Kedd délelőtt az Egyensúly Intézet alapítói konzultációra hívták a Budaörs életét meghatározó szereplőket, a városvezetést, illetve a gazdasági élet képviselőit, valamint a helyi intézmények vezetőit. A téma a Magyarországot érintő közélet, különös tekintettel a közszolgáltatásokra, a cél pedig az volt, hogy megismerjék a helyi sajátosságokat és begyűjtsék az itteni véleményeket, javaslatokat egy épületes változtatás érdekében. Az esemény érdemi része nem volt sajtónyilvános.
Az Egyensúly Intézet pártoktól független, közpolitikai elemző kutatóintézetként jött létre. Ahogy magukról fogalmaznak: „A magyar politikai gondolkodásmód megújítása érdekében alternatív politikai-gazdasági-kulturális jövőképet alkotunk, valamint részletes szakpolitikai javaslatokat és stratégiákat dolgozunk ki. Az Egyensúly Intézet minden hazai és külföldi párttól, politikai, gazdasági érdekcsoporttól független, autonóm intézmény. Kizárólagos célja, hogy vízióalkotó munkájával, vélemények békés ütköztetésével, valamint szakpolitikai megoldási javaslatainak határozott képviseletével hozzájáruljon egy sikeresebb és boldogabb Magyarország megteremtéséhez.”
A keddi budaörsi eseményen a bevezetőben Boros Tamás, az egyik társalapító elmondta, hogy az intézet munkatársai felismerték, hogy a megváltozott világban Magyarországon is érdemes újragondolni az állam működését, feladatait. Ehhez azt tartják a legfontosabbnak, hogy az ország működését ne a politikai hatalmi harc, hanem az ország jövőjéről szóló szakmai vita, és az azokból kialakuló konszenzus uralja.
Ennek érdekében szeretnének összeállítani egy tanulmányt, amiben szakpolitikai javaslatokat is megfogalmaznak s mindezt úgy, hogy begyűjtik a gazdasági és politikai élet meghatározó szereplőinek a tapasztalatait, javaslatait. Ezért járják az országot és tartanak konzultációkat. Budaörsön a polgármesterrel, a képviselő testület tagjaival, helyi intézmények vezetőivel és fontosabb gazdasági szereplőkkel, például a Budaörs Közösség tagjaival közösen vitatták meg a közélet fontos kérdéseit az itteni jellemzőkre fókuszálva .
A sokszereplős beszélgetés zárt ajtók mögött zajlott, a sajtó képviselőit csak az esemény elejére engedték be, amikor Závecz Tibor szociológus és közvélemény-kutató, az Egyensúly Intézet egyik társalapítója tartott prezentációt friss kutatási eredményeikről. Mennyire vannak megelégedve az egyes közszolgáltatásokkal? – kérdezték meg egyebek között. Az eredmény átlagosan egy erős közepes, de az átlag alatt „elégedettek”, azaz az egytől ötig pontozható skálán 2 és 3 között helyezkedik el a közlekedés, a közoktatás, a közmédia, a szociális ellátás és legrosszabb helyen a közegészségügy.
Hasonlóan, de szembetűnőbb elégedetlenséget mutat arra a kérdésre adott válasz, hogy az elmúlt évtizedben mely közszolgáltatások színvonala romlott. Itt a három legrosszabb közül a közegészségügy lóg ki legjobban, mellette a szociális ellátórendszer és a közoktatás választották a legtöbben.
Arra a kérdésre, hogy a lakosoknak milyen mértékben kellene nagyobb ráhatással lenni az egyes ügyek irányítására, az derült ki, hogy 13-14% szerint egyáltalán nem, több mint a fele viszont úgy gondolja, hogy kis vagy közepes mértékben az állampolgároknak is kellene, hogy beleszólása legyen az egészségügy, az oktatás, a közbiztonság és az adózás meghatározásába. Ugyanez önkormányzati szinten kisebb arányú, azaz mintha az önkormányzatok munkájával elégedettebbek lennének az emberek.
A nyugdíj tekintetében a megkérdezettek 74%-a mondja azt, hogy az állam feladata gondoskodni az idősekről, ugyanígy 71% gondolja azt, hogy az egészségügyi ellátás pénzügyi fedezetét az államnak kell biztosítania. Azonban a környezetvédelmet tekintve csak 34% szerint az állam feladata az, még kevesebb, 7% szerint a vállalatoké. 59% szerint az egyén feladata leginkább.
Az egészségügyre – mint a közszolgáltatási ügyek legrosszabb ágára – vonatkozó kutatás eredménye az lett, hogy az emberek kevesebb, mint a fele szerint megfelelő az az egészségügyi ellátás, amit a társadalombiztosítás nyújt, 51% szerint tanácsos lenne igénybe venni a magánellátást is. Ugyanakkor a felének a fele volt az, aki az elmúlt három évben igénybe is vett magánellátást, ami utalhat arra, hogy igény lenne rá ugyan, de anyagi fedezet már kevésbé.
Az emberek szerint az egészségügy három legproblémásabb területe ugyanaz, mint harminc évvel ezelőtt: nincs elég egészségügyi dolgozó (38-40%), kevés a jó egészségügyi szakember és túl hosszúak a várólisták (35-38%), az országos felmérésben azonban megjelenik az is, hogy túlterheltek és nincsenek jól megfizetve az egészségügyi dolgozók (32%).
A politika általában több, mint a felét a lakosságnak nem vagy csak alig érdekli. Az országos politika még annyira sem, mint a helyi. A politikusok megbízhatóságát pedig egytől tízig osztályozhatták, az országos politikusok átlaga 4, míg a településeké 5,2.
Az esemény további, érdemi része, maga a konzultáció már nem volt sajtónyilvános, így arról nem tudunk beszámolni.
A BKTV videós tudósítása ITT érhető el.
