Bővítve a BVE válaszaival! Választások 2024 – Polgármester-jelölti „vita” (1. rész)

0
103

Korábban hagyomány volt lapunkban egy kerekasztal-beszélgetés a polgármester-jelöltekkel, de erre egyre kevésbé tudunk időben sort keríteni. Ezért azokat a TV2040 vitaműsorai alapján fogjuk olvasóinkhoz írott cikk formájában is eljuttatni. Saját szerkesztőségi cikkhez arra kértük Wittinghoff Tamást (BFE), Czuczor Gergelyt (Fidesz-KDNP) és György Józsefet (Mi Hazánk), hogy röviden reagáljanak az általunk kiválasztott idézetekre. Ezek a Budaörsi Naplóban megjelent korábbi írásokból vett mondatok, és bízunk benne, hogy a kapott válaszok segíthetik a budaörsieket a választásban a polgármester-jelöltek közül. Terjedelmi korlátot senkinek nem szabtunk, csak az észszerűségre kértük őket.
Frissítés: e cikk megjelenése után jelentette be indulását a Budaörsi Vállalkozók Egyesületének jelöltjeként Gergely István, az ő válaszaival is kiegészítettük. (2024. április 30.)

Önkormányzatiság

„Négy ellenzéki polgármester vitatta meg ma (2022. január 25-én, kedden) délután a Városért Egyesület szervezésében, hogy melyek az önkormányzatiság legsúlyosabb problémái (…) A mintegy másfél órás beszélgetés során a négy polgármester egyetértett abban, hogy legalább olyan fájó volt első lépésben az oktatás központosítása, mint az ennek ürügyén kivetett szolidaritási hozzájárulás bevezetése, majd a gépjárműadó elvonása és az iparűzési adó felére csökkentése. (…) Abban is egyetértett a négy polgármester, hogy nem a szolidaritással van problémájuk, hanem azzal, hogy miközben a kormányzati döntések miatt a relatíve jobb anyagi helyzetben lévő ellenzéki vezetésű városoknak a vagyonukat és a fejlesztésre szánt tartalékaikat kell az üzemeltetésre – ahogy Budaörs polgármestere mondta: az „életben maradásunkra” fordítaniuk, addig „a másik oldalon” átgondolatlan és fenntarthatatlan látszatfejlesztések történnek.” 2022. 01.25. https://budaorsinaplo.hu/negy-ellenzesi-polgarmester-az-onkormanyzatisag-legsulyosabb-problemairol/

Wittinghoff Tamás: A Fidesz 2010-es hatalomra kerülése óta szisztematikusan szűkíti az önkormányzatok feladatköreit és ezzel párhuzamosan a pénzügyi mozgásterüket. Vagyis az önkormányzást, a helyi autonómiát igyekszik lépésről-lépésre kiüresíteni. Ezt kormánypárti polgármesterek is így látják. Kormányzásukat teljesen ésszerűtlen centralizáció jellemzi, amelynek következményeként – ha nem léptünk volna közbe – nálunk is teljesen leromlott volna az oktatás, az egészségügy vagy éppen a szemétszállítás színvonala. Azonban így is rengeteg kárt okoztak a városnak és az itt élőknek. Ugyancsak fájó pont például az építésügy, a gyámügyek központosítása is. Az utóbbi idők legdurvább lépése talán az volt, hogy kis híján sikerült tönkretenni az évek óta jól működő 24 órás orvosi ügyeleti rendszerünket. Rengeteg pénzbe és szervezésbe került, hogy megőrizzük, sőt, még egy kicsit javítsuk is ezt az ellátási formát. Budaörs esetében egyébként egyáltalán nem túlzás pénzügyi téren a kirablás szót használni, hiszen csak az úgynevezett szolidaritási hozzájárulás révén, teljesen törvénytelenül, az évek során messze tíz milliárd fölötti összeget vontak el tőlünk. Ebben az évben már közelítjük az 5 milliárdot, amit ezen a címen vesznek el. Még felháborítóbbá teszi ezt, hogy ez az elvont összeg egyáltalán nem szolidaritási célokat szolgál, nem a szegényebb településeket segíti, mert a költségvetés nagy kalapjába kerül bele, ahonnan csak sejtésünk lehet róla, hogy mire pazarolják el.

Czuczor Gergely: A törvény minden magyarországi településre vonatkozik,  a szolidaritási hozzájárulás mértéke pedig 0-0,75% között függvényszerűen növekszik az egy lakosra jutó adóerő-képesség emelkedésével. Tehát a szolidaritási hozzájárulást egy objektív matematikai képlet alapján kell kiszámítani. Ez az úgynevezett adóerő képesség, amit az határoz meg, hogy egy településnek mekkora az iparűzési adóbevétele. 2023-ban 724 település fizetett szolidaritási hozzájárulást, nem csak Budaörs, számtalan kormánypárti település is, mivel a települések nagy része nem ellenzéki vezetésű. Az önkormányzatok helyi iparűzési adóbevétele minden évben jobban nő, mint a szolidaritási hozzájárulás összege, így a települések minden évben nagyobb bevétellel rendelkeznek, tehát nem felelnek meg az igazságnak Wittinghoff Tamás azon állításai, hogy egyre többet von el állam szolidaritási hozzájárulás címén. Számszerűleg akkor nő a hozzájárulás összege, ha a település adóbevétele is nő, mivel a szolidaritási hozzájárulás annak a hányadosa, sőt, a növekményből minden évben több marad a városok költségvetésében, ez az adatokból világosan látszik. Ha növekszik egy munkavállaló fizetése, nyilván több adót fizet, de a pénztárcájában is több marad. Budaörsiként természetesen én magam is annak örülnék, ha minél több maradna a helyi költségvetésben. A kormány célja, hogy az elmaradottabb térségek gazdaságilag megerősödjenek, beruházások érkezzenek oda is, ahol a feltételek sokkal rosszabbak cégek megtelepedéséhez, hogy minél több település rendelkezhessen a jövőben minél magasabb adóbevétellel. Ez az ország, tehát mindannyiunk érdeke. A tavalyi évben a szolidaritási hozzájárulás következtében 1,2 milliárd forint valódi „elvonást” nevezett meg a polgármester. Képviselőként, egykori iskolaigazgatóként sikeresen vettem részt egy közel ugyanekkora nagyságrendű állami forrás Budaörsre hozatalában és ennek köszönhetően sikerül felújítanunk a város első iskolaépületét, a mostani Szent Benedek Iskolát. Egy felelős városvezetésnek többletforrásokat kell hoznia a városba és nem háborúznia a kormánnyal.

György József: Az önkormányzatiság problémájának témakörre nekem nincs túl nagy rálátásom, de tény, hogy a központi elvonás biztos, hogy megnehezítette és jelenleg is nehezíti a hatékony működést. Fideszes országgyűlési képviselő mellett túl sok pozitív változásra nem igazán számíthatunk. Plusz forrást jelenthet a sok jelenlévő cégtől a helyi célokra kérhető támogatás, de cserébe ezt ismertetni is kéne a lakossággal. Csak példaként, ha jól tudom, a Kőhegy esténkénti kivilágítása vagy a főbb utak advent környéki díszkivilágítása is ilyen támogatásokból jön össze, de nem tudjuk, kiknek köszönhetjük ezt. Ahhoz stratégiai célokhoz hozzászólhassak, tudnom kéne mélyebben adatokat az eddigi és várható kiadások szerkezetéről és a rendelkezésre álló forrásokról. Végzett közgazdászként viszonylag rövid idő alatt át tudnám látni.

Gergely István: Mi, a Budaörsi Vállalkozók Egyesületének tagjai, abban hiszünk, hogy a decentralizáció, az erős önkormányzatiság, valamint a demokrácia, beleértve a budaörsi lakosok akaratának figyelembe vételét és a szabad versenyt, egyaránt fontos értékek. Az elmúlt években tettenérhető, hogy szűkítsék az önkormányzat hatáskörét, ami többek között kihívások elé állítja városunk pénzügyi forrásait is. De jómagam és az egyesületünk tagjai is úgy véljük, hogy helyi szinten kell keresnünk és kezdeményeznünk a megoldásokat, nem pedig az országos politikával foglalkozni illetve ilyen ambíciókat dédelgetni. Az országos politika helyett a helyi érdekeket tartjuk szem előtt – különösen azt az 5000 vállalkozást, amelyek a városban működnek, adót fizetnek és számos munkahelyet teremtenek. Véleményünk szerint ebben a forrásmegvonási kérdésben a helyes lépés az lenne, amit otthon is tennénk, ha üres lenne a kassza. Ilyenkor két megoldás közül választhatunk: vagy megszorításokat vezetünk be és passzívak maradunk, vagy a helyzet értékelése után megkeressük a megoldást. Úgy gondoljuk, hogy a vállalkozások támogatása, az új kezdeményezések ösztönzése és a városba vonzott beruházások révén növelhetjük az adóbevételeket. Egy kézenfekvő példa ha Budaörs vonzóbb lenne a vállalkozások számára, és sikerülne új, nagyobb hozzáadott értékű beruházásokat és vállalatokat idevonzani, akkor több bevételre számíthatnánk a városban. Akár például ma közel 14,500 négyzetméternyi azonnal kiadható irodaterület áll rendelkezésre egyegytlen szolgáltatónál, ha a város partner lenne egy vállalkozásösztönző programban (incubator-ház létrehozásában), mennyi új ötlet és cég indulhatna el, és milyen hosszú távú bevételt és jövőképet adna a városnak! Hiszünk abban, hogy a budaörsiek ilyen kezdeményezéseket várnak, a teljes átláthatóság mellett.

Oktatás

„Elég sokan gyűltek össze a meghirdetett fél háromra a városháza előtt arra a demonstrációra, amit az oktatás tarthatatlan helyzete miatt szerveztek a budaörsi pedagógusok. Tollner József matematika tanár, és ahogy magát bemutatta, az esemény fő szervezője, sorban meg is kérte a jelenlévőket, hogy jó hangosan válaszoljanak neki egy „itt vagyunkkal”, így kiderült, hogy vannak köztünk tanárok, óvónők, diákok, szülők, szimpatizánsok, nők és férfiak és – ők majdnem kimaradtak – a szakszolgálatok munkatársai. A megjelent polgármester és a vele egy politikai csoportba tartozó helyi képviselők a szimpatizánsoknál jelentkeztek.” Megjelent: 2022.10.15. https://budaorsinaplo.hu/itt-vagyunk-a-budaorsi-pedagogusok-kora-delutani-demonstracioja/

Wittinghoff Tamás: Az elmúlt éveket végigkísérte a tanárok küzdelme, akik a pedagógiai munka értelmetlen központosítása ellen léptek fel, követelték a tanári autonómia visszaadását, valamint a megalázóan alacsony béreik radikális emelését. Büszke vagyok arra, hogy a mi tanárainkat nem lehetett megfélemlíteni és bátran kiálltak magukért. Az önkormányzat egyébként egy percre sem hagyta magukra a budaörsi tanárokat, folyamatosan támogatjuk őket a Clementis ösztöndíjon keresztül, de az iskolák szakmai munkájához is adunk segítséget. Talán ez is szerepet játszik abban, hogy nálunk még sikerült megőrizni az oktatás színvonalát. Egyébként az állam a tőlünk törvénybe írt hatalommal elvett iskolaépületeinket is leamortizálja. Messze meghaladja az egymilliárd forintot, amennyit kötelező lett volna eddig állagmegóvásra fordítaniuk, de ezt szisztematikusan elmulasztják.

Czuczor Gergely: Budaörsön 2014 óta politikai eszközként használják az oktatásügyet a kormányellenes vélemények felerősítésére. A tanárok között erős a megosztottság. Van egy hangos kisebbség, akik élére állnak minden megmozdulásnak, és van a csöndes többség, akik pedig politizálás helyett tanítani, nevelni szeretnének és a gyermekeinkkel foglalkoznak. Én 2005 óta számos nevelőtestület munkájába láttok bele, sőt magam is hoztam létre iskolát. Látom, hogy húsz esztendő alatt milyen komoly pozitív változások zajlottak az oktatásban, hogy honnét indultunk és most hol tartunk. Például ingyenessé váltak a tankönyvek, ami hatalmas segítség a családoknak. Az elmúlt években 1400 milliárd forintból 5680 óvoda- és iskolafejlesztést valósított meg a kormány. Januártól 32,2 százalékos pedagógus béremelés indult el Magyarországon. Jövőre várhatóan további 21 százalékos emeléssel folytatódik a béremelés, négy év alatt pedig összesen 93,5 százalékkal növeli a kormány a tanárok, tanítók, óvodapedagógusok fizetését. Digitalizációban is hatalmas lépések történtek, hiszen most már nemcsak a tankönyveket, hanem a laptopokat is ingyen kapják a gyerekek a tanuláshoz. A magyar diákok 2018-hoz képest az OECD átlagának megfelelő, matematikából és természettudományból magasabb eredményt értek el. Magyarország egyértelműen javított pozíción: 81 országból természettudományos területen a 27., matematikából a 28., a szövegértés területén a 32. helyen végzett. Igencsak sajnálatos, hogy a baloldal arra büszke, hogy ha rajtuk múlt volna, se béremelés, se laptop nem lenne az iskolákban.

György József: Az oktatási intézmények rendszeres támogatását az önkormányzat részéről akkor is fontosnak gondolom, ha állami kézbe is kerültek, hiszen a gyerekeinkről, a jövő nemzedékről és nevelőikről van szó. Ahogy meg bírta tenni – egyébként nagyon helyesen – az önkormányzat, hogy az orvosi ügyeletet megtámogatta, az oktatás körülményeinek javítására szánhatnánk keretet, időről időre felmérve a hiányokat, igényeket az intézményekben.

Gergely István: Ez a kérdés újabb példát mutat arra, hogy gyakran az országos ügyek kapnak hangsúlyt a helyi kérdések helyett, és a megoldások helyett inkább a problémákra összpontosítunk. Tudomásom szerint 2022 októbere óta, amikor ez a cikk megjelent, számos változás történt az oktatás területén is. Bízunk abban, hogy a tanárok bérproblémája végre megoldódik, és a bérek mellett a szakmai megbecsülés is növekszik, hogy vonzóbbá váljon a tanári pálya – hiszen gyermekeink a jövőnk! Egyesületünk több tagjának van gyermeke, akiknek köszönhetően átlátjuk a helyi és általános viszonyokat, és bár mindannyian rendelkezünk egyéni véleménnyel mi abban hisszük, hogy egy konstruktív városvezetés képes lehet közösen megoldani ezeket a kihívásokat, függetlenül az pártpolitikai oldalaktól és nézetektől. Személyes tapasztalatom van más kultúrák oktatási rendszereivel is, és úgy vélem, hogy a magyar oktatás magas színvonalú, mivel az elkötelezett pedagógusok képesek kihozni a maximumot a rendelkező eszköztáruk felhasználásával.

Folytatjuk!

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here