Az vagy, amit megeszel – így szól az aforizma, és ez igaz lehet abban az értelemben is, milyen állapotba kerülnek sejtjeink az elfogyasztott élelmiszerek hatására. Ezért egészségünk szempontjából nem mindegy az sem, honnan szerezzük be ételeink alapanyagait.
Elmondható, hogy a vásárlásra két út kínálkozik, a nagy multinacionális cégek bevásárlóközpontjai, illetve a helyi termelők és szakboltok kínálata közül lehet választani. Bizonyos élelmiszerek esetén azonban nem kérdés, hogy gyakorlatilag és erkölcsileg indokolt a helyi termelőket előnyben részesíteni.
A gyakorlati indokok közül az egészségünket és a környezetvédelmi okokat érdemes szem előtt tartanunk. A multik nagy mennyiségű, olcsóbb kínálata idényterményekből is általában külföldről származó tömegtermelésből, ami az utaztatás, hűtés környezetszennyező hatása mellett az egészségkárosító, különböző vegyszeres kezeléssel történő tartósítás miatt sem előnyös számunkra. Az éretlenül betakarított termények egyébként is ízetlenek. Ráadásul az extra védelemhez szükséges többrétegű csomagolás is terheli környezetünket. A külföldi áru termesztésének körülményei nem követhetők nyomon, míg a hazai zöldségről, gyümölcsről lehet tudni, hogy egyelőre még kevesebb szermaradványt tartalmaznak, ráadásul, ha közvetlenül a helyi termelőtől szerezzük be, a személyes kapcsolat révén többet megtudhatunk a termesztő eljárásairól. Ugyanígy az állati eredetű termékek esetében is köztudott, hogy a nagyüzemi állattenyésztés feltételei sokkal kíméletlenebbek és állategészségügyi szempontból is terheltebb, mint a többnyire szabadabb, átláthatóbb kistermelői körülmények.
Erkölcsi okok is állnak a helyi termelőktől való tudatos vásárlás mellett. Ha a multik vállalják is a kistermelők termékeinek viszonteladását, azzal általában nem a kistermelők járnak jól, gondoljunk csak az évről-évre ismétlődő görögdinnye botrányokra. Azzal, hogy a közvetlenül a térségünkben élő gazdák termékeit választjuk, segítjük az aránytalan versenyfeltételek miatt veszélybe kerülő mezőgazdaságból élők megélhetését is.
S bár most a járvány idején nincs piac Budaörsön, arra lehetőség van, hogy a termelőkkel felvegyük a kapcsolatot és tőlük vásároljunk. Mert ez most még fontosabb, mint eddig volt. A Budaörsi Gazdakör elnöke, Kisberk Balázs, aki folyamatosan küzd a lehetőségek tágításáért, így fogalmazott: „Értem én, hogy most az egészségünk megőrzése, a vírus terjedésének a megakadályozása a legfontosabb és a gazdaság minden területe visszaesik, de a visszaesés mértékét csökkenteni kell, amivel és ahogy csak lehetséges.” (Frissítés: a budaörsi piac május 16-án sikeresen megnyitott! – a szerk.)
Mi, vásárlók, felelősséggel tartozunk a családi gazdaságokért, ezen kívül befolyásolnunk kell a világ élelmiszer –termelését is azzal, hogy tudatos vásárlással a teljes globalizáció ellenében a választék, a tájfajták megmaradásáért teszünk. A budaörsi (nyugalmazott) biokertész, Lechner Judit világított rá érzékletesen: „A pénzünk szavazat, bizony nem mindegy, mire, hol költjük el.”
Kapcsolódó cikkeink:
Ma van a méhek napja Magyarországon – beszélgetés Szekeres Csabával
