Kisberk Balázs: „A javaslatoknál nem azt nézzük, hogy ki a módosító indítvány benyújtója”

0
545

Kiket választottunk képviselőnek?

Az új képviselőket bemutató sorozatunkban ezúttal Kisberk Balázzsal, a budaörsi termelői piac alapítójával beszélgettünk, aki a Gazdakör jelöltjeként indult a választásokon és szervezete egyetlen listás mandátumát kapta meg. Az interjú végén azt kérte, hogy a mindenkivel való párbeszédre való nyitottságát, ám a nemzeti oldalhoz való tartozását emeljük ki.

Te nagyon ismert vagy Budaörsön, de nem, mint képviselő. Lehet, hogy már kissé késői a kérdés, de egyáltalán hogy jutott eszedbe a Gazdakörrel egy külön listán indulni, hiszen köztudott, hogy korábban meg a Fidesz tagja voltál. Miért nem velük próbáltál egyezkedni?

Hát nagyon egyszerű… A kérdésben benne rejlik a válasz. Az országos Fidesz politikájának többségével most is egyetértek, de a helyi Fidesz megnyilatkozásai és hozzáállása bizony csalódást okozott az én számomra is és sok más tag számára is. A helyi szervezetnek tagja voltam egészen a tavalyi oszlatásig, de az azt követő tagfelvételnél már nem kértem a felvételemet. Különbözik a véleményünk és nem tartottam célravezetőnek, hogy visszamenjek és folytassuk azokat a vitákat, amiket négy éven át vívtunk. Nem titok, hogy a választásokat megelőzően tárgyaltunk a Fidesszel, ahogyan a többi szervezettel is, együttműködésekről, közös gondolatokról, de komolytalan ajánlatok érkeztek. Egyébként is úgy gondoltuk, hogy a Gazdakör képes önállóan indulni, el is indult, és elértük a célunkat. Hozzáteszem, igyekszünk mindenkivel együttműködni, és talán erre a legjobb példa a tegnapi (február 26-i) képviselő-testületi ülés, illetve az ott elhangzottak. Például az kritikaként általánosságban elhangzik, hogy vannak olyan képviselők, akik ki vannak rekesztve az egyeztetésekből. Gazdakörösként bár új vagyok, nekem nem kellett könyörögnöm, hogy elmehessek a költségvetési egyeztetésekre, mégis meghívást kaptunk és el tudtuk mondani véleményünket, javaslatainkat. Ebből volt, amit megfogadtak, volt, amit nem. De a lényeg, hogy mi a jót is, a rosszat is elmondtuk a költségvetésről, de végül a város érdekében oda tudtunk mellé állni. Tehát a javaslatoknál nem azt nézzük, hogy ki a módosító indítvány benyújtója, hanem azt, hogy az a város érdekében van vagy nem. És szerintem ez viszi előrébb a dolgokat.

A Gazdakör egy márkanév vagy bejegyzett civil szervezet?

A Gazdakör egy bejegyzett egyesület, persze.  

De a bejegyzett egyesület neve: Zsámbéki-medence és térsége Gazdakör Egyesület.

Igen, ez a teljes név, minden egyesületnek vagy civil szervezetnek van egy teljes neve és egy rövidített neve. A választási időben volt lehetőség választási nevet megfogalmazni. Mi kértünk névhasználati engedélyt a jegyzőtől, megkaptuk, és így a választási irodánál bejegyeztek bennünket, mint a Zsámbéki-medence és térsége Gazdakör Egyesület jelölő szervezetet, de rövid nevén, mint Budaörsi Gazdakört. Mivel a civil szervezeteknél mindenfajta módosítás bejegyeztetése bonyolult és hosszadalmas, ezért kértük a bíróságot, hogy a teljes név alá vegye fel a Budaörsi nevet is, merthogy tevékenységünk legnagyobb része Budaörsre összpontosul. Az egyesület alapszabályában is lefektettük, a tízenegynéhány településről kikerülő gazdák között az volt az egyezményes megállapodás, hogy a mindenkori elnök településéhez igazítjuk a legfőbb tevékenységünket, s bár mindenhol jelen vagyunk, borkóstolókon, pálinkaversenyeken, disznóvágásokon, stb., de az tény, hogy Budaörsre koncentrálódunk. Ha tisztújításkor például zsámbéki lesz az új elnök, akkor nyilván mindenki tudomásul veszi, hogy oda fogunk menni gyakrabban. Szerintem ez így normális.

Értem. Kikből áll a Gazdakör? Mert a jelölőlistán nem elsősorban termelők voltak, mint arra számítani lehetett, hanem a budaörsi közéletben ismert civilek.

Arra törekedtünk, hogy a gazdák támogatását megszerezzük a programhoz, a jelöltjeinkhez. Ezt megkaptuk, és ezt a fajta támogatást – ami nem feltétlenül anyagi, hanem inkább erkölcsi -, ismert emberekkel – akik a „civil életben” már letettek valamit az asztalra – személyesítettük meg, mert ha ők mondják azt, hogy igen, ide állunk, akkor az hitelesnek számít. Egyébként azokkal a jelöltekkel, akikkel indultunk, a mai napig jól együtt dolgozunk, a véleményüket kikérjük, például legutóbb a költségvetés kapcsán.

Neked elég sok sapkád van. A gazdaköri sapkád, de közös képviselő is vagy több társasháznál, tehát átlátod ezt a problémát is, és most ugye, mint városi képviselőnek, az egész várost is kell képviselned. Ha ezek nincsenek összhangban vagy netalántán ellentmondásban vannak az érdekek, akkor melyik a legfontosabb sapkád?

Igyekszem mindegyiket egyformán „viselni”. Itt is visszautalnék a konstruktív megállapodásra, lásd a tegnapi költségvetési vitát. Egyik szemem sírt, mert a társasházak nem kaptak pályázati lehetőséget az előző évhez hasonlóan, és ezt szóvá tettem, de amiatt meg örült a másik szemem, hogy fűtés korszerűsítésre meg én is megszavaztam korábban azt a bizonyos 400 millió forintos keretet, és láttam azt, hogy bár ez csak egy része a szükségesnek, mégis, mindenkinek az érveit megpróbáltuk képviselni.

A lakótelepi képviselőkkel van valamilyen formális együttműködésed is?

Azt gondolom, hogy igen, de én ezt nem szűkíteném le csak és kizárólag a lakótelepre. Igyekszek különböző politikai színezetektől függetlenül mindenkivel kapcsolatot tartani. Megint csak azt tudom mondani, hogy mi nem kívánunk egyik vagy másik oldal mellé odaállni, mi mindenkivel együtt kívánunk működni és ezt is tesszük. Ha a lakótelepen történik egy beruházás, az lehetséges, hogy a szomszédos körzetet is érinti. Így nem szeparálható el a lakótelep egy külön területre.

Azért kérdeztem a lakótelepet, mert mint társasházi közös képviselő a legtöbb problémával a lakótelepen találkozol, de te mégsem a lakótelepet képviseled. Felvetsz a többi körzet képviselőinek problémákat, ötleteket? És ők neked?

Igen, ez oda-vissza működik. Például tavaly, amikor elment a víznyomás a lakótelepen, fölhívtam Biró Gyulát, jelezve ezt a problémát. Nem azért harcoltam, hogy ott ülhessek a városházán a megbeszélésen, hanem hogy oldjuk meg mihamarabb, amit kell. Néhány nap alatt meg is szűnt a probléma, mert jól működött a kommunikáció, a kapcsolattartás.

Visszatérve a tegnapi ülésre, a Fidesz-KDNP frakciónak volt néhány módosító javaslata, melyeket a többség leszavazott, de volt köztük egy olyan, ami téged nagyon személyesen érintett, hogy legyen tető a piac felett. Azonban látszólag nem örültél annyira ennek a javaslatnak.

Természetesen én elmondtam akkor a válaszomban, hogy üdvözöljük ezt a hirtelen jött nagy érdeklődést a piac iránt a Fidesz-KDNP részéről, de mi annak is örültünk volna, ha a másik oldal teszi meg ezt a javaslatot.

Gondolom, annak jobban, mert akkor még meg is szavazzák.

Ha már beszélünk valamiről, az jó dolog. A piac kapcsán mindig van valamilyen felvetés, a baj az, hogy az érintettekkel nem beszélnek. Ez esetben sem.

Nem beszélnek veled?

Nem csak hogy velem nem, de a piac üzemeltetőjével sem, aki egy jogi személyiség, a fenntartójával sem. Mi egyeztetünk mindkét szereplővel, sőt, az itt árusító gazdákkal. Az volt a legnagyobb csalódásom, hogy a mi véleményünket sem kérték ki, hiszen mi a többiek álláspontját is ismerjük. Ismert tény, hogy mi erről tárgyalásokat folytatunk a városházán, illetve keressük a lehetséges helyszínt, ez egy sok összetevős téma. De most az elejébe próbált úgy beleszaladni a Fidesz és úgy próbál segíteni, hogy az érdekelt fél véleménye nem érdekli, és nem is kéri ki.

Mi lehet a piac lehetséges jövője?

A termelői piac jelenlegi területe egy parkoló. Egy másik helyszínt kell keresni, ahol a technikai feltételek is adottak, és az üzemeltető, fenntartó megtartásával, a legkisebb érdeksérelem mellett lehet működtetni a piacot. Van egy-két helyszín, amit majd a gazdákkal bejárunk, minden véleményt begyűjtünk, és közösen döntünk akár a jelenlegi helyszín megtartása mellett.

Nem nevezed meg őket?

Nem, ez a része még folyamatban van. De úgy látom, eredményesen haladnak a megbeszélések.

És ha ez megvalósul, hogy nem a Patkó utcai parkolóban lesz a piac, akkor lehet, hogy egész héten lesz vagy marad a szombat?

Mindenféleképpen marad a szombati. Mi ez ügyben végeztünk – bár nem reprezentatív – felméréseket, és mindig az volt a végeredmény, hogy heti egy piaci nap elég. Ha valaki igazi termelő, akkor mikor termel, ha minden nap itt van? Ez rossz irányba vihetné el a dolgot.

Ez a piac egyébként nyereséges a fenntartónak?

Itt nem képződik nyereség. Ha kijön nullára és nem kell pénzt beletenni, akkor mi már nagyon örülünk. A budaörsi termelők nem fizetnek helypénzt, hiszen mi is ingyen kapjuk a területet. Ami befolyik, az elmegy a mobil wc-re, a könyvelésre, a terület tisztítására, rendben tartására – erre még sosem volt panasz -, reklámra. És számos kóstoltatás van, amivel a hazai árut népszerűsítjük. Az országban sincs olyan hely, ahol nyereséges a termelői piac. A csarnok más…

A ti egyesületetek kap állami támogatást a tevékenységéhez?

Nem kap. Kizárólag tagdíjból működünk. Az alapító tagok, a később csatlakozott tagok, illetve a pártoló tagok tagdíjából működik az egyesület.

Tehát amikor a méz- vagy dinnyekóstoltatást csináljátok, akkor azt azok a termelők ajánlják föl, akik azt előállítják.

Természetesen, hiszen az ő elemi érdekük, hogy az ő termékeit vagy terményeit meg tudják kóstolni. Ez a „marketing költség” többszörösen megtérül, ha a kóstoltatással oda tudjuk hozni a piacra a vásárlót.

Melyik bizottságoknak lettél a tagja? És milyennek találod az ott végzendő munkát?

Számomra a legfontosabb az Önkormányzati Közbeszerzési Döntéshozó Bizottság. Ez több szempontból is érdekes, a nagy beruházások kapcsán történő megbízható cégek kiválasztása, melyekből választ majd később az illetékes ügyosztály. Ez olyan rálátást ad a város életére, jövőbeli terveire, amit más bizottságok nem nyújtanak. Ez nagyon érdekes és rengeteg tanulási lehetőség van benne. A másik a Közoktatási, Művelődési, Ifjúsági és Sport Bizottság. Ez különösen közel áll a szívemhez, a budaörsi sportegyesületekkel napi szinten foglalkozni öröm. És a civil szervezetek, nemzetiségi önkormányzatok pályázatait nyomon követni nagyon hálás feladat.

Úgy látod, hogy a bizottságokban érdemi munka folyik?

Igen, azt gondolom, hogy maximálisan.  Ha nem lenne az, nem is mennék be. De az elnök meg kollégák részéről is azt látom, hogy a lényegre koncentrálnak és a bizottságban nem akarnak parttalan politikai vitákba bocsátkozni, mert az sehova nem vezet.

És nincs már előre eldöntve, amit ott előterjesztenek?

Szerintem nincs. Az, hogy az előterjesztés előtt a pályázat kiírásának szereplőivel történik egy egyeztetés, normális. Nincs semmi probléma azzal, ha valakinek a véleményét előre kikérik, én is tájékozódom előtte, vagy megkérem a külsős bizottsági tagokat, hogy érdeklődjenek. Tehát nem érzem azt, hogy bármi le lenne előre zsírozva. Sőt, előtte napokig, akár hétvégén vagy éjszaka is átolvasom a kacsolódó anyagokat, és felkészülten megyek oda, hogy tisztában legyek a témával, nehogy akár olyasmit mondjak, ami megmosolyogtatná a többieket.

Van melletted úgynevezett szakértői csapat, olyan emberek, akik véleményére kíváncsi vagy egy-egy olyan döntés előtt, amihez nem értesz?

Igen, hárman vannak, dr. Horváth Katalin, aki jogász, Némeczki János, aki jelöltünk volt és inkább véleményformálónak hívnám őt, nem tanácsadónak. És van egy közgazdasági szakemberünk is, de ő a neve elhallgatását kérte és ezt mi tiszteletben tartjuk.

Mennyire volt számodra más a képviselői munka, mint amit előzetesen gondoltál?

Meglepetés mindig érhet egy testületi ülésen és más a tévé előtt ülve nézni, mint ott testközelből megtapasztalni, mi zajlik a testületben. De néha egyik-másik hozzászólás kapcsán oda kell figyelni arra is, hogy az ember a komolyságát megőrizze. Összességében azért tudtam, hogy mire vállalkozom.

És nem igényel több időt, mint ahogy gondoltad?

De igen, több időt igényel. Ilyenek miatt, mint a Szervezeti és Működési Szabályzat olvasása, vagy amikor bele kell mélyednem a szakmai ügyekbe. Meg, ha hív egy választó, hogy menjek ki, ez több időt igényel, de hát ez így működik.

Részt vettél már úgynevezett képviselői bejáráson?

Igen.

És annak szerinted mi az értelme?

Az az értelme, hogyha például a költségvetésben valamelyik óvodánál van egy olyan sor, hogy kazáncsere, akkor azok, akik nem voltak a bejáráson és nem nézték meg, nem értik és kritizálják, hogy miért szükséges. Azért érdemes ezekre elmenni, mert így ismerjük meg a pontos helyzetet, hogyan ázik be a tető, melyik csempe mozog, milyen műszaki problémák vannak. Ehhez ott kell lenni, különben honnan tudjuk, mi a gond.

Például onnan, hogy elhiszed annak a szakértőnek, annak a mérnöknek, aki ezt megnézi, és előkészíti az előterjesztést.

A mérnöknek azt hiszem el, hogy annak a kivitelezése annyiba kerül, amit ő oda leírt. De hogy az tényleg jogos, az a helyszínen derül ki. És az intézményvezetővel is lehet beszélni, mert nagyon tanulságos dolgok hangoznak el ilyenkor. Elmondtam a költségvetésről szóló vitában, hogy bennem nagy hiányérzet van, mert az intézményvezetők sok olyan dolgot elmondtak, ami évek óta várat magára, de mégsem került be az elvégzendő feladatok közé. Szerintem a költségvetésben erre szánt összeget emelni kellene, hogy hamarabb megvalósuljanak.

Az iskolákban láttál olyan problémát, amilyet az államosítás előtt nem tapasztaltál? Bár nem tudom, mennyire ismerted a korábbi állapotokat.

Nem ismertem. Most szembesültem ezekkel a helyzetekkel. Az intézményvezetők véleménye érdekelt leginkább, milyen problémákkal küzdenek, mi az, ami megnehezíti a napi munkájukat. Kevés város mondhatja el magáról, hogy már februárban tudja, hogy milyen felújításokat fog megcsinálni nyáron. Az előretervezésen van a hangsúly, hogy a felújítás nyáron ténylegesen megkezdődjön.

Igen, de az utak esetében majdnem mindig szeptemberre csúsznak a munkálatok, a közbeszerzések miatt, mikor beindul a nagyobb forgalom.

Lehet, de a lényeg, hogy előre gondolkodjunk. Már amennyire lehet, mert a rendeletek, törvények változása ebbe is belezavarhat, de amennyire tudunk, készüljünk fel.

Sikerült-e kialakítanod valamilyen együttműködést a hivatal dolgozóival, az egyes területek szakértőivel?

Igen, bár hazudnék, ha azt mondanám, hogy sikerült már mindenkivel találkozni, de azokkal a hivatali dolgozókkal, akik az én munkámat közvetlenül érintik, van kapcsolatom. És ahogy egy adott probléma felmerül, akkor majd bővítem az efféle ismeretségeket, a jó viszony kialakítását.

A múltkor kaptunk egy olvasói levelet, amiben egy budaörsi lakos pozitív tapasztalatokról számol be. Amikor jelezte a hivatalban, hogy kátyúzni kell, akkor napokon belül megcsinálták, ugyanígy egy kiégett lámpát is hamar kicseréltek, tehát azt tapasztalta, hogy a hivatal dolgozói elég gyorsan reagálnak. Te is így tapasztalod vagy nincs olyan pozitív véleményed, mint ennek az olvasónak?

Az eddigi tapasztalataim mindenképp pozitívak. Törekszem arra ugyanis, hogy ne vigyek minden problémát a testületi ülésre, napirend előtti hozzászólásnak. Nem az érdekli az embereket, hogy lássanak a tévében, hanem az, hogy a problémájuk megoldódjon. Ülésen kívül az illetékes ügyosztályvezetőhöz odamegyek, elmondom a problémát és kérem a megoldást. Mindig az a válasz, hogy igen, fogunk vele foglalkozni, aztán mire „felocsúdom”, már készen van. Olyan még nem volt, amiért még egyszer szólnom kellett volna. Értelmes párbeszéddel sok mindent meg lehet oldani, de nyilván olyan ügy is van, amit oda kell vinni napirendre.

Most az interjú alatt is kiderült, hogy jó beszélőkéd van, ehhez képest miért beszélsz viszonylag keveset a testületi ülésen?

Azon a véleményen vagyok, hogy sok beszédnek sok az alja. Amikor az ember megszólal, annak legyen súlya. A költségvetési vitánál is sokan sokszor beszéltek és vajmi kevés érdemi része volt, inkább csak kritikai halandzsa. Tartom magam ahhoz és a külső bizottsági tagjaimtól is azt kértem, ha szólunk, akkor az megfontolt legyen, inkább kevesebb, de az hatásos legyen.

Készülsz előre, ha tudod, hogy hozzá fogsz szólni egy témához?

Igen, persze. Nyilván nem írok beszédet, nem is volt sosem beszédíróm, nagyjából a gondolataimat szoktam összeszedni, hogy minek a mentén haladjak. Nem lehet teljességgel eltervezni, hogy mit fogunk mondani, mert az a többi hozzászólástól is függ.

De ha egy konkrét napirendhez szeretnél hozzászólni, arra fölkészülsz.

Arra természetesen fölkészülök, de nem egyedül, hanem a kollégákkal. Nagy segítség ez nekem. Közösen végigvesszük a problémát. Olyan is volt már, hogy három évre visszamenőleg kellett visszakövetni a tényeket. Ez egyedül valószínűleg nem ment volna, de azért vagyunk egy csapat.

Mivel lennél elégedett, amikor majd e ciklus végére értek?

Mindenféleképpen azzal, ami itt az elején, a Fidesz kapcsán szóba került, hogy fő célunk az, hogy egy új nemzeti oldalt hozzunk létre itt Budaörsön, illetve erősítsük azt, és ehhez minél több támogatót szerezzünk. Ne legyenek parttalan viták a szervezetek között, hanem legyen meg mindennek a helye és ideje és tudjunk ez ügyben előrelépni. Ez a fő célunk, hogy ez megvalósuljon.

Ez tehát a politikai célod. És képviselőként?

Képviselői cél nyilván az, hogy a lakótelep teljesen más arcát mutassa majd. Hiába vagyok én városi képviselő, a szívem azért lakótelepiként ide húz. A harmadik cél pedig természetesen, ott valahol a sor végén, hogy a piac ügye rendeződjön. Ne legyen politikai játékszer belőle és valóban úgy működjön, hogy mindenki örömére szolgáljon, az emberek oda tudjanak menni vásárolni, és a városnak se kerüljön sok pénzébe a fejlesztés, karbantartás.

Van esetleg valami fontos, amire nem kérdeztem rá?

Azt hiszem a legfontosabb dolgokat érintettük. De ha kérhetem, emeld ki, hogy én mindenkivel nyitott vagyok a párbeszédre, ám a nemzeti oldalhoz tartozom.

A sorozat cikkei:

Farkas Benedek (BFE)

Czuszor Gergely (Fidesz)

Mostori-Kalovits Márk (BFE)