A hét témája: Feltétel Nélküli Alapjövedelem – filmvetítés volt a PostART-on

0
51

Az Első Magyar Feltétel Nélküli Alapjövedelemért Egyesület célja, hogy az alapvető létfenntartási, például lakhatási, egészségügyi és oktatási költségeket az állam fedezze mindenki számára. Ennek hallatán az emberek többsége rögtön arra gondol, hogy bolond lesz dolgozni bárki is, ha csak úgy kap pénzt a létfenntartását fedezendő, pedig a kísérletek és kutatások szerint nem ez az általános.  Ezt igyekeztek tisztázni ezen a héten többek között a keddi filmvetítéssel és szerdai beszélgetéssel a PostART-on.

Az Első Magyar Feltétel Nélküli Alapjövedelemért Egyesület programokat szervezett a PostART-on, illetve ma, csütörtökön a nyugdíjas klubban a 14. Nemzetközi Alapjövedelem Hét alkalmából. A cél, hogy széles körben megismertessék a feltétel nélküli alapjövedelem fogalmát és megmagyarázzák annak társadalmi és gazdasági hátterét. Ezen kívül a nemzetközi szervezete aláírásgyűjtést indított „Feltétel Nélküli Alapjövedelmek bevezetése az egész EU-ban” címmel, mely egy polgári kezdeményezés annak érdekében, hogy az Európai Parlament érdemben foglalkozzon a témával. Ehhez legalább hét európai uniós országból egymillió ember aláírása szükséges.

Az egyesület budaörsi alapítója és szervezője, Langer-Dombrády Évamária. Kedden (sajnos az igen kis számú érdeklődőnek) előbb levetítette a Free Lunch Society Come Come Basic Income című filmet, ami után Szentpéteri Györgyi, az egyesület elnöke beszélt a női egyenjogúság és a feltétel nélküli alapjövedelem összefüggéseiről.

A dokumentumfilmből kiderült, hogy már voltak ilyen irányultságú kísérletek néhány évtizede az Egyesült Államokban és Kanadában, de félbehagyták azokat és nem is dolgozták fel a kapott adatokat. A feltétel nélküli alapjövedelemhez hasonló juttatás jár azonban az alaszkaiaknak és egy namíbiai falu lakóinak, csak máshogy nevezik. Az ő életükben pozitív előrelépést jelentett a jövedelem-kiegészítés, s ezek a példák bizonyítják, hogy belátással, becsülettel és szorgalommal észszerűen tudnak élni a lehetőséggel az emberek, ahogy a lottónyertesek közül is sokan folytatják korábbi munkájukat – amennyiben szerették azt -, illetve olyan vállalkozásba kezdenek, amire régóta vágytak, vagyis a biztos megélhetés sem változtatta őket tétlenné, továbbra is dolgoznak, a különbség, amin a hangsúly van, hogy ekkor már nagyobb örömmel.

A film szereplői gazdasági szakemberek, például a DM alapítója, Götz Werner (a képen) , valamint Charles Murray amerikai politológus és Emmanuel Saez, a Berkeley egyetem közgazdaságtan professzora. Nyilatkozataikból kiderül, hogy az alanyi jogon járó alapjövedelem ötlete nincs annyira elrugaszkodva a valóságtól, ahogy első hangzásra tűnik. Az alaszkaiak például gyakorlatilag az állam területén folyó kőolaj kitermelésből kapnak részesedést, de hasonló elképzelések vannak a szél- és napenergia használatával kapcsolatban is. Hiszen a természeti kincsek mindenkié, közös örökségünk, természetesnek kellene lennie, hogy annak hasznából egyformán részesedjünk.

A szegénység enyhítésének elméletén kívül ráadásul idővel egyre aktuálisabb lesz a kérdés abban a tekintetben is, hogy a létbizonytalanság nem csak a legszegényebbeket érinti. Egyre kevesebb munkahely lesz emberek számára a gépesítés, a robotok használata miatt. Napjainkban a saját környezetünkben is tapasztalhatjuk ezt a rövid idő alatt bekövetkezett látványos változás: a metrószerelvényben nincs járművezető, a buszjegyeket, bérleteket alig néhány helyen tudjuk pénztárnál megvásárolni. A fejlődés gyorsaságát az önjáró autó kifejlesztése ábrázolja leginkább, ami egy évtizede még nagyon gyerekcipőben járt. Ma meg már kijelenthető – ahogy a filmben megjegyezték -, hogy eljön az az idő hamarosan, amikor a csomagszállítás vagy az emberfuvarozás megoldható lesz sofőrök nélkül. Milliók válnak majd egy csapásra munkanélküliekké.

Másként is megváltozott az élet körülöttünk az elmúlt évtizedek során. Az emberek többsége ma jellemzően valamilyen multinál dolgozik, ahol elvárják, hogy túlórázzon, de ahol az átlagbérből éppen csak megél, miközben azon szorong, nehogy elveszítse munkáját, mert akkor teljes létbizonytalanságba kerül, ez a stressz pedig megbetegít. Nem tekinthető normálisnak ez a rengeteg embert érintő állapot. A filmben a Walmarkt áruházat hozták fel példának, amely kevés fizetést ad dolgozóinak, holott mindenki tudja, mekkora a nyeresége a cégnek. A gazdaságban mindig a befektetőhöz kerül arányaiban több a nyereségből, az alkalmazottakhoz jóval kevesebb jut belőle, és ez a különbség az évek alatt egyre nagyobbá vált. A vállalatvezetők, tulajdonosok nem szeretnék kiengedni a kezükből azt a hatalmat, amellyel az alkalmazottaikat fenyegető kényszerhelyzetben tarthatják, nekik tehát nem érdekük, hogy a munkavállalónak legyen egy olyan alapjövedelme, ami kimenti a létbizonytalanságból. Több oka is van tehát annak, hogy a társadalom normalizálódásához szükséges egyfajta paradigmaváltás.

A filmben az is elhangzott, hogy a politika szempontjából egyik oldalnak sem éri meg, hogy az emberek anyagi függetlenségben éljenek, általában nem is állnak az eszme mögé politikusok.

A másik fontos alapvetés, amely félreértésre adhat okot, hogy az emberek csak a jövedelemszerzés érdekében hajlandóak dolgozni, vagy még azért sem, és még inkább ellustulnának, ha úgy kapnának pénzt, hogy nem kell érte megdolgozni. A válaszhoz tudni kell, hogy egyáltalán mi ösztönzi az embert munkára. Minden emberben van igény a kreativitásra, valaminek a megalkotására, amely lehet bármi, a kézműves használati tárgyak készítésétől kezdve a tudományos munkáig. Csak nem feltétlenül van ideje és energiája kiteljesedni az emberben lévő alkotó szellemnek, ha éhbérért gürizik naphosszat. Éppen a pandémia idején derült fény arra, hogy azokat fizetik a legrosszabbul, akik a legfontosabb munkát végzik: például az ápolónőket, az élelmiszerbolti dolgozókat, a takarítókat, vagyis az igazságosság jelenleg is nagyon messze áll a valóságtól.

A feltétel nélküli alapjövedelem szükségességének lényegét már Jean-Jacques Rousseau megfogalmazta: Nem az a szabadság, hogy azt teheted, amit akarsz, hanem hogy nem kell megtenned, amit nem akarsz.

Ma, szeptember 23-án a Szabadság út 24. szám alatti nyugdíjas klub épületében a Nőkről Nőknek!  Az  önbizalomról, a vállalt vagy kiosztott szerepkörről és az esélyegyenlőség felé vezető útról, amely a nagyszülőket is megilleti címmel lesz előadás, interaktív beszélgetés és játékkal egybekötött tájékoztatás a feltétel nélküli alapjövedelemről és ennek kapcsán a nők helyzetének újragondolásáról a jelenlegi társadalomban.

Az európai demokrácia fontos eszköze az európai civil kezdeményezés. Az EU-tagállamok egymillió polgára ezen a módon szólíthatja fel a Bizottságot arra, hogy nyújtson be jogalkotásra irányuló javaslatot az Európai Parlamentnek.

Itt írhatod alá!

Jelenleg folyik a támogató aláírások gyűjtése a „Feltétel Nélküli Alapjövedelmek bevezetése az egész EU-ban” című polgári kezdeményezéshez. A kezdeményezéshez személyes adataink megadásával lehet csatlakozni ezen a linken: https://eci.ec.europa.eu/014/public/#/screen/home Az adatkezelés az Európai Unió szerverén történik, és minden tekintetben megfelel a személyes adatok védelmével kapcsolatos legszigorúbb előírásoknak. Az Adatvédelmi Szabályzat itt olvasható el.

Bővebben:

https://www.facebook.com/FNAaNagyvilagban.media.innen.onnan/

További  információk:

Első Magyar Feltétel Nélküli Alapjövedelemért Egyesület (FNA Egyesület) Az Egyesület székhelye: H-2040 Budaörs, Réz utca 8.

 

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here