Negyven éve a lakótelepen

0
393

Idén 40 éves a Szivárvány utca 3. alatti, tízemeletes, százlakásos társasház, amiről a lakók egy kis ünnepséggel emlékeztek meg október 28-án délután, a közösségépítés jegyében.

A szendvicsek, italok és főként saját készítésű sütemények mellé voltak, akik kedves történetekkel is szolgáltak a meghívottaknak, köztük a Budaörsi Napló munkatársának. Szőllősi Klára és Steiner Józsefné például azt mesélte el, miként hitték betörőnek a liftszerelőt. „Akkoriban sokat voltunk távol és minden idegen gyanús volt, ezért egymást erősítettük, hogy a hetente ellenőrzésre visszatérő, vörös hajú fiatalember biztos valami rosszban sántikál” – mondták nevetve. Egy pozitív történet az 1987-es nagy havazás, amikor szinte mindenki lejött hívás nélkül a ház elé lapátolni, utat takarítani.

Pókáné Kovács Zsuzsánna a számvizsgáló bizottság elnöke több mint húsz, már az épület átadása óta itt élő lakót számolt össze, akiknek a többsége már idős, vagy annak idején a szülők költöztek ide, jellemzően családi házból, mint ő maga is. Azóta persze a tendencia megfordult, és aki teheti a kinőtt panellakásból megy tovább kertes otthonba, de az árak miatt, bizony már Budaörsön kívülre. S bár általában azt mondják, hogy a panelben elidegenednek egymástól az emberek, ez itt nem így van. A fiatalabbak a játszótéren, a gyerekek óvodába, iskolákba kísérve kötnek barátságokat, az idősebbek a kutyát sétáltatva vagy csak saját maguk vágynak jó levegőre és elegyednek egymással beszélgetésbe. Meglepő módon a „hivatalos ügyek” is összehoznak szomszédokat, hiszen például a társasházi fejlesztéseket meg kell beszélni, és szerencsére itt a házban még az energiaválság előtt kicserélték többek között a régi lámpákat energiatakarékosokra. Persze, ahogy mindenhol, ennyi ember között itt is „van egy renitens lakó”, aki jellemzően szeretné megvétózni a közös döntéseket, de eddig sikertelenül – tudtuk meg Zsuzsannától.

Kisberk Balázs közös-képviselő a beruházások közül a szigetelést és a nyílászárók cseréjét lehetővé tévő panelprogram után a hideg-, melegvíz csőhálózatának, a csatornahálózatnak, a szellőzőmotoroknak a felújítását említi meg kérdéseinkre válaszolva, és az energiát visszatápláló vadonatúj liftet. A ház tetején pedig évek óta napkollektor van, ami főként a melegvízet biztosítja, és külön cikket igényelne annak a kálváriának a leírása, amit az így megtermelt energia hálózatba való visszatáplálása érdekében kellett végigjárniuk már évekkel ezelőtt is a szabályozások változása miatt. Mindezek azonban megtérülnek, hiszen a közösköltség maradhatott havonta 8700 forint, míg az ugyanilyen típusú, szomszédos házakban már eléri a 15 ezret.

A kis ünnepségen Bíró Gyula alpolgármester, a terület önkormányzati képviselője is megjelent. „Először is köszönöm, hogy meghívtak, és meg is lepődtem, mert ilyen megemlékezés itt a lakótelepen még nem volt” – mondta az egybegyűlteknek. „Holott nem ez az első ház, amit negyven éve építettek.” Majd nosztalgiázva idézte fel, hogy amikor az 1970-es végén a családjával ide költözött, milyen nagy, közös bulikat tartottak. De később ezek megszűntek, mert az emberek kicserélődtek. „Kívánok mindenkinek jó egészséget és további jó itt lakást. Amihez tegyük hozzá, hogy nem mindenki szeret lakótelepen élni, de én szeretek, mert kényelmes és ez a környék különösen szép” – búcsúzott. A beszélgetés során az is elhangzott, hogy több ismert ember megfordult lakosként ezen a lakótelepen, politikusok, művészek, sportolók. Vajon ők emlékeznek még rá?

 

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here