Kéz gyógyít kezet
Ha kezünk épsége sérül, lelkünk is megsínyli, másfelől lelki bajaink gyakran vetülnek ki a kezünkre. Felemelő érzés meggyógyítani egy beteg kezet, de ehhez sokszor a teljes embert kell néznünk – vallja Dr. Kovács Rita, aki 2005 óta végez műtéteket a Budaörsi Egészségügyi Központ egynapos sebészetén.
Hogyan lett kézspecialista?
Először aneszteziológus voltam a Sportkórházban, ahol olyan szerencsés helyzetbe kerültem, hogy az intézménybe jött Sántha Andrea, Magyarország egyik legjobb kézsebésze. Amikor az ő műtéteit néztem aneszteziológusként, semmi más vágyam nem volt, mint hogy „Istenem, ha én egyszer kézsebész lehetnék, ha egyszer ezt csinálhatnám!” És úgy fordult a sors kereke, hogy kézsebész lett belőlem.
Más a viszonya az emberi kézhez, mint az átlagembernek?
Biztosan más, mert többet látok, több sérült meg beteg kezet. Illetve nem csak a kezet látom, hanem az embert magát is, és az a tapasztalatom, hogy miután a kéznek nagyon nagy a reprezentációs területe az agykéregben, a kézbetegség gyakran érinti a lelket is. Beárnyékolhatja az ember közérzetét, hajlamosíthat például a depresszióra. De fordítva is igaz: nagyon sok szorongás és más pszichés kórkép vetül ki a kézre, a bántalmak egy része mögött nem fedezhető fel organikus eltérés. Amikor beteget vizsgálok, igyekszem mélyen a szemébe nézni, és az egész embert figyelem, mert apró jelzésekből a többi problémát is észre lehet venni. Mindig megpróbálom felderíteni a hátteret, elbeszélgetek a beteggel, ha van rá időm. Nagyon erős összefüggés van a lélek és a kéz között.
Ön sportorvos, ugyanakkor a budaörsi rendelésen idősebb embereket is gyógyít. Kik szorulnak elsősorban kézsebészeti ellátásra?
Három kategória van. A sportsérülések általában nem nyílt sebek, hanem fedett sérülések: törések, ficamok, szalagsérülések. A túlterhelési ártalmak szintén származhatnak sporttevékenységből, de felléphetnek valamilyen éveken át ismétlődő mozdulatsor következményeként is. Az „egerező csukló” például a jobb kéznek ma az egyik típusbetegsége. Az a tájéka fájdul meg a csuklónak, amit számítógépes egérhasználat közben folyamatosan igénybe veszünk. Túlterheléses kórkép az ínhüvelygyulladás is, vagy a pattanó ujj. A harmadik nagy csoport a degeneratív kórképek. Ide tartozik a nyeregízületi artrózis, a csuklóízület artrózisa, kopása, ami származhat évek alatt felhalmozódott túlterhelésből, de lehet például egy kezeletlen szalagsérülés következménye is. A csukló- és könyöktáji idegkompressziós kórképek (alagút szindrómák) a fiatalokat és az idősebbeket egyaránt érintik.
A felsorolt betegségek egy része civilizációs ártalom. Mit tehetünk a megelőzés érdekében?
Az egérhasználatot nem szeretném dramatizálni, nagy anatómiai eltérést nem okoz, legfeljebb egy kis ínhüvelygyulladást. A terhelést karemelő párnával csökkenthetjük. Egy dolgot azért hadd említsek meg: nagy divat a testépítés, azon belül a fekvenyomás. A fiatal emberek egy gyenge, terheléshez nem szokott csuklót kezdenek el dolgoztatni. Ám a kéz nem teherviselő végtag, a lábunkon állunk, nem a kezünkön! A testépítők olyan extrém, testsúlyt is meghaladó terhelésnek teszik ki magukat, ami egy ép anatómiájú csuklóban is előbb-utóbb panaszokat meg eltérést okozhat. A fekvőtámaszt is okosabb ököllel csinálni, megfeszített izommal, nem egy az egyben ráterhelni a csuklóra. A testépítő fiataloknak általában a csuklójuk mondja fel először a szolgálatot. A sportolók egyébként eredményesen alkalmazzák a powerball nevű sporteszközt, ami a csukló külső stabilizáló izmait erősíti meg, védi a belső szalagot. Az intenzív edzések megkezdése előtt tehát először meg kell erősíteni a csuklót.
Budaörsön nemcsak rendel, hanem műtéteket is végez az Egynapos Sebészeti Részlegen.
2003-ban indult a budaörsi egynapos sebészet, én 2005-től végzek műtéteket. Megtiszteltetés itt dolgozni. Nem az van, hogy bekopogok az utcáról, „Jó napot! Van egy szakvizsgám, szeretnék operálni!”, hanem személyes ajánlás és szigorú kritériumok alapján veszik föl az orvosokat. Aki megragad, minőséget képvisel. Büszke vagyok rá, hogy a régi tagok között vagyok. Ez egy olyan egynapos sebészet, aminek rangja van.
Milyen műtétek végezhetők egynapos ellátás keretében?
A legtöbb tervezett, úgynevezett elektív kézsebészeti beavatkozás kivitelezhető ebben a formában. Terjednek az endoszkópos és az artroszkópos módszerek, egyre jobbak az implantátumok. Sokféle műtétet végzünk, csontokkal és a lágy részekkel is foglalkozunk: egy kis traumatológia, egy kis ortopédia, egy kis plasztika. A kézsebészet komplex terület, nem nagyon lehet unatkozni.
Kikkel dolgozik együtt?
Ami a járóbeteg-rendelésemet illeti, az asszisztensnőmmel rendkívül jó a kommunikáció és a metakommunikáció – félszavakból értjük egymást. A műtétek szervezése pedig nagyon profi, zökkenőmentes. Jók a felszerelések, jó hangulatúak az operációk. A kézsebészeti műtétek nagy részénél ugye nem altatjuk a betegeket, így az is fontos, hogy milyen légkörben folyik a munka. És a páciensek vissza is jeleznek, hogy milyen jó volt a hangulat, milyen kedvesen beszélgettünk. Szinte azt mondják, hogy jól érezték magukat a műtőben. Ez annak köszönhető, hogy összeszokott gárda vagyunk, a munkafolyamatok fogaskerékszerűen illeszkednek. Csak jót tudok mondani erről a csapatról.
A műtétek során kéz gyógyít kezet. Mennyire kell ügyesnek lennie annak a gyógyító kéznek?
Gyerekkoromban a kedvenc tevékenységem a rajzolás és a festés volt. Ez adottság is, hajlam. Varrni, kötni, horgolni is tudok, nem mintha rengeteg időm lenne ilyesmire, de megtanultam. Gombot fölvarrni kézügyességet fokozó tevékenység. Ma már gyurmázni sem nagyon szoktak a gyerekek, nagyon sok időt vesz el a számítógép. A rajzolás szerintem az egyik legfontosabb dolog, hiszen a gyerek a lelkét is ki tudja rajzolni, kifejezi vele a gondolatait. És persze megismeri az alkotás örömét. Mert a kézsebészetben az alkotás csodálatos öröme is benne van: én valamit alkotok, amitől a másik meggyógyul.
Névjegy
„1987-ben végeztem a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán; általános sebészetből 1992-ben, kézsebészetből 1996-ban, sportorvostanból 2013-ban szereztem szakvizsgát. 1987 októberében kezdtem dolgozni az Országos Sportegészségügyi Intézetben (Sportkórház) kezdetben aneszteziológusként. 1988-ban az Általános Sebészeti Osztályra kerültem, később dr. Sántha Andrea főorvos irányítása alatt a Kézsebészeti Részleg munkatársa lettem. 1993-ban Düsseldorfban csukló-artroszkópiai képzésen vettem részt. 1994-ban az Amerikai Magyar Orvostársaság ösztöndíjasaként három hónapot töltöttem New York Állam Kézsebészeti Centrumában Buffalóban. Önálló kézsebészeti beavatkozásokat 1990 óta végzek. Rendszeresen tartok előadásokat hazai és nemzetközi fórumokon a csukló és a kéz szalagsérüléseiről, sportártalmairól, túlterheléseiről és publikálok e témában.”
Írta: Révész Gábor
Soroztunk korábbi cikkei ITT és ITT és ITT, kapcsolódó írásunk ITT érhető el.
