A demens ember személyisége is megváltozik – beszámolónk a tegnapi Alzheimer Cafe-ról

0
328

Olyan jól sikerült a Magyar Máltai Szeretetszolgálat budaörsi intézményének (róluk bővebben ITT írtunk) Alzheimer Cafe címmel indított új sorozatának a beharangozója, hogy az érdeklődők szó szerint nem fértek be a PostART Kulturális Színtér szalonjába.

Ezzel együtt igen hasznosnak bizonyult az első találkozó tegnap délután, azaz március 21-én, Cserbán Józsefné Anna szakvizsgázott szociálpolitikus, szociális munkás, mentálhigiénés szakember tartalmas előadást tartott, érdemes volt a kiemelt figyelemre. A Máltai Szeretetszolgálat és a Modus Alapítvány közös, országos projektje pályázati támogatásból valósul meg, értelemszerűen főként a betegek és hozzátartozóik számára, de minden érdeklődőt várnak, havonta egy alkalommal.

„Mivel munkánk során az elmúlt években sok olyan családdal találkoztunk, ahol a hozzátartozók között megjelent a demencia, Alzheimer kór, szükségét éreztük, hogy megpróbáljunk segítséget nyújtani nagyobb fórumon is az embereknek” – köszöntötte a számára is meglepést okozón nagy számban érkezett vendégeket Bíró Valéria, a szervező budaörsi intézmény vezetője.  Madár Csaba, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Országos Módszertani Munkacsoport vezetője pedig röviden összefoglalta a magyarországi statisztikai adatokat a demenciában szenvedőkről, illetve a Szeretetszolgálat idős otthonaiban is megjelenő nagy számú demens betegek számáról, ami nagy kihívást jelent a dolgozók számára is.

Hogyan segíthetünk? Időbeni diagnózissal, megfelelő gondozással és demensbarát környezettel – erre  az alighanem legfontosabb kérdésre a választ már Cserbán Józsefné Annától kaptunk. Főként az utóbbi kialakítására azért is nagy szükség van, mert a demencia hosszan tartó betegség, és bár jellemzően más betegségek is kialakulnak mellette, mint a szív- és érrendszeri vagy mozgásszervi betegségek, és végül ezek okozzák a beteg halálát, átlagosan 5-7, de akár 12-15 évig is elélhet vele az érintett.

A leggyakoribb tünetei: feledékenység, a rövid távú memória sérülése, például elfelejti a beteg, hogy bevette-e a gyógyszereit, mit hova tett, a jól ismert útvonalat. Nehézzé válik számára a koncentrálás, nehezen tudja megszervezni a korábban rutinszerűen végzett tevékenységeket, mint például egy bevásárlás, akár apró ügyekben is nehezen hoz döntéseket, képtelen problémát megoldani, nehezen tud önállóan elvégezni egy feladatsort, nehezen tudja kifejezni magát, nehezen érti meg a hozzá intézett kérdéseket, nem megfelelően érzékeli a környezetét, sérül az időérzéke és amit a családtagok a legnehezebben értenek meg és fogadnak el, hogy megváltozik a személyisége.

A másik gyakori kérdés, hogy megelőzhető-e a demencia? Attól függ, milyen eredetű – mondta az előadó. Sztrók esetében segíthet az életmódváltás, de Artzheimer esetében magát a kiváltó okot sem ismerjük. Nagyon fontos azonban, hogy nincs két egyforma eset, a lefolyása attól függ, hogy az agy mely területét érinti, mindenkinél más időben, más intenzitással jelennek meg a tünetek. S hogy valóban több nőt ér-e utol, mint férfit? Igen, de ennek inkább az lehet az oka, hogy a nők átlagéletkora magasabb, mint a férfiaké és ez az idősek betegsége, hiszen minél idősebbeket vizsgálunk meg, annál magasabb az arányuk. Bár egyre többen vannak fiatalok is, akár negyvenévesek, akik ebben szenvednek. Ahogy az időskor sem jelenti feltétlenül azt, hogy valaki demens lenne.

 

A következő alkalom részleteiről, ami szintén a PostART-ban lesz körülbelül egy hónap múlva, figyeljék Programajánlónkat!

Gy. E.

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here