Frissítés: dr. Bék Ágnes jogász, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének elnöke szerint „…A hallgatónak (S. L. – a szerk.) igaza van, de … (a lakók) jobban eligazodnak a társasházi törvény elszámolási rendjén, mint a mérlegen és az eredménylevezetésen.
– Nagyon meglepett a „Társasházi számvitel: a pontosítás helyreigazítása?” című írásuk – mondta lapunknak Kovács Zsuzsánna olvasónk, aki annak a társasháznak a számvizsgáló bizottsági elnöke, ahonnan a vitát kiváltó írásával Schmiedt László is jelentkezett.
Emlékeztetőül: a társasházak gazdálkodásáról először egy közös-képviselő majd egy számvizsgáló bizottsági tag lakó szemszögéből vettük sorra a legfontosabb tudnivalókat. Arra azonban nem gondoltunk, hogy lehet olyan, amiben ők nem értenek egymással egyet. Nevezetesen abban, hogy valóban a lakógyűlés, illetve közgyűlés kizárólagos
Kovács Zsuzsánna levelével szeretnénk lezárni a témát: „A Számviteli Szabályok szerinti könyvvezetés (egyszeres könyvvitel) pénzforgalmi szemlélete szerint készített könyvelést évente többször ellenőrzi az SZVB. Az ellenőrzés magába foglalja a számlák, bankkivonatok, ezen belül terhelések, jóváírások tételes ellenőrzését. A vizsgálat célja, hogy lássuk, a könyvelés egyezik a valósággal. Év végén pedig, illetve a tárgy év zárását követően az ellenőrzött anyagból készített zárszámadást a számlákat, bankkivonatokat stb. külső könyvelő is ellenőrzi. Tehát az elkészített zárszámadás többszörös ellenőrzést követően kerül a közgyűlés elé. Ezt követően dönt a közgyűlés az elfogadásról. A zárszámadásban foglaltak az alapja a társasház által készített mérlegnek, eredménykimutatásnak.
A zárszámadás tartalmi elemeiről (bevételek, kiadások, vagyonmérleg) a Társasházi törvény rendelkezik, figyelembe véve, hogy a tulajdonosok számára legyen áttekinthető a ház gazdálkodása, vagyona.
Megjegyezném, hogy a cikk írója már évek óta nem tagja a számvizsgáló bizottságnak, ez a vita elméleti jellegű, hiszen mi, többi lakó maximálisan jól működünk együtt és elégedettek vagyunk a közös-képviselőnkkel és a fent leírt beszámolási gyakorlattal.”
Frissítés!
Schmiedt László a Kossuth Rádió Napközben című műsorának is megküldte észrevételét, ahol Herczeg Tibor szerkesztő dr. Bék Ágnes jogászt, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének elnökét kérdezte meg az ügyben. Aligha van nála kompetensebb személy, így Smiedt úr azzal továbbította hozzánk a szakértő véleményét, hogy az őt igazolja.
De tényleg így van?
„…A hallgatónak (S. L. – a szerk.) igaza van, de a gyakorlatban a tulajdonosok 1%-át érdekli, a többiek jobban eligazodnak a társasházi törvény elszámolási rendjén, mint a mérlegen és az eredménylevezetésen. Amit az úr felvetett, azt a törvény valóban előírja, de a tulajdonosok zöme nem értené, hogy miért térnek el a számok a kapott táblázat és a mérleg számai között.” – írta Bék Ágnes. Majd így folytatta: „Jövőre pedig úgyis kötelező lesz elkészíteni, így az sem baj, ha felkészülnek rá, de az idei évi elszámolások már megtörténtek – remélem – 2022. május 31-ig és a következő elszámolási időszakban 2023. május 31-ig kell már úgy elkészíteni a beszámolót, ahogy a törvény előírja.”
Mit szól ehhez Kisberk Balázs közös-képviselő? Ő is a saját álláspontjának igazolását olvassa ki Bék Ágnes szavaiból, hiszen szerinte a lényeg az, hogy a lakók „jobban eligazodnak a társasházi törvény elszámolási rendjén, mint a mérlegen és az eredménylevezetésen”, amit egy külső könyvvizsgáló is hitelesít, így „csalni benne” nem lehet. Ami pedig a Smiedt úr által citált törvényt illeti, már „öt éve minden év végén egy újabb évvel elhalasztja a jogalkotó a hatályba lépését” – mondta kérdéseinkre válaszolva a közös-képviselő. Aminek az oka, hogy egyebek között a földhivataloknak óriási plusz adminisztrációs terhet jelentene ez a módosítása az eddigi elszámolási rendnek, gyakorlati hozadék nélkül. Hiszen az előzőek értelmében a lakókat nem segítené abban, hogy még jobban rálássanak a társasház gazdálkodására.
A Budaörsi Napló ezzel tényleg le szeretné zárni a témát, illetve megvárjuk, amíg új fejlemény nem lesz.
