Frissen az asztalra – tervezzünk veteményest! (A Föld Napja Alapítvány programja, 6. rész)

0
188

Budaörsön sok a kertes ház, ám egyre kevesebb a konyhakert. Pedig már egy 10 négyzetméteres földdarab – vagy a balkonkertben néhány nagyobb cserép – elég ahhoz, hogy legyen mindig kéznél friss paradicsom, saláta és sokféle fűszernövény. Közeledik a tavasz, ideje tervezni, hogy miből mennyi és hova kerüljön a kertbe. 

Iskolakert tervezésével folytatódik az alapítvány környezeti programja, és ezzel saját kertünkben vagy a balkonon is érdemes próbálkozni. Amint kienged a fagyos talaj, és megszikkad a föld, már vethetjük is a hidegtűrő sárgarépát, nevelhetjük a paradicsompalántát… A sikeres kertész együtt él a természet körforgásával.

Egy februári esős délelőtt az Illyés gimnázium diákjaival közösen vetettük papírra az iskolai veteményeskert beültetési és gondozási tervét, sőt levendula- és fűszerkertet is terveztünk, és ősszel gyümölcsfákat is ültetünk. A tervezésben az alapítvány agroökológus önkéntese segített. Fenntartható, vegyszermentes lesz a kert, vetésforgóval, és a komposztálóról, esővízgyűjtőről sem feledkeztünk meg.

A déli tájolású apró iskolakert területét négy részre osztottuk, és azokba a vetésforgó szerint négy eltérő tápanyagigényű, egymást segítő növénycsoport kerül. Az első ágyásba leveles növények (káposzta, sóska, spenót, mángold), a másodikba bogyósok (paprika, padlizsán, paradicsom), a harmadikba gyökérzöldség (répa, cékla, zeller) és a negyedikbe a „három nővér” – hüvelyesek, kukorica, tökfélék hármasa.

A fehérjedús hüvelyeseknek kiemelten fontos szerepük van a vetésforgóban, mert képesek megkötni a légköri nitrogént, hasznosítani és a környező talajba juttatni, így nem lesz szükség műtrágyára. Talajtakaróként a lekaszált fű táplálja majd a földet és véd a kiszáradás, a gyomosodás ellen. Védőnövényként a kártevők és betegségek ellen körömvirág, büdöske, borágó is kerül a kertbe. Jövőre majd a levelesek helyére ültetjük a bogyósokat, azok helyére a gyökérzöldségeket és így tovább a vetésforgó szerint. A teendőket is megterveztük – vetőmagokért a tápiószelei magbankba látogatunk a diákokkal, a levendula- és fűszernövényeket Lechner Judit biokertésztől, az őszibarackfákat a Kertbarátok Egyesületétől helyben szerezzük be, az osztálytermek déli ablakaiban nőnek majd a palánták, hulladékfából komposztkeretet barkácsolunk, a locsolás, gyomlálás, kapálás, begyűjtés és hasznosítás felelőseit is megválasztottuk.

A hasznot hozó iskolakert az egészséges, friss helyi élelmen és a kertészeti ismereteken túl segít megismerni a természet rendjét, környezetünk fenntartható használatát, az együtt munkálkodás örömét, segíti a feltöltődést, kreativitást, közösségépítést – diákok, szülők, pedagógusok és civil segítők közösségét. Jót tesz testnek, léleknek, környezetnek, mert csak azt tudjuk megóvni, amit ismerünk, értékelünk.

Konfuciusz szavaival: „Mondd el és elfelejtem; mutasd meg és megjegyzem; engedd, hogy csináljam és megértem”.

Jó kerttervezést mindenkinek! Ha jövőre is ilyen extrém hideg lesz a tél, vagy extrém meleg a nyár, megéri, mert kevésbé leszünk kiszolgáltatva a dráguló bolti kínálatnak.

Kvíz

Miért fontos növényei a vetésforgónak a hüvelyesek?

a) mert sok fehérjét tartalmaznak.

b) mert nitrogénmegkötők.

c) mert zöldtrágyaként hasznosíthatók.

d) mert gyorsan nőnek.

Melyik közülük a védőnövény?

a) sárgarépa

b) petrezselyem

c) borágó

d) cékla

{gallery}FNA_06{/gallery}