„Budaörsi Városvédő Egyesület célja, hogy segítsen a városvezetésnek a történelmi értékek megmentésében” – mondta Vándor András, az egyesület elnöke a tegnapi kiállítás megnyitón a városházán, mely a Budaörsi Napló nyolc hónapon át tartó cikksorozatából, a város régi épületeinek képeiből és Gulyás Boglárka képzőművész alkotásaiból készült. Az eseményre sokan voltak kíváncsiak, megtelt az előcsarnok. Beszédet mondott még a polgármester, Wittinghoff Tamás és a város főépítésze, Csík Edina. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével többek között a Város- és Faluvédők Országos szövetségének elnöke, Ráday Mihály és Csenger-Zalán Zsolt országgyűlési képviselő.
A helyi védettséget élvező épületekről szóló kiállítás nyílt meg tegnap a városháza aulájában, melyet a Budaörsi Napló hozott létre a régi házakat bemutató cikksorozata alapján. A jó néhány rossz állapotban lévő épület mellett sok megóvott, felújított, főleg egykori polgárosodó épület és egykori présház szerepel a tárlat anyagában, mint a Budapesti u 71., vagy a Csaka Pince, a Suhajda cukrászda. A fotókon illetve azokból készült plakáton kívül Gulyás Boglárka budaörsi festőművész egyedi, deszkára festett, épített értékeket ábrázoló alkotásai jelentettek üde színfoltot. A kiállítás létrejöttét a Budaörsi Városvédő Egyesület szakmalag és anyagilag támogatta.
Wittinghoff Tamás polgármester köszöntőjében kiemelte, hogy az önkormányzat évtizedek óta odafigyel a település régi épületeinek a megőrzésére, ezért jöhetett össze az itt bemutatott anyag, és ebben kiemelte Vándor András szerepét.
„A helyi érték az nemcsak az építészeti minőséget, hanem a történeti, az eszmei értéket is jelenti” – ezt már Csík Edina főépítész hangsúlyozta beszédében. A továbbiakban mesélt személyes élményeiről, melynek révén szívügyévé vált a műemlékvédelem, valamint kiemelte azt a pályázati struktúrát, melyet az építészeti értékek megmentésére alakított ki az önkormányzat és különít el rá évről-évre forrást a költségvetésben, és amire bárki pályázhat, akinek védett épület van birtokában. Végül megjegyezte, hogy aki védett épületben lakik örüljön, „hiszen ez adja Budaörs báját, városképünk jellegzetességét.”
„A jó beszédnek három fontos ismérve van: rövid, nem tart sokáig és hamar véget ér” – kezdte mondandóját Vándor András, a rá jellemző derűvel. Bár rövidnek nem volt mondható, annyi humoros részlettel fűszerezte szavait, hogy senki nem tehetett szemrehányást miatta. Mesélt arról, hogy mi volt az egyesületük szerepe a régi házak védetté nyilvántásában, továbbá beszélt a közreműködésükkel felújított tárgyakról is, ilyen például az útszéli kereszt a város nyugati bejáratánál, melyet Felényi Péter renovált, a Nepomuki Szent János szobor az Aradi utcánál, amit Gvárdián Erzsébet újított fel, és az egykori csendőrlaktanyában a falon lévő festmény helyre állítáa.
Végül Eller Erzsébet, a Budaörsi Napló felelős szerkesztője kapott szót, aki köszönetet mondott a munkatársainak, Borhegyi Évának, Kótány Katicának és Kaszás Zoltánnak, hogy a cikksorozat és ez a kiállítás elkészült. Majd hozzátette, hogy még kisgyerekként járt nagymamája 1800-as években épült házában, amit sajnos a nyolcvanas években újjáépítésekor (a mai művelődési ház) földig romboltak, így nem szerepelhet ezen a kiállításon. És most a jelen lévő saját 9 éve unokájának is bemutathatja a fennmaradt értékeket, és bízik abban, hogy negyven-ötven év múlva áll még annyi régi és újabb érték, hogy az utánunk következő generációknak is lesz mit átörökíteni a saját utódaiknak.
Ligabue Sergio és Gyenes Blanka trombitajátéka adott zenei keretet a megnyitónak, akiket Ligebue Anita készített fel.
A kiállítás február végéig látható a városháza nyitvatartási idejében.
Fotók a megnyitóról: Borhegyi Éva, Farkas Gábor és Kótány Katica
