„Ebcsont és nyúlcipő” – mese, de az életről szól

0
1004

Az Ebcsont és nyúlcipő egyszerre szórakoztató gyermekműsor és elgondolkoztatásra késztető színmű a felnőttek számára. Olyan darab, amit nem csak megnézetni kell a gyerekekkel, hanem kötelező jelleggel meg is kell beszélni. Töviről hegyire. De olyan színes, dinamikus, hogy gyerekek szívesen idézik fel magukban az egyes jeleneteket, és bizonyára boldogan tárgyalják majd meg a látottakat.

A Budaörsi Latinovits Színház és a kecskeméti Ciróka Bábszínház e közös munkájának ötletét a korábbi gyermekelőadások népszerűsége ihlette. Kuthy Ágnes, a bábszínház művészeti vezetője hívta fel a figyelmet a darabra, amelyet Kolozsi Angéla, a nagysikerű Kutyafül, macskakő, egérút szerzője írt. Hasonlóan a korábbihoz, a cím most is a főszereplő állatokra utal. És érdemes elgondolkozni az előadás megnézése előtt és utána is, vajon miért esett a választás éppen e két kifejezésre. Nem rossz alkalom gyermekeink szókincsét gyarapítani. Bár a szerző szerint ő csak leképezi a valóságot és az okítást másra hagyja, azzal, ha felismerjük jelképrendszerét, már tanulunk valamit. Az alkotópáros munkáit egyébként javasolt figyelemmel kísérni, mert ahová nyúlnak, értéket teremtenek (például A só című népmese feldolgozással).

Óvodás csoport nézte az első sorokból a premier előadást május 12-én a Budaörsi Városi Ifjúsági Klubban. Végig lekötötte figyelmüket a csaknem egy óra alatt. De az igazság az, hogy a darab bármely korosztálynak tanulságul szolgálhat, mert az életről szó. Mindenki felismerheti magát, a szálkát vagy a gerendát egyik vagy másik szereplőben, vagy akár egész játszmákat a környezetében.

A sokoldalú Makra Viktória és Lendváczky Zoltán vendégművészek, akik mindketten bábszínész szakirányon végeztek, remekül megállják helyüket a „kettős szerepben”. Olyannyira jól végzik dolgukat, hogy a történetbe belefeledkező felnőtt sem tudja hirtelen megmondani, hány szereplős a darab. Ehhez nagy segítségükre van a díszlet kialakítása is, amit Mátravölgyi Ákos tervezett. A kellemes háttér, mely leginkább egy könyvtárszobára emlékeztet és az ott élő enyhén munkamániás könyvelő gazdi lelki tartalmát sejteti, harmonikus színtere az eb és a nyúl történetének. Külön kiemelendő a dramaturgiának és a világítástechnikának az összjátéka, melynek eredményeképpen speciális effektek segítségével kapnak nyomatékot a darab legfontosabb részei.

A történetből többet nem árulok el, nehogy lelőjem a poént.

Összességében elmondható, hogy ez egy magával ragadó, érdekes produkció, és senkit ne ijesszen el az, hogy bábozásnak tűnik, mert nem a klasszikus értelemben vett, paravános előadás kesztyűbábokkal. Színház és bábszínház keveredik a színpadon, mindkettőnek az előnyeit kiaknázva. A darab májusban megtekinthető 13-án, 18-án és 22-én matiné keretében.

Fotók:Petőházi Emese