A magyar gazdaság 2017 utolsó és 2018 első negyedévében egyaránt 4,4%-kal bővült. Ennél gyorsabb növekedésre az elmúlt bő egy évtizedben csak egyetlen egyszer volt példa.
Ezzel, a régióban negyedik-ötödik legmagasabb ütemmel Magyarország feltehetőleg mostani konjunktúraciklusa csúcspontjára jutott. Az EU-transzferekkel finanszírozott beruházások és a választások által is gerjesztett lakossági fogyasztás növekedése ugyanis az év hátralevő időszakától kezdve várhatóan lassul, s a külső konjunktúrában inkább romlás, semmint további élénkülés várható.
A Magyarország számára kifejezetten kedvező világgazdasági folyamatok, az alacsony energiaárak és kamatok korszaka véget ért, a hat éve tartó európai konjunktúra feltehetőleg túl van a csúcspontján. A feltörekvő országok devizája – különösen a laza monetáris politikához végletesen ragaszkodó országok esetében – leértékelődik. Az amerikai elnök kiszámíthatatlansága, a kereskedelmi háború veszélye, az USA és az EU kapcsolatainak romlása mellett lényeges kockázat a Fed nagyon is kiszámítható kamatláb-emelésének hatása. Az EU jövője szempontjából a Brexit mikéntje mellett bizonytalanságot okoz, hogy egysége gyengül. Ezen belül a visegrádi ország-csoport is megosztott, például az orosz kapcsolat megítélésében.
Idén Magyarországon a leggyorsabban az építőipar, a mezőgazdaság, az infó-kommunikációs ágazat és a kereskedelem bővül, de ezen belül az építőipar szárnyalása a magas bázis miatt kisebb lesz a tavalyinál. Az ipari várakozások ugyan kedvezőek, de a magyar ipar húzóágazatában, a járműiparban zajló átalakulás – amit csak fokoz az EU és az USA közötti vámháború veszélye -, gondot okoz. A beruházási ráta idén 22,5%-ra emelkedhet, elérve a válság előtti szintet. Ez főleg az állami – jelentős részben EU-finanszírozású – fejlesztéseknek lesz köszönhető, az üzleti befektetések visszafogottabbak. Például a német cégek még 2018 tavaszán is a négy visegrádi ország közül a magyar befektetési környezetet tartották a legkevésbé vonzónak
A bruttó keresetek dinamikája a tavalyi 13%-ról 10%-körülire fékeződik, ami 7% körüli, nagyon gyors, de a tavalyi kétszámjegyűnél kisebb ütemű reálkereset-növekedést jelent. A minimálbér a tavalyi 15% után idén „csak” 8%-kal emelkedik, ami kisebb nyomást gyakorol a keresetekre, azonban a munkaerőhiány illetve a választási év bérfelhajtó hatása továbbra is jelentős. Az immár hatodik éve tartó fogyasztás-bővülés dinamikája 4,5%-kal feltehetőleg idén éri el csúcspontját, a vásárolt fogyasztás pedig ennél is gyorsabban, 5,5%-kal bővül. A munkanélküliség 2017 végéhez viszonyítva várhatóan már alig csökken, igaz, ezen belül a közmunkások száma mérséklődik. A közmunkásokkal együtt a magyar munkanélküliségi ráta az EU átlaga körüli. Az infláció júniusra 3,1%-ra gyorsult, ez a harmadik legmagasabb az EU-ban, s az év során további emelkedés valószínű, többek között a gyenge forint következtében.
Az államháztartásban idén – tekintettel az EU felszólítására s az EU-transzferek megelőlegezése miatt rendkívül magas pénzforgalmi hiányra – nem lesz óriási decemberi költekezés; bár ez ellen hatnak a 2019. évi EU- és önkormányzati választások. Végeredményben a tervezettnél valamivel kisebb (de a 2017. évinél nagyobb), 2,2% körüli EU-módszertan szerinti deficit várható. Ugyanakkor a magas pénzforgalmi hiány miatt csak alig csökkenő GDP-arányos államadósság várható. Mivel a 2019. évi költségvetés túl optimista feltételezésekre épül, menet közbeni módosításokra, a tervezettnél kissé magasabb – de azért az ideinél alacsonyabb – 2% körüli hiányra kell számítani.
A GKI prognózisa 2018-ra
Megnevezés | 2015 | 2016 | 2017 | 2018 | ||
I-V. hó | előrejelzés | |||||
1. | GDP (%) | 103,4 | 102,2 | 104,0 | 104,4** | 104 |
2. | Ipari termelés (%) | 107,5 | 100,9 | 104,8 | 103,1 | 104 |
3. | Beruházások (%) | 107,1 | 85,1 | 116,7 | 117,1 | 109 |
4. | Építési-szerelési tevékenység (%) | 103,0 | 81,2 | 129,6 | 116,9 | 110 |
5. | Kiskereskedelmi forgalom (%) | 105,8 | 104,7 | 104,9 | 107,1 | 106 |
6. | Kivitel változása (folyó áron, euróban, %) | 107,0 | 103,4 | 108,2 | 104,0 | 106 |
7. | Behozatal változása (folyó áron, euróban, %) | 104,6 | 102,3 | 111,1 | 105,9 | 107,5 |
8. | Külkereskedelmi egyenleg (milliárd euró) | 8,6 | 9,7 | 8,1 | 3,2 | 7 |
9. | Folyó fizetési és tőkemérleg együttes egyenlege (milliárd euró) | 8,9 | 7,0 | 5,1 | 2,1** | 7 |
10. | Euró átlagos árfolyama (forint) | 309,9 | 311,5 | 309,2 | 314,0**** | 319 |
11. | Államháztartási hiány* (milliárd forint) | 1218,6 | 848,3 | 1974 | 1420**** | 1500 |
12. | Bruttó átlagkereset indexe | 104,2 | 106,1 | 112,9 | 112,1 | 110 |
13. | Fogyasztói árindex | 99,9 | 100,4 | 102,4 | 102,3**** | 103 |
14. | Fogyasztói árindex az időszak végén
(előző év azonos hónap = 100) |
100,9 | 101,8 | 102,1 | 103,1**** | 103,5 |
15. | Munkanélküliségi ráta az időszak végén (%) | 6,2 | 4,4 | 3,8 | 3,6***** | 3,8 |
* Pénzforgalmi szemléletben, helyi önkormányzatok nélkül
** 2018. I. negyedév
*** 2018. I-IV. hó
**** 2018. I. félév
***** 2018. II. negyedév