A spórolásról szóló sorozatunkban az elmúlt két hónapban az utazási költségek csökkentéséről volt szó, azon belül júliusban az autózásról majd augusztusban a közösségi közlekedéssel folytattuk, vagyis hogyan költhetünk minél kevesebbet buszra, vonatra. És bár sokan azt gondolják, hogy aki repülővel utazik, annak nem szempont, hogy mennyit költ rá, ez nagyon nem így van, hiszen éppen ez az igény hozta létre a „fapados” légitársaságokat. Ebben a cikkben erről lesz szó.
Ha a legolcsóbban szeretnénk repülőjegyet foglalni, vagy nagyon előre érdemes megtenni, hiszen ekkor még több szabad hely közül választhatjuk ki a legkedvezőbbet, vagy érdemes a last minute jegyeket figyelni, amik azonban azért „akciósak”, mert hirtelen kell, hogy elinduljunk. Ezek megtalálásának legjobb módja a repülőjárat-keresők használata (ilyenek például: www.esky.hu, www.bravofly.hu, www.skyscanner.hu, www.liligo.hu, www.kiwi.com, www.olcsorepulojegyek.hu stb.), amelyek különböző kategóriákba sorolják az ajánlatokat és kiemelik a legkedvezőbbeket. Tehát az sem mindegy, hogy hol foglaljuk le a repülőjegyet. Egyes weboldalakon ugyanis lehet olcsóbb, mint máshol, ezért érdemes több helyen megnézni a kínálatot és összehasonlítani. S hogy melyik napon vegyük meg? Vannak, akik szerint szombaton és vasárnap délelőtt érdemes, mások szerint viszont nem éri meg hétvégén venni, vasárnap főleg nem, mert a legtöbb embernek ekkor van ideje járatokat keresgélni, és a légitársaságok ilyenkor felemelik az áraikat. Ezek szerint a hét közepén kell keresni, különösen reggel, és fontos a rugalmasság az indulás dátumát illetően, hiszen a tervezettnél egy nappal előbb vagy később sokkal kedvezőbb árat is találhatunk.
A relatíve legolcsóbbak értelemszerűen a fapados légitársaságok (Norwegian, easyJet, Eurowings, Ryanair, Wizz Air), de! A repülés esetében a „fapados” kifejezést természetesen nem kell szó szerint érteni. Ezeknek az ára azért lényegesen alacsonyabb, mint más légitársaságoké, mert az alapjegyárakban nincsenek benne olyan, máshol alapvető szolgáltatások, mint például az utazás során felszolgált ételek és italok, ezeket a légiutas kísérőktől lehet külön és jó drágán megvásárolni. Ami azonban ennél sokkal fontosabb, hogy felár nélkül csupán egyetlen kisebb kézipoggyász vihető fel a gépre, ha már egy plusz, kisebb bőröndöt szeretnél, arra „priority” jegyet kell váltani. És a fapados társaságok inkább a városoktól távolabbi, sokszor több tíz-húsz kilométerre lévő kisebb reptereket használják, tehát plusz költséget jelent onnan busszal vagy taxival a repülőtérről bejutni a városba. Budapest egyébként ebben kivétel. A másik nagy különbség a fapados és az egyéb társaságok között, hogy az ülőhelyet szintén csak felárért lehet kiválasztani, tehát például azért is külön kell fizetni, hogy az együtt utazók egymás mellé kerüljenek. Továbbá hosszabb utakra azért nem ajánlott, mert az ülések között a fapados járatokon nincs akkora tér, mint a hagyományos osztályokon. (Bár ebben fapados és fapados között is vannak eltérések, vagyis mindennél lehet még rosszabb.) Összefoglalva: a fapados valóban olcsóbb más társaságoknál, de ezért lejjebb kell adni a kényelemből, illetve az összehasonlítást ne az alapjegyárakkal tegyük meg, hanem a feláras opciókkal együtt.
Mivel faraghatunk még esetleg a repülés költségein, illetve mire figyeljünk oda? Hegedűs Krisztina gyakran utazik repülővel, és a saját tapasztalatait, mint utas gyűjtötte össze:
– Nem akarsz italt venni a gépen vagy az ellenőrzési pont után? Vigyél magaddal egy üres flakont (amiben bármi van, azt az ellenőrzési ponton ki kell önteni, vagy a flakont veszik el tőled) és a tranzitban az úgynevezett ivókútnál töltsd fel. Ha tele van a táskád, egy üveg víz ekkor már a kezedben is lehet a gépre felszálláskor. A nagyon vékony falú ásványvizes üveggel azonban vigyázz, mert a felszálláskor keletkező vákuum miatt eldeformálódik és lehet, hogy utána már nem zár rendesen. Ha olyan országba utazol, ahol a csapvíz nem iható, hazafelé kénytelen leszel az ellenőrzési pont után például egy automatából vásárolni vizet, de ez még mindig olcsóbb, mint magán a gépen.
– Nem akarsz ételre költeni? Nyugodtan pakolj chipset, szendvicset, ha nem fér a táskádba a tranzitban is meg tudod enni, vagy ha befér a táskádba, akár a gépen. Jó ötlet tartós csomagolásban a croissant, a különféle rágcsák, akár egy doboz saláta, lezárt műanyag edényben. Ha sehogy sem sikerül saját ételt pakolni, akkor a tranzitban szinte mindenhol jelen vannak a nagy gyorséttermi hálózatok. Továbbá: legyen a táskában vésztartalék csoki vagy keksz minden egyes repülő útra, mert nem tudhatod, hogy a géped mennyire lesz pontos vagy mennyit késik. Van, hogy újra és újra meghosszabbítják a várakozási időt, és az is előfordul, hogy hirtelen átrakják az indulást egyik kaputól egy másikhoz, de olyan is, hogy a repülőn már becsatolva kell további 50 percet várni a felszállásra. Ilyenkor jól jön a vésztartalék étel és ital! Persze, vannak szabályok, hogy mennyi késésnél, mit kell, hogy adjon a repülőgép társaság, de az előírások és a gyakorlat nem ugyanaz.
– Nem akarsz kozmetikumra költeni? A repülőgépen szigorú szabályok szerint vihetsz magaddal tusfürdőt, krémet és más kozmetikumokat, ezért érdemes megtudni, hogy a szálláshelyeden milyen „toiletries” van a szobában. Így ezekből nem kell mini kiszerelést venni. De ha van ilyen mini flakonod vagy nem vagy rest beszerezni, töltsd őket újra bátran!
Végül legyen szó repülőjegyárakról, vagy bármi másról, amit ebben a sorozatban sorra veszünk, azért egy szerkesztői észrevételt szeretnék még itt is tenni: az „olcsóság” helyett sokkal helyesebb, ha az „ár/érték” arányt hangsúlyozzuk, vagyis hogy a kifizetett pénzünkért összességében milyen szolgáltatásokat és milyen minőségben kapunk cserébe. Hiszen egy tíz-tizenkét órás kényelmetlen repülőútnak akár egészségügyi kockázata is lehet (nem túlzás, gondoljunk csak a trombózisra, amit a lábunk kényelmetlen, rossz tartása is okozhat), tönkre téve mindazt az örömet, amit egyébként az adott utazástól kaphatunk.
És még egy mondat: a pandémia 2020-ban ugyan sok korábban megkérdőjelezhetetlen dolgot írt át, miután megszabadultunk a Coviddal járó korlátozásoktól, a repülés újra nagy tömegek számára vált elérhetővé, „hétköznapi dolog”, bevált közlekedési mód lett. Ez egyfelől jó, hiszen van ahova el se lehetne jutni másként így egyre több ember láthat világot, időben pedig biztos spórolás, hogy pár óra alatt eljuthatunk akár a tengeren túlra is. Másfelől persze ott van egy hatalmas kérdőjelként a környezetszennyezés, egy sor kérdéssel, de hát ez már egy másik cikksorozat lehetséges témája.
Jó még, ha tudod: ha a járatod késik, illetve ha járattörlés vagy túlfoglalás miatt nem utazhatsz a tervezett időben, az Európai Unió 261/2004/EK rendelete szerint megilletnek bizonyos jogok, ha: a repülőtér, ahonnan indulsz, az EU területén található, vagy a járatod az EU területére érkezik uniós, izlandi, norvég vagy svájci légitársasággal. Ennek keretében ha a járatod 5 órát vagy annál többet késik, jogosult vagy jegyár-visszatérítésre is, ha azonban visszatérítést kapsz, a légitársaság nem köteles a tovább utazásod biztosítani, sem bármely más segítséget nyújtani neked. Persze itt is hozzá kell tenni, hogy a jogaidat érvényesíteni nem mindig egyszerű, különösen a fapados társaságok esetében rengeteg adminisztrációval és éppen ezért idővel jár. De nem lehetetlen!
Sorozatunk cikkei:
Busszal, vonattal, jeggyel vagy (ország)bérlettel? – Spóroljunk együtt 11. rész
A saját autó soha nem volt olcsó mulatság, de… – Spóroljunk együtt! 10. rész
Spóroljunk együtt 9. rész – Pénzkezelés, pénzügyi tudatosság
Spóroljunk együtt 8. rész – Létezik-e ingyenes bankolás?
Spóroljunk együtt 7. rész – Mit érdemes házilag megcsinálunk?
Akció! Akció? – Spóroljunk együtt! 6. rész
Mi motivál, hogy ne csábulj el fizetésnapon se? – Spóroljunk együtt! 5. rész
Hogyan spóroljunk a ruhaneműn? És mi az a kapszulagardrób?
Üres kamrában bolond a gazdaasszony
Spóroljunk együtt! – 2. rész: Mindenki más szinten nyomorog
Spóroljunk együtt! 1. rész
