A közös képviselő szemszögéből 2. rész

Hat részesre tervezett sorozatunkban elsősorban a társasházban élőkkel szeretnénk megismertetni a közös képviselő munkáját. Ha ugyanis megfelelő szakembert (aki már nem kell, hogy ott is lakjon) bíznak meg a feladattal, sok-sok későbbi kellemetlenségtől kímélhetik meg saját magukat. Szerzőnk, Kisberk Balázs, akihez több budaörsi lakótelepi társasház tartozik, ezúttal a gazdálkodásról írt.

A társasház gazdálkodása nagyobban olyan, mint kicsiben egy családé. Ahhoz, hogy bármi megvalósuljon, bevételekre van szükség. A társasház esetében az első számú forrás a havi rendszerességgel megfizetett közös költség, amelyre a tulajdonosok kötelezettséget vállalnak. Másik lehetséges forrás a bérleti díj.

Beszéljünk előbb a közös költségről! Ez a közös tulajdonba tartozó épületrész, berendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiségek fenntartásának költsége, amihez hozzájönnek még az úgynevezett rendes gazdálkodás körébe tartozó kiadások. A közös költség elemeit a számviteli előírások szerint kell értelmezni, eszerint csak az számolható el, ami a gazdálkodási (naptári) évben lett felhasználva. A közös költséget a lakók tulajdoni hányad alapján fizetik.

Közös képviselőként a legfontosabb feladatom a társasház éves gazdálkodásának megtervezése. A számviteli szabályok szerint évenként költségvetési javaslatot készítek a tulajdonosok számára, amely tartalmazza a közös tulajdonnal kapcsolatos várható bevételeket és kiadásokat költségnemenként, a tervezett üzemeltetési, karbantartási és felújítási munkákat, valamint a közös költséghez való hozzájárulás összegét. A ház életében ez a legfontosabb mozzanat, a tervezés folyamata. Majd az enyém a már elfogatott tervek figyelemmel kísérése és betartása, a társasház éves közgyűlésén megszavazottak szerint. Ez lényegében a felújításokról és beruházásokról szól. A munkákat nem csupán felügyelem, illetve kifizetem a keletkezett számlákat és lekönyvelem, hanem az éves gazdálkodásról beszámolót készítek, melyet a társasház minden lakójának megküldök.

Mint írtam, a másik lehetséges forrás a bérleti díj.  A társasház közös helyiségeinek – ha van ilyen – hasznosításából folyhat be bérleti díj.

Ami a kiadási oldalt illeti: a társasház fix kiadásai mondjuk úgy a rezsi költségek. Ezek például az áramszámla, a vízszámla, a csatorna számla. A társasház működéséhez elengedhetetlenek.

Fontos állandó, kiadási tétel  a bér jellegű kiadások, például a gondnoké és/vagy a közös képviselő tiszteletdíja.

A társasház zavartalan működésének feltételei között meg kell említeni a fenntartási költségeket. Ezek között nagyon fontos a ház rendszeres karbantartása, amire szintén fedezetet kell nyújtania a közös költségnek. Ilyen az elektromos karbantartás, lift rendszeres ellenőrzése és karbantartása, ezenkívül a ház gépészeti karbantartása is jelentős összeget képviselhet például egy csőtörés alkalmával. Nagyon fontos a társasház megfelelő biztosítása, melynek megkötésével biztosítható a károk megtérítése.

A kiadásokhoz tartoznak továbbá az ügyviteli és működési költségek, például illetékek és adók. Ide tartozik az építmény adó, posta költségek. Ha a tulajdonosok a közös költséget csekken fizetik be, annak vannak bankköltségei is. Ezért szorgalmazzák sok házban az átutalásos rendszert, mellyel megtakarítás érhető el.

A társasház közép és hosszútávú fejlesztésének megtervezésekor fontos szempont, hogy a lakókat mennyire terhelhetem anyagilag, hogy milyen a ház műszaki állapota. Aki előrelátó, az annak ellenére is képez úgynevezett felújítási alapot, hogy erre már nincs törvényi előírás. De ez megelőzheti, hogy mondjuk egy rejtett hiba vagy más váratlan helyzet ne érje az ott élőket meglepésként és ne kelljen hirtelen egy összegben hozzájárulniuk a műszaki hiba kijavításához.

Azt már az első részben is kiemeltem, hogy a közös képviselőnek feltétlenül ismernie kell a jogszabályokat, a számviteli alapelveket. Emellett, ha alul van tervezve a közös költség, akkor a ház feléli a működési költségekre a felújításra szánt forrásokat is. De ha jó van beállítva a költségek és bevételek aránya és fegyelmezett a gazdálkodás, akkor nincs túlterhelve a lakóközösség és biztosított a ház folyamatos fejlődése.

Sorozatunk 1. része ITT olvasható.