Az önkormányzat hogyan próbálja megvédeni a budaörsieket az állam káros döntéseitől? – bár nem szándékosan, de az aktuális témákat áttekintve erről beszélgetett a ma (január 26. péntek) esti Hétközben című műsorban Wittinghoff Tamás polgármesterrel a TV2040 műsorvezetője Kállai Lajos.
„Az ebben a vicces, vagy inkább tragikus – jegyezte meg a polgármester –, hogy amikor tájékoztató anyagot tettünk közzé az ügyeleti rendszer átalakításáról és arról, hogy mindent megpróbálunk megtenni, hogy Budaörsön (…) megmaradjon a 24 órában elérhető ellátás, valaki a Facebook-on ugyanezt kérdezte. (…)”
Az ügyeleti rendszer államosítása miatt a budaörsieket érintő legfőbb probléma az, hogy Budaörsről Budakeszire kell majd február 1-től átmenni, illetve ott kevesebb személyzettel látják el a feladatot, mint történt ez eddig itt helyben, csakhogy hozzájuk már nem kettő (Budaörs és Törökbálint), hanem összesen 11 település fog tartozni. Továbbá az új rendszerben minden egyes családorvosnak kötelezően kell ott havi két alkalommal ügyeletet vállalni. Amiről pontos tájékoztatást maguk az orvosok sem kaptak, „de az biztos, hogy ez alatt az idő alatt ezek a családorvosok a saját betegeiket nem tudják ellátni” – mondta a polgármester. Majd kifejtette, hogy a budaörsi ügyelet jó példa arra, hogy a magánszféra és a közszféra képes együttműködni, ha hagyják. De nem hagyják! Ugyanis a budaörsi ügyeletet a két önkormányzat (Budaörs és Törökbálint) jelen álláspont szerint azért nem tudja fenntartani, mert nincs meg annak a jogszabályi háttere. „(…) és ha valami baj történik, akkor minket büntetőjogilag vonhatnak felelősségre. (…) Százmilliós összeg a két településnek, hogy ezt az ellátást fenn tudjuk tartani, de ha nincs meg a jogi háttér, nem tehetjük meg” – hangzott el az interjúban. (Erről itt írtunk: https://budaorsinaplo.hu/mi-lesz-a-budaorsi-orvosi-ugyelettel-meg-semmi-nem-biztos/)
A második téma, amit érintettek: a Budapest (BKK) bérlet érvényességének a megszüntetése az agglomerációból a fővárosba bejáró járatokon március 1-től, ami a budaörsieknek havi 4000-5000 forint többletköltséget jelent majd a mostanihoz képest, miután a környéki és Budapest bérlet együtt körülbelül ennyivel kerül többe, mint az egyedül megmaradó (vár)megyei bérlet. Miközben az önkormányzat is jelentős összeget fizet a BKK-nak. A beszélgetés során a riporter és a polgármester egyetértett abban, hogy a kialakult helyzet senkinek nem jó, és hogy sok más ostobaság helyett inkább arról kellene a kormánynak a lakosság véleményét meghallgatni, hogy például milyen közösségi közlekedési rendszer legyen. (Erről itt írtunk: https://budaorsinaplo.hu/marcius-1-jetol-minden-berlet-megszunik-a-varmegye-es-orszagberleteken-tul/)
Budaörs ismét beperli az államot ezúttal nem a Kúriánál (2017-es cikkünk ITT olvasható), hanem az új közigazgatási bíróságon a szolidaritási adó miatt, pontosabban azért, mert az állam már a saját bevételeinkből von el. Komolyan bíznak benne, hogy nekünk kedvező döntés születhet ott? – kérdezte Kállai Lajos. Amire Wittinghoff Tamás megfontolt választ adott: „Én a kérdést megfordítanám. (…) Ha nem teszünk semmit, joggal mondhatják, hogy miért nem tettünk semmit, miért nem próbáltuk legalább meg. (…)” Majd emlékeztetett arra, hogy a korábbi pert sem elvesztettük, sőt, elsőfokon megnyertük, hanem másodfokon érdemi vizsgálat és tárgyalás nélkül zárták le. (Bővebben: https://budaorsinaplo.hu/ujra-beperli-budaors-az-allamot-ma-dontott-rola-a-kepviselotestulet/)
A negyedik téma azt volt, hogy „A jövő települései Magyarországon – Az Egyensúly Intézet településindexe” sorrendjében a 15 000 fő feletti települések körében Budaörs első lett, az előzőekben tárgyalt problémák ellenére. „Én is azt mondtam, hogy kicsit meglep, hogy még mindig tudjuk tartani az első helyet. De nemcsak a bevételi mutatót nézik, hanem több tucat szempontot mérlegelve lettünk elsők, ami mégis csak ad a településnek egy rangot” – fogalmazott a polgármester. Hozzátéve, hogy folyamatosan próbálnak a lehetőségek között lavírozni annak érdekében, hogy az életminőség szempontjából fontos szolgáltatásokat fenn tudják tartani az itt élőknek, a közüzemektől a kultúrán át a szociális támogatásokig. „Ugyanakkor soha nem lehetünk elégedettek…” – tette hozzá, amire a tévériporter le is csapott az utolsó kérdéssel. (Erről ITT írtunk.)
Nevezetesen, hogy például a könyvtár felújításával biztosan elégedetlen a város vezetése, hiszen ez egy véget nem érő történet. Tavaly ősszel sajtótájékoztatón jelentették be az uniós pályázati pénzből finanszírozott felújítást, és akkor még úgy volt, be sem zárják. Többszöri határidő módosítás után azonban most sem lehet tudni, hogy mikor nyit ki. „Ez igazán botrányos történet” – mondta Wittinghoff Tamás. Szerinte a csúszásnak két oka van: a kivitelezés során váratlanul felbukkanó plusz munkák, és az, hogy hetekig csak lézengtek a munkások az építkezésen, nem dolgoztak. „Kötbérezni fogunk, ez nyomást gyakorol a kivitelezőre” – tudtuk meg, illetve jogvitában is állunk ezzel a céggel, egy másik ügyben. A kérdésre, hogy nem lehet-e a céget ilyenkor kizárni a következő közbeszerzésekből és nem neki adni a megbízást, a polgármester elmondta, hogy jogilag erre csak akkor van lehetőség, ha a hatóságok hivatalosan zárják ki a közbeszerzésből. Esetleg a kiírást lehet úgy alakítani, hogy ne ő nyerjen, de ezzel is óvatosan kell bánni. Majd megjegyezte, hogy sajnos nagyon leromlott az építőipar, nemcsak nálunk, hanem például a német testvérvárosunk is erre panaszkodik. (Erről ITT írtunk és ITT).
A tévéműsor ITT látható.
