A világon egyedülálló agyelektród-gyártás Budaörsön

0
204

„Mi készítjük a koncerthez a mikrofont”

Van a Stefánia utcában egy bontás alatt álló ház (ismertebb nevén a néhai Sólyom doktor háza), aminek a homlokzati vakolata alól freskó került elő. A szecessziós falfestményeket az építkezés során restaurálni fogják, amit az építtető Papp László, a Neuronelektród Kft. tulajdonos-ügyvezetője erősített meg lapunknak.  Cége jelenleg a lakótelepen működik egy bérleményben, és legalább olyan érdekes, mint a Stefánia utcai festmény a falon, ugyanis agykutatáshoz használt mikroelektródokat fejlesztenek és gyártanak.

Budaörsön mindig éri valami meglepetés az embert. Hol egy százhúsz éves freskó kerül elő egy bontásra ítélt házon, hol meg kiderül, hogy a városban  a világon egyedülálló gyártástechnológiával állítanak elő agykutatáshoz használatos elektródokat. E két, egyenként is jelentős szenzáció meg éppenséggel szoros összefüggésben áll egymással.

Kezdjük a Neuronelektród Kft. történetével! A vállalkozás mikroelektródokat gyárt kézi technológiával, melyeket szerte a világban a legnevesebb intézmények (például a Harvard, Stanford, az oxfordi, tokiói egyetem, Max Planck Intézet, Kínai Tudományos Akadémia stb.) használnak az agykutatásban. A kézi gyártási folyamatok nagy előnye, hogy az elektródok különböző felépítésekben érhetők el, a gyártásban a kutatók egyéni kívánságait is figyelembe veszik. Folyamatosan fejlesztik a konstrukciókat a kutatási irányok újabb és újabb igényeinek megfelelő eljárások megvalósítása érdekében. A cégnek 2007 óta van a dallasi Plexon céggel szerződése, amely az itt gyártott elektródok zömét forgalmazza a világban.

A 2005-ben indult Neuronelektród Kft. családi vállalkozás apránként épült fel. Jelenleg a lakótelepen bérelt műhelyben Papp László villamosmérnök, a cég alapítója családtagjaival és alkalmazottaival dolgozik. Titkos gyártástechnológiával az elektródokat mikroszkóp alatt készítik. Az apró részek megmunkálásához pedig a cégalapító mérnök saját fejlesztésű és építésű szerszámait használják, olyanokat, amelyeket a kereskedelemben nem lehet beszerezni. A munkavégzéshez szükséges csendes, nyugodt környezetben a hangulat valóban családias. Ehhez hozzájárul például az is, hogy a dolgozók egészségének megtartása érdekében heti rendszerességgel masszőr jár hozzájuk, hogy ellensúlyozza azt a merev tartást, amit a mikroszkópos munka megkövetel.

Papp László már egyetemistaként kapcsolatba került az egészségügyi eszközök fejlesztésével, amikor egy tudományos diákköri munka keretében magzati EKG-t kellett készítenie. A SOTE I. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján Dr. Kiszel János igényelt egy olyan eszközt, amely a magzat szívműködését követi nyomon a szülés során, amikor a baba már a szülőcsatornában van. Egy new yorki cikk adta a műszertechnikai ötletet, és ehhez a cikkhez mellékelt fénykép alapján fejlesztette tovább az eszközt. Olyan magzati EKG elektródot készített, aminek segítségével könnyen kezelhető módon lehetett nyomon követni a magzat állapotát a szülés folyamán. Ebből az eljárásból Kiszel doktor a kandidátusi értekezését írta meg, Papp Lászlónak pedig ez volt a diplomaterve, és mint szabadalom lett bejelentve. A későbbiekben lélegeztető gépet is tervezett és készített, elsősorban a koraszülöttek számára, akiknél megkésett a légzőhólyagocskák megnyílása. Ezeknek a fejlesztéseknek és a nagyszerű orvos-mérnök csoportnak köszönhetően került kialakításra Magyarországon az intenzív újszülött ellátás orvosi és technikai módszere és gyakorlata. Így csökkent a szülés körüli csecsemőhalálozás, nőttek a koraszülöttek túlélési esélyei.

A mikroelektródok gyártásával foglalkozó cég létrejötte sajnos egy szomorú esetre vezethető vissza. „A feleségemnek agydaganata volt, kilenc évig gyötrődött a betegséggel. Bejártam vele a neurológiai klinikára és ott kerültem kapcsolatba Halász Péter professzorral, aki a feleségemet kezelte. Őt kérdeztem egyszer, miben tudnék én itt segíteni, hiszen foglalkoztam már orvosi műszerek fejlesztésével” – kezdte a történetet a cégvezető. A professzor úrnak  volt kérése, mert Clevelandben, egy konferencián látott egy csík-elektródot, és olyant szeretett volna. Míg feleségét a kórházban ápolták Papp László otthon ezen az elektródon dolgozott. Nyolc arany korongocskát ültetett be egy 90 mm hosszú, vékony szilikon lapba. Ezt lehetett beültetni egy epilepsziás betegségben szenvedő beteg agyhártyája alá. Gyógyszerei csökkentésével a betegnél gyakrabban jelentkeztek epilepsziás  rohamok, s az elektródák segítségével megállapították, hol van az a pont milliméter pontossággal, ahonnan kiindul a roham. „Ott voltam egy műtéten, ahol egy ilyen beültetett elektród segítségével megállapított helyen kellett operálni. A műtét során is mértek ezzel az elektróddal a pontosítás végett. Rövidesen jött egy roham, és az orvos, aki a monitort figyelte, megszólalt: négyes és az ötös pont között kell operálni! Hát én ekkor libabőrös lettem…” – mesélte az általa készített elektród használatáról Papp László. Az operáció azután abból állt, hogy egy kis szívó eszközzel eltávolították a problémás agyterületet, majd egy technikai módszerrel a vérzést megszüntették és lezárták a sebet. A beteg azóta tünetmentes.

„Erről az eljárásról előadást tartottam egy orvostechnikai konferencián, majd odajött hozzám az Akadémia Pszichológiai Intézetének professzora, Karmos György, hogy tudnék-e olyan kicsi elektródot készíteni, ami az egyes idegsejtekről biztosít elvezetést” – folytatta a történetet a mérnök. És igen, tudott készíteni, amit egyszer amerikai-magyar tudományos együttműködés keretében kivittek a Stanfordi Egyetemre kutatáshoz. Ekkor látta meg a Plexon Inc. képviselője, aki jelezte, hogy ilyen elektród őket is érdekelné. „Majd eljött hozzám és szerződést kötöttünk arról, hogy évi 40 darabot szállítsunk le belőle számukra – így kezdődött a világsiker. A megrendelt mennyiség mára már évi 500 darabra nőtt.”

Az elektródokat, melyeket jelenleg itt Budaörsön gyártanak egy bérleményben, általában egy vékony falú, 185-200 mikron (vagyis a milliméter egyötöde) átmérőjű acélcsőbe építik be. Ebben leggyakrabban platina-irídium vezetékek futnak és a cső végén vannak orvosi minőségű műgyantába ágyazva ezekből az elvezetési pontok. A vezetékek (vagyis az elvezetési pontok) átmérője egyenként 15 mikron, tehát körülbelül akkora, mint egy hajszál harmada. Ezeknek a végei érnek hozzá az agysejtekhez, és azok elektromos jeleit érzékelik. Az elektródokba ezen kívül beépíthetők kapilláris méretű folyadékcsatornák, akár több is, amelyekkel különböző folyadékokat, enzimeket lehet néhány 10 nanoliteres mennyiségben a mérési helyre juttatni. Hasonló módon száloptikával fényt is lehet bejuttatni, amivel az agysejteket és azok környezetét lehet stimulálni. Mindezek a mikromechanikai szondák az agykutatás elektrofiziológiai területének fontos eszközei, képletesen szólva „mikrofonjai”.

Kidolgoztam ezt a módszert és azóta ez a mi titkunk. San Diegóban voltunk egy agykutató-világkonferencián, ahol többen is ki akarták deríteni a titkot, de persze nem mondtuk el. A létünk, családunk biztonsága függ tőle” – mesélte az ügyvezető.

„Továbbfejlesztéseink is vannak, például egy olyan elektród összeállítás, amelyik térbeli elvezetést tesz lehetővé, 5 köbmilliméternyi térfogatban jelenleg 144 elvezetési ponton tud a kutató mérni, ami újabb lépést tesz lehetővé az agykutatás számára” – tájékoztatott a cégvezető. „A végső cél – bár most is implantátum minőségű anyagokkal dolgozunk a humán alkalmazás, amely a különböző idegrendszeri betegségek diagnosztizálásához, műtéti megoldásához nyújt jelentős segítséget” – tette hozzá.

Papp László öt éve él Budaörsön. Korábban a szomszédos Sasad lakóparkban élt, de az unokák látogatásaihoz már kicsinek bizonyult az ottani lakás. A környéken keresgélve találtak a jelenlegi otthonukra. A cég további fejlődési lehetőségei miatt pedig szeretnének egy új, saját telephelyet építeni a városban. Ehhez a központban találtak megfelelő telket, a Stefánia utcában. Ide a dolgozók könnyen be tudnak járni, közlekedési szempontból nagyon jó helyen van. Ez egy kézműves műhely lesz, csendes, és minimális hulladék termeléssel.

Eleinte úgy tűnt, hogy minden gyorsan megy majd, de aztán jöttek a nehézségek. „Először az eredeti épületet szerettük volna felújíttatni, bővíteni, de az állapota ezt egyáltalán nem tette lehetővé, még az alapokat sem tudtuk használni. Terveztettünk egy új, egyszerű épületet,  hagyományos külső stílusban, de a terv nem kapta meg a tervtanácstól a jóváhagyást. Ezután terveztettünk egy másikat,  modern formában” – osztotta meg velünk  Papp László. A bontási engedély tehát megvolt, 2019 májusában el is kezdték bontani a néhai Sólyom doktor egykori házát, de munka közben kiderült, hogy az épületen fecskék fészkelnek, ezért, hogy ne háborgassák a madarak élettani folyamatát, a bontást el kellett halasztani szeptemberre. De nyáron, 2019 augusztusában dr. Vándor András, a Budaörsi Városvédő Egyesület elnöke arra sétálva felfedezte, hogy festés van a homlokzat omladozó vakolata alatt. „Megtudakolta, hogy hol lakom, eljött, és kérte, hogy  tüzetesebben megnézhesse. Az utcai homlokzat négy ablaka fölött találtak egy-egy festménybetétet, és az egyikben, egy szalagszerű mintában ott van az évszám is, 1902” – folytatta a történetet a cégvezető. Bár érvényes bontási engedélyük volt, számára egyértelmű volt, hogy enged Vándor Andrásnak, aki készíttetett egy művészettörténeti tanulmányt. Ennek alapján a polgármesteri hivatal helyi védelem alá helyezte az épületrészt. Tehát ismét át kellett terveztetni az új épületet. Majd a bontás folytatásakor derült ki még, hogy a telek közepén átvezető, három méter széles, két és fél méter magas csapadékvíz-elvezető csatorna a földben két oldalról plusz egy-egy méter széles és mély alaptámasztékkal is rendelkezik, amire nem lehet építeni. A csatornát tehát ki kell váltani egy olyan keresztmetszetű csatornára, amilyen a főút alatt is átvezet.

A sok akadály ellenére Papp László nem bánta meg, hogy a városunkban költözött, hogy ide hozta a találmányát és az üzemét és szerinte fontos a szecessziós freskó, a régi falszakasz megmentése is. „Budaörs hasznos polgára szeretnék lenni, és örülök, hogy hozzájárulhatok a történeti értékeinek megmaradásához” – jegyezte meg.

 

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here