A közös képviselő válaszol 6. rész

0
190

Minden döntést a lakóközösség egyetértésével hozzunk meg”

A társasházi közös képviselők munkájáról szóló sorozatunk utolsó részéhez érkeztünk. Kisberk Balázs közös képviselő a gazdálkodástól a jogszabályi környezetig vette sorra az elmúlt félévben a fontosabb témákat, de ha további kérdéseik vannak, írják meg lapunknak vagy kereshetik őt közvetlenül.

A közös képviselet elsajátításához azon túl, hogy az ember elhivatottságot/bátorságot érez, hogy alkalmas a feladatra, célirányos képzés is feltétlenül kell, egyebek között azért, hogy napra készek legyünk a társasházak működésére vonatkozó jogszabályokból. És még miből?

Tudnunk kell például azt is, hogy a társasházak fő bevételi forrása a közös költség és a bérleti díj. Ezekből fedezhetjük a felmerülő kiadásokat, mint a fenntartási és karbantartási költségek: az épületé, az elektromos hálózaté, a lifté, a gépészeté, a közös víz- és villanyszámla. A közös költség hónapról hónapra való befizetése teszi lehetővé a ház stabil működését.

A közös képviselő felelőssége az is, hogy a ház esetleges megtakarításait a lehető legjobb konstrukcióban helyezze el valamelyik pénzintézetnél.

Továbbá a jó gazdálkodás további feltétele, hogy minden döntést a lakóközösség egyetértésével hozzunk meg, ezért a nagy horderejű döntések előtt össze kell hívni a közgyűlést és annak jóvá hagyásával indulhat meg például egy a felújítás.

Az egyik legkényesebb téma, de nagyon fontos a társasházak működtetésében a megfelelő kintlévőség kezelés, vagyis a közös költség tartozások behajtása. Amennyiben a társasház működési szabályzata nem határoz másként, akkor három havi összeg elmaradásakor lépni kell, ezt írja elő a társasházi törvény is. Fontos ugyanis, hogy ne halmozódjon fel nagyobb tartozás senkinél, hiszen ahogy nőnek, a behajthatóságuk egyrészt költséges, másrészt időigényes, és komoly likviditási gondot jelenthetnek még egy tartalékkal rendelkező ház esetében is. A likviditási gondok pedig későn fizetett számlákat, az abból adódó késedelmi kamatokat, egyes munkák vagy karbantartások elmaradását és így végül a ház állagának romlását okozhatják.

A közös képviselő munkáját a Társasházi Törvény szabályozza, az abban foglaltaktól nem lehet eltérnie. A törvényt azonban 2003-ban alkották, ami napjainkra már sok esetben elavult. S bár számtalanszor módosították, szükség lenne egy újabb frissítésre, ami alkalmazkodik az időközben megváltozott helyzethez, mert a törvény nem ad kellő felhatalmazást a közös képviselőnek arra sem, hogy például a házirendet megszegő lakóval szemben bármit lépjen.

A sorozatunk tehát most befejeződött, de kérdéseikkel bátran keressék meg lapunkat vagy keressék a szerzőt, Kisberk Balázst, és választ kaphatnak.

A sorozat cikkei:

A közös képviselő nem mindenható – 5. rész

A sorozat cikkei: https://budaorsinaplo.hu/a-tarsashaz-irott-es-iratlan-szabalyai/

A kintlévőségek kezelése – a közös képviselő szemszögéből 3. rész

A társasház gazdálkodása

A közös képviselő szemszögéből 1. rész

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here