen kívülről érkező pácienseket az intézmény már most tájékoztatja az ősszel esedékes változásról.

Közel két évtizede Budaörsön

Dr. Ábel Tatjána belgyógyász, diabetológus és lipidológus a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen diplomázott. 1990-től 1999-ig a SOTE III. Belklinikáján, 2000-től az Országos Gyógyintézeti Központ Anyagcsere Ambulanciáján, megszűnése után a Honvéd Kórház belgyógyászati szakrendelésén dolgozott főorvosként. Rendszeresen publikál, tankönyvet, szakkönyveket szerkeszt, előadásokat tart a diabetológia, lipidológia, hipertónia és obezitás tárgykörében. A Budaörsi Egészségügyi Központban 2005 augusztusa óta visz szakrendelést, munkáját 2015-ben Budaörs Egészségügyéért díjjal ismerte el a város.

 

A sorozat cikkei:

A traumatológián mindig szezon van

A fül-orr-gégészet nagyüzem

Bemutatkoznak a szakrendelések 1. rész A sebészet

 

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here