Másfél év szünet után tegnap este újra személyesen találkozhatott a Vivart Budaörsi Sinfonietta és hűséges közönsége a városháza udvarán.
A Vivart Budaörsi Sinfonietta tegnap esti gáláján Török Géza Liszt-díjas karnagy vezetésével a kétórás program első felében opera részleteket hallottunk, a második felében operett slágerek csendültek fel. Boncsér Gergely először Puccini utolsó darabjából, a Turandotból Kalaf áriájával bűvölte el a hallgatóságot, 
Rálik Szilvia pedig Umberto Giordano Magdaléna áriájával. Szívet melengető volt, amikor a tíz perces szünet előtt ketten együtt a Székelyfonóból az „A csitári hegyek alatt” című magyar népdal feldolgozást adták elő. A harmadik szólista hegedűn 
Soltész Ágnes volt, ő Jules Massenet Thaïs című operájából a Meditációt választotta.
Egy-két ritkán játszott zenemű (mint például Donizetti „Az ezred lánya”, amiből a lánykérést hallhattuk) kivételével közismert és népszerű operarészletek hangoztak el, melyek előtt a műsort vezető Tóth Anna zenetörténésztől, a zenekar titkárától mégis kevésbé ismert történeteket és információkat ismerhettünk meg a művek keletkezéséről.
A szünet után egyebek között Johann és ifj. Johann Strauss, Lehár Ferenc és Kálmán Imre egy operett gáláról elmaradhatatlan, táncra pezsdítő dallamai töltötték be a szabadban a teret. 
Rálik Szilvia a közönségből néhány keringő lépésre fel is kért egy fiatalembert. A búcsúdal stílusosan a „Time To See Goodbye” volt, bár utána ráadásként még megkaptuk „A Marica grófnő”-ből A „Szép város Kolozsvárt” is.
„Két olyan koncertünk van évente, amit nagyon szeret a közönség, a farsangi és ez az operagála. A pandémia miatt februárban előadásról még szó sem lehetett, de ahogy enyhültek a szigorítások, májusban elkezdtük ezt szervezni. A meghirdetett programhoz képest egy változás van, Fekete Attila helyett Boncsér Gergely ugrott be” – mondta lapunk kérdéseire válaszolva a szünetben Tóth Anna. Hozzátéve: „Ennek a mai előadásnak a jelentősége, hogy a törzsközönségünkből is nagyon sokan jelezték már, hogy leépültek a bezártságtól. Ugyan nem tudjuk, hogy mit hoz az év második része, de nagyon jó, hogy ezt most itt a szabadtéren, a járványügyi szabályok betartásával (a városháza udvarára a belépéshez védettségi igazolvány kellett, de kicsit távolabb, kívül is voltak érdeklődők – a szerk.) megtarthattuk. Azt nem tudom még, hogy adventkor karácsonyi koncertünk lesz-e, ha igen, akkor inkább kamarakoncert. Ám nagyon fontos számunkra az október 22-i ünnepi hangverseny a forradalom előestéjén, erre készülünk.”
