Kényszerszabadságolásra és elbocsátásra kényszerülnek a hazai cégek

0
32

A járvány következtében kényszerszabadságolásra és elbocsátásra kényszerülnek a hazai cégek

A következő három hónapban várhatóan bővülnek a kényszer-szabadságolások és elbocsátások – derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. felméréséből. Az öt főnél nagyobb cégeknél az elmúlt hónap legalább 50-60 ezer fős elbocsátása után újabb 90-100 ezer ember veszítheti el állását. A munkanélküliségi ráta gyors és széleskörű kormányzati segítség nélkül elérheti a 10%-ot.

A koronavírus-járvány az elmúlt másfél hónapban a magyar gazdasági élet meghatározó tényezőjévé vált, szinte minden cég érzi a következményeit. A járvány hatását a cégek üzletmenetére a felmérés résztvevőinek 58%-a jelentősnek érzi, s további 36%-uk is érzékelt némi hatást – vélhetően ezek döntő többsége negatívat. A foglalkoztatott létszám és a nemzetgazdasági ágak szerint képzett csoportok esetében mindenütt 90% feletti az érintettség, azaz a járvány teljesen átszőtte a magyar gazdaság szervezeti rendszerét, összes ágazatát. A turizmus-szektor, illetve a szórakoztatás és szabadidős tevékenység esetében lényegében minden céget jelentősen érintett a járvány. Néhány területen átlag alatti az érintettség: ilyen az iparon belül a vegyipar és az ipari javítás, a kereskedelemben az építőanyagok forgalmazása, illetve a szolgáltató szférában a jogi, számviteli és adminisztratív szolgáltatás, valamint az építészeti, műszaki tevékenység.

A járvány okozta negatív hatások mérséklésére az elmúlt egy hónapban a válaszadók a kényszer-szabadságolást és az elbocsátást is viszonylag széles körben vetették be: az előbbit minden harmadik, az utóbbit minden nyolcadik cég. A kényszer-szabadságolással leginkább az 51 és 250 fő között foglalkoztató középvállalatok éltek, ezek közel fele alkalmazta ezt az eszközt. A mezőgazdaságban a cégek mindössze 5%-a, a kereskedelemben 25%-a, az iparban 40%-a tett ilyet. Elbocsátásokat is leginkább a középvállalatok eszközöltek (20%-uk élt ezzel). Az agrárcégek igyekeztek legnagyobb arányban megőrizni a munkaerőt, míg az építőipariak közül minden hatodik kényszerült leépítésre. Ha a mintabeli arányokat rávetítjük az öt főnél többet foglalkoztató versenyszféra egészére, úgy az elmúlt hónapban legalább 50-60 ezer ember veszthette el az állását.

A közeljövőre vonatkozó kilátások gyászosak: mindössze a cégek 4%-a reménykedik abban, hogy a járvány az üzletmenetükre pozitív hatással lesz és 9%-uk gondolja ezt a hatást semlegesnek. A cégek bő harmada némi, fele jelentős negatív hatástól tart. A már eddig is jelentős hatás érzékelő vállalkozások közül csaknem mindegyik a jövőben negatív hatástól tart, míg az eddigiekben hatást nem érzékelők kétharmada is kisebb-nagyobb romboló hatástól tart a közeljövőben. A közép-magyarországi cégek kissé kevésbé pesszimistán látják a jövőt, mint a vidéki vállalkozások. Az iparon belül különösen borúlátók a könnyűipari, a fém- és gépipari cégek, viszont az élelmiszeripari, valamint a papír- és nyomdaipari válaszadók az ipari átlagnál derűlátóbbak. A kereskedelemben és a szolgáltatások terén általános a csüggedés, bár a napi cikkek forgalmazóik az átlagosnál kevésbé borúlátók.

Az Önök cége tervez-e kényszer-szabadságolást és elbocsátást a következő 3 hónapban? S ha igen, a dolgozók mekkora hányadát szabadságolnák/bocsátanák el?(megoszlás, százalék)

A következő három hónapban kényszer-szabadságolásra és elbocsátásra készülő cégek aránya 3-4 százalékponttal nagyobb, mint ahányan ezen eszközök használatát az elmúlt egy hónapra jelezték. Más szavakkal: munkaügyi szempontból még egyáltalán nem vagyunk túl a válság nehezén. Kényszerszabadságolásra készül a közeljövőben a cégek 36, elbocsátásokra 14%-uk. Kényszer-szabadságolásra az ipari cégek kicsit több mint fele, az építőipariak csaknem fele készül. A szolgáltatások területén ugyanez az arány 32, a kereskedelemben 28, a mezőgazdaságban 16%. Elbocsátásra legnagyobb arányban az építőipar cégek készülnek. Körükben ez az arány 30%, míg az iparban 20, a szolgáltatások terén 14, a kereskedelemben 12 és a mezőgazdaságban 6%. Ha a mintabeli arányokat rávetítjük a versenyszféra öt fő feletti cégeinek egészére, úgy a következő időszakban mintegy 90-100 ezer ember vesztheti el az állását. Figyelembe véve, hogy februárban a munkanélküliek száma mintegy 160 ezer volt, továbbá, hogy a mikró vállalkozásoktól elbocsátottak száma is nagyon magas lehet, valamint a külföldről hazatértek és az ellehetetlenült önfoglalkoztatók is emelik a munkanélküliek számát, a munkanélküliségi ráta – valós és gyors kormányzati segítség híján – elérheti a 10%-ot.

Az adatgyűjtés 2020. április 2-a és 16-e között történt. A kérdőíveket 910 vállalat töltötte ki. Ezek 2%-a a mezőgazdaság, 20%-a az ipar, 12%-a az építőipar, 36%-a a kereskedelem és 30%-a az üzleti szolgáltatások területén tevékenykedik. Az ágazati megoszlás nem reprezentatív, de nem tér el nagyon jelentősen a nemzetgazdaságra jellemzőtől. A foglalkoztatott létszám szerinti megoszlás viszont kifejezetten jól tükrözi a magyar nemzetgazdaság öt fő feletti cégeinek szerkezetét: a válaszadók 84%-a kis-, 12%-a közép-, illetve 4%-a nagyvállalat. Az elemzett adathalmaz regionálisan reprezentatív.