Bemutatkoznak a szakrendelések… 5. rész
Legkiterjedtebb szervünk szépséghibái és megbetegedései között nem könnyű eligazodni. Mindenesetre sokszor fordulunk vele orvoshoz, ami a bőrgyógyászatok krónikus túlterheltségéhez vezet. Kalauzunk, dr. Bognár Péter számos hiedelmet is megcáfol, miközben bemutatja szakmáját és a budaörsi bőrgyógyászati szakrendelést.
Bőrünk elválaszt, megvéd a külvilágtól, egyben össze is köt vele, nagy kiterjedésű, sokfunkciós, szárazföldi létformánk szempontjából meghatározó szervünk. Nemcsak érzékszerv, de „érzéki” szerv is, társas interakcióink fontos közege. Esztétikai funkciója evidens, de illatanyagaival – a nevezetes feromonokkal – nem tudatosuló vonzalmainkat és választásainkat is befolyásolja. Mindennek mélyen gyökerező okai vannak, hiszen az agy és a bőr a magzati fejlődés során egy csíralemezből differenciálódik – hívja fel a figyelmet Bognár Péter, a budaörsi bőrgyógyászati szakrendelés szakmai vezetője. Ha bőrünk megbetegszik, mindig számolni kell a lelki összefüggésekkel is.
A bőrgyógyászatban teret hódít a szemlélet, miszerint a páciens életminősége döntő szempont a terápia megválasztásakor. „Manapság a beteggel konzultálva bátrabban és hamarabb döntünk erősebb, gyógyszeres vagy akár biológiai terápia mellett biztonságos módon, hogy elkerüljük a betegség elhúzódását” – mondja Bognár doktor. Ehhez persze a körülmények alapos ismerete szükséges minden egyes páciens esetében. Az orvostudomány sok ezer bőrbetegséget különböztet meg, ezek egy része kizárólag a bőrt érinti, máskor más szervek megbetegedése vagy fertőzése jár tünetekkel a bőrön. Vannak olyan bőrelváltozások, amelyek orvosi értelemben nem kórosak, de mivel a páciensek önértékelésére jelentős hatással vannak, lelki betegség okozói lehetnek. Gyógyító és szépészeti beavatkozás között sokszor tehát nem egyértelmű a határ, a bőrgyógyásznak minden esetet lelkiismeretesen körül kell járnia.
A szakrendelést a legtöbben valamilyen bőrnövedék miatt keresik fel. Ezek a „makulák” az életkor előrehaladtával, főleg 40 év felett, az emberek zömén szaporodnak. Általában szükségtelen aggódni miattuk, hiszen többségük jóindulatú elváltozás, de a laikus számára gondot okoz eligazodni, mi az, amivel orvoshoz kell fordulni. Évente egyszer szűrés jelleggel mindenkinek érdemes felkeresnie a szakrendelést, hiszen a bőrgyógyász gyorsan felismeri a gyanús képleteket, amelyeket a megfelelő műszerrel helyben ellenőriz, vagy – szükség esetén – mintát vesz, esetleg a beteget a sebészetre irányítja, és épben való eltávolítással kér szövettani vizsgálatot. „Az anyajegyet piszkálgatni ugyan tényleg nem célszerű, de a szakember igenis hozzányúlhat; nem igaz, hogy ilyenkor könnyebben elrákosodik” – hívja fel a figyelmet egy tévhitre Bognár Péter.
A bőrbetegségek másik, voltaképpen legnagyobb csoportját az allergiák vagy irritáció okozta akut és krónikus bőrgyulladások, más néven ekcémák alkotják. A járványidőszak is lecsapódott a bőrgyógyászatokon, mégpedig kézekcémák formájában, a gyakori kézfertőtlenítés következményeként – említi meg Bognár Péter. Speciális önálló kórkép a bőr elszarusodásával járó, más életmódbeli kórképekkel – például túlsúllyal, csökkent cukortűrő képességgel, ízületi gyulladással – gyakran társuló pikkelysömör (pszoriázis) is. A gyulladások megelőzése, a tünetek mérséklése érdekében a bőrt kímélni kell, illetve érdemes olyan kozmetikumokat használni, amik a zsírt és a vizet visszatáplálják a meggyötört bőrbe. A jó hatású készítményekről a patikusok tudnak felvilágosítást adni. Ha már a kereskedelemben kapható szerekről van szó, érdemes nem felülni a „természetes” hívószónak. Ha ugyanis a készítmény csakugyan természetes, különféle polleneket (körömvirág, kamilla, árnika, aloe vera stb.) dörzsölünk vele a bőrünkbe, amik bizony allergiás reakciót is kiválthatnak.
A betegek harmadik része körömgombával érkezik a szakrendelésre. A külsőlegesen alkalmazható korszerű készítmények a tapasztalatok szerint általában akkor használhatók a siker reményében, ha a fertőzés legfeljebb a körömlemez harmadára–felére terjed ki. A kezelés tipikusan három hónapig tart, utána felülvizsgálatra kell jelentkezni, hogy kiderüljön, bevált-e a terápia. Ha nem, illetve ha eleve nagyobb az érintett körömfelület, a gyógyszeres terápia lehet a jó megoldás, amitől sokan tartanak – a mai biztonságos gyógyszerek mellett indokolatlanul.
További gyakori panasz a serdülő- vagy fiatalkori akné és a rozácea. Bár ezek az állapotok általában jól kezelhetők, az arcon jelentkező tünetek jelentősen ronthatják a beteg énképét. A bőrgyógyászatok túlterheltek, az előjegyzési listák hosszúak – Budaörsön sincs ez másképp, annak ellenére, hogy a hét minden napján van szakrendelés. A páciensek ellátásáról öt szakorvos gondoskodik két tapasztalt, állandó asszisztens segítségével.
Rendszerszintű probléma, hogy a bőrgyógyászat nem beutalóköteles, sok páciens olyan bőrtünettel is a szakrendelésre jön, ami pár nap alatt magától elmúlik, vagy amit elég lenne a háziorvosnak megmutatni. Másrészt a vizsgálat sokszor időigényes, ezért szükség van a páciensek türelmére. A bőrgyógyászati praxisban kevés olyan állapot van – ilyen például az orbánc, a test szerte kiütéseket okozó lázas megbetegedések, az övsömör –, ami orvosi értelemben is sürgős ellátást igényel.
Ha időnként sokat kell is várakozni, az intézmény bőrgyógyászai ellátatlanul senkit nem küldenek el, esetleg ha az azonnali ellátás nem indokolt, soron kívül visszahívják a pácienst.
A bőrgyógyászati orvos-beteg találkozók száma a Budaörsi Egészségügyi Központban úgy is évi háromezer körül van, hogy a szakrendelés csak ellátási területhez tartozó – budaörsi vagy herceghalmi lakcímmel rendelkező – pácienseket fogad. Maguk a betegek azzal tehetnek sokat a találkozók gördülékenyebbé tételéért, ha a rendelés felkeresése előtt előzetesen listát írnak a rendszeresen szedett gyógyszerekről és az esetleges gyógyszerallergiákról. Sok időt lehet megspórolni, ha ezeket nem helyben kell kibogarászni – mondja Bognár Péter.
A személyi feltételek mellett műszerezettségben is átlagon felüli színvonalat nyújt a budaörsi ellátóhely, még kisebb elektrosebészeti beavatkozásokat is elvégeznek helyi érzéstelenítésben. Szövettani mintát is tudnak venni, amit bőrpatológiára küldenek, önmagában emiatt nem kell senkit klinikára utalni. Folyékony nitrogén is rendelkezésre áll, ami lehetővé tesz számos daganatmegelőző kezelést – a magyar járóbeteg-szakellátásban sajnos ez korántsem mondható általánosnak.
Júliust írunk, ez a cikk nem érhet véget anélkül, hogy kitérnénk a napozás ártalmaira. Szokták mondani, „a bőr nem felejt”. Ez azt jelenti, hogy az ultraibolya-sugárzás (UV) károsító hatása az ember élete során egyre halmozódik, a dózisok összeadódnak. Magas (50-es, 30-as) faktorszámú naptejek következetes (!) használata indokolt. Azokkal is le lehet barnulni – erősíti meg Bognár doktor –, csak lassabban, egészségesebben.
Önvizsgálati ábécé
A nem melanóma típusú rosszindulatú bőrdaganatok esetében is fontos a korai felismerés, hiszen ezek az elváltozások is elfajulhatnak, áttétet ugyanakkor rendszerint nem képeznek. Nem így a melanóma típusú növedékek, amelyekről kevesen tudják, hogy 75-80 százalékban ép bőrön jelennek meg (tehát nem korábbi anyajegyen!), és amelyek más szerveken is hamar áttétet adhatnak, elhanyagolásuk végzetes lehet. Havonta-kéthavonta „rendszeresen, de nem kényszeresen” vizsgáljuk át bőrünket – ajánlja Bognár doktor –, és szenteljünk figyelmet az újonnan megjelenő vagy megváltozott festékes képleteknek. A melanómás bőrnövedékek felismerése az ABCDE-elv szerint történik. Az angol kezdőbetűk öt paramétert jelölnek: a két tengelyen észlelt aszimmetria, a szokatlanul éles határ, a nem egységes szín, a 6-10 mm feletti átmérő, valamint az anyajegy átalakulása gyanússá teszi az elváltozást, amit így feltétlenül meg kell megmutatni szakorvosnak.
Hasznos applikációk
A gyógyításban egyre nagyobb szerepet kap a mesterséges intelligencia és a „big data”, vagyis a nagy adatbázisokból kinyerhető információk. A gyanús bőrelváltozások azonosítására is vannak már telefonos applikációk, amikkel első körben a laikus is próbálkozhat az önellenőrzés során. A bőrgyógyászok a bőr alsóbb rétegeire is rálátó dermatoszkóppal, vagyis speciális bőrmikroszkóppal dolgoznak, ami sokat segít a szakorvosnak a döntésben. A jövőben, ha ezeket a képeket világszerte rögzítik és adatbázisokba töltik, a mesterséges intelligencia komoly segítséget nyújthat a diagnózis felállításánál.
Névjegy – Pácienscentrikus szemlélet
Dr. Bognár Péter a Semmelweis Egyetemen summa cum laude minősítéssel diplomázott 2006-ban, 2011-ben szakvizsgázott. Szakmai tapasztalataira általános és speciális ambulanciákon tett szert, a betegellátás mellett magyar és külföldi orvostanhallgatók és szakorvosjelöltek képzésében is részt vett. Egyetemi doktori fokozatot 2016-ban szerzett. Elsődleges érdeklődési területe a bőr fizikai és immunológiai kapcsolata, újabban az arcon jelentkező gyulladásos kórképek (akné, rozácea) gyógyító és rehabilitációs célú dermatológiai ellátása, a klasszikus és az esztétikai dermatológia határterülete. Több tankönyvfejezet szerzője, továbbképző fórumok rendszeres előadója. A Budaörsi Egészségügyi Központban 2018 óta gyógyít, jelenleg a bőrgyógyászati szakrendelés szakmai vezetője.
Korábbi cikkeink:
