Az érsebészetről dr. Kapus Zoltánnal

0
475

Miközben az országos sajtó is átvette korábbi cikkünket az egynapos sebészeten történt szemműtét közbeni fertőzésről, és természetesen mi is további anyagot gyűjtünk a fejleményekről – együttérezve a betegekkel – , a fejlődés sem áll meg. Most például hiányszakmában igazolt európai tapasztalatokkal rendelkező szakorvost a Budaörsi Egészségügyi Központ. Dr. Kapus Zoltán érsebész a társadalombiztosítás által finanszírozott körben és azon kívül is fogad betegeket. Érkezésével az egynapos sebészeti részlegen végzett műtétek átfogó kínálata lézeres és ragasztásos visszérműtétekkel bővül.

Nemrég kezdte meg érsebészeti rendelését Budaörsön, kicsit már beleszagolt az intézmény levegőjébe. Milyen tapasztalatai vannak?

Kellemesek az első benyomások. Érezni az embereken, hogy vártak egy ilyen rendelésre. Megvan a beutalójuk, hozzák magukkal a korábbi kivizsgálások papírjait. Flottul lehet ezeket a betegeket vizsgálni. Találkoztam néhány olyan pácienssel is, akinél sürgős beavatkozás, érműtét vált szükségessé. Összességében a kezdeti benyomások nagyon pozitívak, a kollegák segítőkészek.

 Az angiológia viszonylag új szakma.

Az angiológia és az érsebészet – a kettő együtt mozog – igazából az 1950–60-as években kezdődött. Az angiológia az ér belgyógyászatával foglalkozó terület, az érsebészet a szakmának a műtéti tana. Az utóbbi az egyik leggyorsabban fejlődő tudománnyá vált az intervenciókkal: az erek tágításával, sztentelésével (hálós szerkezetű implantátum beültetésével), illetve a hibrid műtétekkel.

 Ugyanakkor hiányszakma is az érsebészeké.

Valóban kevés van belőlünk. Sajnos a képzési rendszer olyan volt, hogy a középkorosztályból nagyon kevesen maradtak aktív érsebészek. A fiatalok már egyre többen választják ezt a területet, és államilag is támogatást kapnak a képzés során. Ezzel együtt továbbra is hiányszakma a miénk.

 Mi mozgatja a fejlődést?

Nagyon sok cég nagyon sok pénzt és munkát fektet a korszerű eszközök fejlesztésébe. A mai világban fejlett technikákkal lehet az ereket tágítani és sztentelni, nyitott műtéteket lehet kiváltani a nyaki ér, de akár a hasi, illetve a végtagi erek területén is. Érszűkületes betegeknél például ultrahangvezérelten lábháti megközelítésből, illetve a lágyékból tudunk lábszári ereket tágítani, sztentelni, amivel végtagokat lehet megmenteni, csökkentve az amputációs rátát, ami még mindig nagyon magas Magyarországon.

 Tekintsük át az érsebészet fő célterületeit!

Elsőként említem az érszűkületet, mint az egyik leggyakrabban előforduló betegséget, ami az érsebészet számára a nyaki ereket, a végtagi ereket és a hasi ereket jelenti. A másik nagy terület az értágulatok. Ezek leggyakrabban a hasi érnél fordulnak elő, de a térdhajlatban és a nyaki érnél is, valamint a hasban található kisebb erek területén is. A nagy veszély a repedés: bizonyos nagyság fölött operálni kell. Régebben a problémát nyitott műtétekkel oldottuk meg, újabban úgynevezett sztentgraftokkal dolgozunk. A harmadik kategória a vénák sebészete. Itt főleg visszerességgel találkozunk. A legkorszerűbb endovaszkuláris (éren belül végzett) beavatkozások esetében – ide tartozik a lézeres vagy rádiófrekvenciás, valamint a ragasztásos módszer – már nem kell az eret kivágni és kihúzni, elég csak elzárni. Ezeket a beavatkozásokat Nyugati-Európában közintézményekben is alkalmazzák, nálunk egyelőre csak a magánszférában terjedtek el.

 Nincsen mögöttük társadalombiztosítási finanszírozás.

Az endovaszkuláris visszérműtéteket Magyarországon eddig nem fogadták be az egynapos sebészetben végezhető beavatkozások közé, így csak magánellátás keretében végezhetőek. Pedig jó lenne, ha finanszírozást, „HBCs-pontszámot” kapnának rájuk az intézmények, amiből ki lehetne gazdálkodni az ellátást. Korábban dolgoztam Angliában, ott nagyon hamar rájöttek, hogy az állami intézményekben is rentábilis finanszírozni ezeket az ellátásokat. Közben nálunk is egyre elterjedtebbek a lézeres vagy rádiófrekvenciás visszérműtétek – a magánkórházakban. Sok beteg azért vállalja a költségeket, mert így műtét után két órával az otthonába távozhat, egy-két nap után újra dolgozhat, és a beavatkozás lehetséges szövődményei is minimálisak.

 Budaörsön milyen beavatkozásokra lesz lehetőség?

Az ambuláns ellátásban a seprűvénák lézeres kezelésére nyílik mód, ami jobb, mint az injekciós megoldás. Egynapos sebészetben az említett lézeres és ragasztásos visszérműtétekre készülünk. Minden adott, hogy ezek az operációk Budaörsön felpörögjenek. Az egyszer használatos eszközöket beszereztük, a lézerek rendben vannak, az ultrahang készen áll, a műtéti háttér hiánytalan, a műtőszemélyzet mindent tud. Januárban már lézeres visszérműtéteket fogunk csinálni!

 Mindenki számára a sebészeti beavatkozás a jó megoldás?

Nem, sok esetben megfelelő a konzervatív kezelés. Aki például több mint kétszáz métert el tud menni, annak gyógyszeres kezelést, járásgyakorlatokat javasolunk rendszeres kontroll mellett. Csak akkor végzünk érfestést, illetve érsebészeti beavatkozást, ha már előrehaladott az érszűkület.

 Mivel tarthatjuk karban ereink állapotát?

A fő veszély a dohányzás! Magyarországon a dohányzás népbetegség, elhagyása az egyik legfontosabb dolog, amit tanácsolni tudok. Lényeges a testmozgás, ami lehet akár egy rendszeres séta is. Ez a kettő nagyon fontos! Mellettük persze szükséges az egyéb betegségek – főleg a cukorbetegség és a magas vérnyomás –, valamint a koleszterinszint karbantartása.

 

Névjegy

Dr. Kapus Zoltán főorvos kedden 16 és 19 óra között fogadja a betegeket a járóbeteg-ellátásban, ezen belül páros heteken NEAK-finanszírozott érsebészeti rendelést tart, páratlan heteken érsebészeti magánrendelést visz. Minden rendelésén soron kívül látja el a diabéteszes láb szindrómával érkező pácienseket. Lábszárfekély-ambulancia minden hónap első rendelésén lesz.

Vizsgálatra bejelentkezni, időpontot egyeztetni a szakrendelő betegirányítójában lehet telefonon (06 23 445 480, 06 23 445 481) vagy személyesen.

Írta: Révész Gábor