Tuzson Bence (sorosozott) fórumozott Budaörsön

0
881

Tuzson Bence a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati kommunikációért felelős államtitkára, Dunakeszi országgyűlési képviselője járt tegnap este Budaörsön, a Nemzeti konzultációval kapcsolatos országjárásának első állomáshelyén, és viszonylag nagyszámú, 150-170 fős hallgatóságnak tartott előadást. Eddig ez volt a harmadik politikai fórum ugyanitt a 2018-as választások előtti kampány részeként.

Európa nagyon nagy bajban van, mert Európa testén nagy hasadék látszik Közép-Európa és Nyugat-Európa között” – mondta október 3-án este Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár Budaörsön a Friedmann házban. A nemzeti konzultációval kapcsolatos országjárásának első állomáshelyén viszonylag nagyszámú, 150-170 fős hallgatóság várta. Minden korosztályból jöttek érdeklődők, és a helyi fideszes önkormányzati képviselők illetve a párt helyi közéletben aktív tagjai is részt vettek a rendezvényen. Amiből tudósítóként azt a következtetést vontam le, hogy bár Budaörs az előző választási eredmények szerint kétségtelenül nem fideszes többségű, szimpatizánsaik sokkal inkább mozgósíthatók, mint a kormányt leváltani szándékozóké, hiszen néhány hete ugyanitt jóval kevesebben voltak kíváncsiak a Párbeszéd miniszterelnök-jelöltére, Karácsony Gergelyre (aki őszi fórumsorozatát kezdte nálunk), vagy a Demokratikus Koalíciót vezető ex-miniszterelnökre, Gyurcsány Ferencre.

 A tegnapi lakossági fórum előtt rövid sajtótájékoztatót is tartottak, amit Csenger-Zalán Zsolt körzetünk fideszes országgyűlési képviselője nyitott meg, hamar átadva a szót az államtitkárnak. Tuzson Bence még csak a sajtónak első helyen a nemzeti konzultáció fontosságát emelte ki. Felhívta a figyelmet arra, hogy a bevándorlás egy ország sorsát 50-100 esztendőre is meghatározhatja. Vannak olyan szervezetek, amelyek támogatják a bevándorlást pénzzel, elosztási kvótákkal – jelentette ki. Ez ellen nemcsak a magyar kormánynak kell fellépnie, hanem Brüsszelnek is – folytatta –, ezért kérik ki a nemzeti konzultációval a magyar emberek álláspontját és azt, hogy a kérdőíveket feltétlenül küldjék vissza. A sajtótájékoztatón Wunderlich Gábor a Buda Környéki Televízió képviseletében a Fidesz népszerűségéről és biztonságunkról kérdezett. Az államtitkár azt felelte, hogy nem beszélne népszerűségről, az majd a választások idején dől el. A biztonságot szem előtt tartva pedig igyekeznek olyan döntéseket hozni, ami jó a magyar embereknek. „Törekszünk rá, hogy biztonság legyen és az fenn is maradjon, de ahhoz ébernek kell lenni. A magyar kormány meg tudja teremteni annak feltételeit, de ehhez kell az is, hogy a magyar emberek is mellénk álljon” – mondta. Egy további kérdésre, hogy állítólag a postások ki sem hordják a nemzeti konzultációs leveleket, Tuzson azt felelte: a kézbesítések november 10-ig még folyamatban vannak, addig nem foglalkoznak ilyen pletykákkal. Ha meg valaki mégsem kap levelet, de szeretné kitölteni a konzultációs kérdőívet, az interneten megteheti.

Majd Csenger Zalán Zsolt azzal mutatta be – már a lakossági fórumra érkezőknek – Tuzson Bencét, hogy munkakapcsolatuk a rendszerváltás idejére nyúlik vissza. Megjegyezte, hogy a mostanihoz hasonló lakossági fórumon 2004-ben volt először Budaörsön, amit sok másik követett, de ilyen sokan még soha nem voltak jelen.

Az államtitkár személyes történettel kezdte előadását. Megtudtuk, hogy a szülei nemrég Budaörsre költöztek és itt fogják erősíteni a szavazók táborát. Majd rátért arra, hogy Európa bizony nagy bajban van. Vannak, akik támogatják a bevándorlást, és vannak, akik nem akarnak támogatóvá válni. Előbbiek jellemzően a nyugat-európai államok, utóbbiak a magyarokon kívül a csehek, a szlovákok és a lengyelek. Ez a különbség szerinte abból adódik, hogy az elmúlt évszázadok során az európai kultúrát veszélyeztető támadások minket és a szomszédos országokat érték elsősorban, ezért a közép-kelet európai emberekben alakult ki félelemérzet. A nyugat-európaiak viszont azt szokták meg, hogy ha hódításra indulnak, mindig sikerül az európai civilizációt másokra erőszakolniuk. Így van ez most is a bevándorlással kapcsolatban, az egyik fél rá akarja erőltetni az akaratát a másikra – jelentette ki Tuzson Bence, majd pontról-pontra végig vette a Nemzeti konzultáció kérdéseit.

(Ezek részletes bemutatása azonban aligha egy csekélyke forrásból fenntartott, saját vállalkozásban kiadott, független helyi lap feladata, miközben a közmédia milliárdokat fordíthat arra, hogy a Tuzson Bence által is elmondottakat eljutassa a szavazókhoz.) A lényeg: Soros, Soros és a Soros terv…. Az 5. pont különösen fölháborítja Tuzson Bencét, mint jogászt. Eddig úgy volt, hogy a törvény előtt mindenki egyenlő, a Soros-terv azonban szerinte azt forszírozza, hogy a migránsok enyhébb büntetést kapjanak az általuk elkövetett bűncselekményekért. Soros „A nyílt társadalom” című könyvéből derül ki, hogy szerzője szerint az lenne a jó, ha Európában nem volnának különböző nemzetek, melyek a saját érdekeik mentén politizálnak – hangzott el. A 7. pont utal arra, hogy minden ország nemzeti kormányát, amely akadályozni szeretné a bevándorlást, nehéz helyzetbe hoznak. Például Macedóniában volt egy olyan jobboldali kormány, amelyet különböző akciókkal megbuktattak a Soros György által finanszírozott szervezetek, és bevándorlás-párti baloldali kormány váltotta föl. Ilyen próbálkozás a rezsicsökkentés ellenzése is, mert van egy javaslat, mely szerint Európában legyen egy olyan energiaunió, ahol az energiaárak meghatározását vegyék ki a nemzetek kezéből és adják vissza a gazdasági társaságoknak. Ez olyan nagy országokban működhet jól, ahol több szolgáltató versenyez az ügyfelekért, de ahol nincsenek versenytársak, ott a kormány korlátozza a magas árak kiszabását – sorolta az államtitkár.

Bár a tegnapi fórumon senki olyan nem kért szót, aki vitatta volna az elmondottakat, fontos megjegyeznünk, hogy a brüsszeli testület „Lássuk a tényeket” címmel még áprilisban vette át egy rövid, 4 oldalas, magyar és angol nyelvű dokumentumban, mi igaz a konzultáció „kérdéseiből”és a főbb állításokat tételesen cáfolta. (Erről például ITT olvashatnak!)

A Soros-terv bemutatását követően Tuzson Bence arra is fölhívta a figyelmet, hogy a keresztény Európa kezdi megtagadni a saját értékeit. Önfeladásban vagyunk. Olykor önként eltávolítják az európaiak a keresztény szimbólumokat, hogy azzal ne sértsék a bevándorlók érzékenységét – utalt alighanem a francia államtanács napokban hírértékűvé vált határozatára, mely szerint a keresztet el kell távolítani a II. János Pál pápa emlékmű tetejéről Ploërmelben, és a magyar kormány vállalná a Budaörsre szállíttatás költségeit. (Ennek hátterét bemutató cikkünkből azonban kiderül, hogy az Államtanács egy 1905-ös, 112 esztendővel ezelőtt elfogadott jogszabálynak kíván érvényt szerezni, mely szerint köztereken és középületeken vallási jeleket vagy jelképeket tilos elhelyezni).

Azt is megtudtuk, hogy a miniszterelnökkel közös útjukon Egyiptomban, kopt keresztényeknél tettek látogatást, akiket az ottani rezsim üldöz, tagjaikat brutális módon gyilkolja. Itt szembesültek vele, hogy míg egy átlagos kopt keresztény családban két gyermeket nevelnek, az arab családokban négy-öt gyermek él, mert a kopt keresztények mintaként tekintenek Európára, ezért vállalnak ők is csak 2 gyermeket. Ezzel szemben a keresztény Európa erősítéséhez nagyobb számú gyermekáldásra van szükség, amelyet a magyar kormány igyekszik támogatni – tette hozzá. Hisznek abban, hogy a társadalom legfontosabb egysége nem az egyén, hanem a család. A magyar nemzet pedig akkor lesz erős, ha egységes. Az összetartó erő pedig nem csupán a közös történelmi háttér, a nemzeti hősök élete, hanem az egyes családok története, melyet a nagyszülők táplálnak az unokákba, ami így sokkal erősebb kötődést hoz létre a családok történelmének közös platformján – hangsúlyozta.

S természetesen szó esett a határon túli magyarokról is. „A nemzet egyesítés kérdése is nagyon fontos számunkra, hiszen ma már 1 millió ember van, aki felvette a magyar állampolgárságot, és mi értük is felelünk. 2014-ben minden magyar szavazhatott, ami a nemzet egyesítésben egy hatalmas lépés.”

„Védjük meg Magyarországot. Együttes összefogásra van szükség. Magyarország Brüsszelben csak akkor tud nyerni, ha együttesen mögötte ott állnak a magyar emberek!” – zárta tájékoztatóját Tuzson Bence.

A fórum második felében a jelenlévők kérdezhettek. Egy idős úr arra panaszkodott, nehezen tudta postára adni a konzultációs levelet, mert kevés rá Budaörsön a lehetőség. Érdeklődött, lehetne-e kitenni olyan standokat, ahol ezeket valakik begyűjtik. Az államtitkár úgy véli, hogy a Fidesz irodában biztos szívesen nyújtanak ehhez segítséget, de az interneten is kitölthető. Egy másik idősebb férfi azt szerette volna tudni, milyen úton-módon kerülnek az európai parlamentbe a politikusok. Lehetne-e ilyesmiről Európa szintű népszavazás? Tuzson tájékoztatta, hogy európai népszavazás, mint jogintézmény nem létezik, és kicsit ismertette az európai parlament működését, többek között, hogy a miniszterelnökök tanácsa hozza meg a döntéseket és az Európai Bizottság hajtja őket végre. „A probléma ott van, hogy ezt a feje tetejére akarják állítani. Soros György ügynökei nagy számban vannak jelen az adminisztrációban, ez a folyamat azért van jelen” – használta ki a kérdést még egy kis sorosozásra.

Egy középkorú hölgy rokona egy kis faluban polgármester, akitől megkérdezte, hogy mennyire vannak tisztában az emberek a migrációs veszéllyel, és azt a választ kapta, hogy nem érdekli őket, mert nincsenek ott. De vajon mit tenne a magyar kormány, ha buszokkal odaszállítanának a sok falubéli üres házba migránsokat? – tudakolta. Tuzson: „Nem kell beengedni őket, hogy ilyen probléma ne merüljön fel. A magyar emberek egyébként józanok és látják, hogy külföldi szervezetek milyen tevékenységet folytatnak. És el tudják dönteni, hogy egy politikai szervezetre hallgatnak-e vagy sem. A népszavazásnál is megmozdult több mint 3 millió 300 ezer ember, ebből látszik, hogy van, akit érdekel a téma. A szervezetek működésének, jogszabályok be nem tartásának, a törvénytelen működés esetében pedig megvannak a jogkövetkezményei, amit viselniük kell. Örüljünk, hogy nálunk még ilyen letelepítés nincs, Németországban már van. A magyar emberek tehát általában józanabbak, mint más országok polgárai. És az ország kormánya csak abban az esetben lehet sikeres, ha döntései meghozatala előtt megkérdezi a lakosságot” – válaszolta.

Egy nyugdíjas hölgy is szót kért, mert szerinte Magyarországon mégiscsak kell legyen migráns, hiszen sok fejkendős nőt lát a budaörsi buszokonn is, Pesten pedig tíz arab imaház van, ahol látja, hogy leborulva imádkoznak. “Hogy kerülnek oda?” Tuzson „megnyugtatta”: akiket lát, azok jogszerűen tartózkodnak itt és kevesen vannak, Magyarországra nem lehet illegálisan belépni. De arra azért fölhívta a figyelmet, hogy „Magyarországon a magyar kultúra olyan, hogy vendéggel vendégként bánunk. Más kérdés, hogy van régóta itt lévő kisszámú iszlám közösség, de nekik sem mondjuk meg, hogy változzon meg. Más ország azt mondja, ide nyugodtan be lehet jönni, aztán hirtelen megijednek, hogy milyen másként öltözködik, viselkedik, és rá akarja erőltetni az európai kultúrát, az hiba. Magyarország ezt nem mondja, hogy gyere be, de vesd le a kultúrádat. Inkább nem engedjük be, csak a vendéget, aki haza is megy.”

Egy férfi elmesélte, hogy sokáig a hetedik kerületben élt, ahol sok zsidó ismerőse, sőt barátja van, és ők azt mondják, Soros meggyalázza a zsidó nemzetet és ezt szégyellik. Szerinte köztudott, hogy Soros a második világháborúban hogyan szerezte a vagyonát, ezért azt kérdezte a fideszes politikustól, hogy a magyar kormány nem tudná-e jobban megpiszkálni a múltját. Tuzson válaszában visszautasította az antiszemita kijelentéseket, majd úgy fogalmazott, „hogy ha valaki támadást indít az ország ellen, az mindegy, hogy milyen vallású vagy származású, nem lehet őt megbélyegezni, de a kormánynak egy feladata van, megvédeni Magyarországot.”

Egy másik idős férfi szerint ugyan a Soros-tervvel kapcsolatban a nemet kell hangsúlyozni, de azért megkérdezte, van-e olyan kimutatás Európában, hogy melyik ország milyen arányban vesz részt a migránsok mindennemű ellátásában, ki milyen összeggel járult hozzá. Majd hozzátette, hogy a nem mellé jó lenne egy igent is mondani, mégpedig arra, hogy mindenkit a szülőföldjén kell segíteni. „Van egy Hungary Helps programunk, melynek keretén belül volt ahol egy komplett falut építettünk újjá. Magyarország törődik ezekkel az emberekkel” – mondta neki a politikus. Az utolsó két hozzászóló a televíziók bekapcsolását javasolta a tájékoztatásba. Egyikük a bevándorlás veszélyeivel kapcsolatos „rémes filmbejátszásokat” gondolná helyesnek megjeleníteni a kormány csatornáján, amelyeken olasz, francia, német családok panaszkodnak, mivel jár számukra a kötelező betelepítés. A másikuk pedig szívesen látna a kormány televíziójában egy békés kerekasztal-beszélgetést különböző vallások vezetőivel. Tuzson szerint a média irányítja saját magát, de persze törekedni kéne arra, hogy az igazságot mutassa be, a tévés vita azonban jó ötlet.

Csenger-Zalán Zsolt bő két óra után zárta le a lakossági fórumot, és még egyszer felhívta a figyelmet az összefogásra, ami a mi kultúránk erősítését szolgálja. És mindenkit arra buzdított, hogy „adja tovább a hallottakat és mindenkinek mondják el, hogy részt kell venni a konzultációban, mert így tudjuk megmenteni a hazánkat.”

Hááát, mi továbbadtuk, de – kilépve a tudósítótól elvárt objektivitásból – igen csak elcsodálkozva a jelenlévők kérdésein és hozzászólásain.

Írta: Borhegyi – Pollák Fotó: Buda Környéki Televízió és Pollák